adozona.hu
Kölcsönzött munkavállalók adózására vonatkozó rendhagyó előírások
//adozona.hu/munkajog/Berszamfejtes_kulfoldi_kikuldetes_eseten_0G80U1
Kölcsönzött munkavállalók adózására vonatkozó rendhagyó előírások
Tetszik
Adott egy magyar székhelyű cég, amely a saját munkavállalóit adja kölcsönbe Németországba hosszabb távra (munkaszerződés szerint). Ha a dolgozókat Németországba kiszervezik, részükre a bért melyik ország szabályai szerint kell bérszámfejteni? Az adót hol fizetik meg? A biztosítási jogviszony hol áll fenn? Az Adózóna oldalán érkezett olvasói kérdésre Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.
A kérdés részletesen így szólt: Adott egy magyar székhelyű cég, amely a saját munkavállalóit adja kölcsönbe Németországba hosszabb távra (munkaszerződés szerint). Kérdésem arra irányul, hogy ha például a dolgozókat Németországba (EU-s országba) kiszervezik, részükre a bért milyen formában kell bérszámfejteni, melyik ország szabályai szerint. A fizetésüket az adott ország valutájában kell, hogy megkapják? Az adót a munkavégzés helye szerinti országban fizetik meg? És a járulék megfizetése (biztosítási jogviszony) hol fog majd fennállni?
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA
A Németországba kölcsönzött munkavállalók adózására rendhagyó előírások vonatkoznak.
Munkaerő-kölcsönzés
A munkaerő-kölcsönzés fogalmát a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 214. § (1) bekezdés a) pontja határozza meg. A munkaerő-kölcsönzés az a tevékenység, amelynek keretében a kölcsönadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi. Szeretném hangsúlyozni, hogy ez nem kiküldetés.
Munkaerő-kölcsönzés Németországban
Németországban munkaerő-kölcsönzésre jogosultságot a német előírások szerint kell megszerezni. A kölcsönzött munkavállalókra vonatkozó előírásokat, így azt is, hogy milyen összegű bérre jogosultak, a német helyi szabályok és a kollektív szerződés szabályozza.
Munkabér megállapítása és kifizetése
A munka törvénykönyve értelmében a munkabért forintban kell megállapítani és kifizetni.
Ha a munkavállaló a munkáját részben vagy egészben külföldön végzi, úgy a munkabér más devizában is biztosítható hiszen a munkavállaló mindennapi kiadásai is euróban keletkeznek.
Munkaerő kölcsönzésnél lehetőség van arra, hogy a kölcsönbeadó és a kölcsönbevevő megállapodik egymással, hogy melyik munkaadó fizeti a béreket. Abban az esetben, ha bért a magyar munkáltató fizeti, célszerű figyelembe venni, hogy Németországban úgynevezett shadow payroll kötelezettséggel kell számolni, ha egy munkavállalót külföldi cég küld Németországba dolgozni. Ez a Magyarországon nem ismert (pontosabban jogilag nem szabályozott) speciális bérszámfejtés gondoskodik arról, hogy a magyar társaság által kifizetett jövedelmek és a jövedelmet terhelő kötelezettségek bevallásra és befizetésre kerüljenek a német előírásoknak megfelelően.
Munkaerő kölcsönzés esetén az adózás a magánszemély illetőségétől függetlenül Németországban keletkezik. Ez abból következik, hogy a Németországgal kötött kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény 14. cikke úgy rendelkezik, hogy az adót a munkavégzés helyén, azaz a kérdéses esetben Németországban kell megfizetni.
Abban az esetben, ha a magyar társaság fizeti ki a jövedelmet ténylegesen a munkavállalók részére, akkor a 08-as bevallásban ezt a jövedelmet a 409. sorban kell feltüntetni, mivel az egyezmény értelmében ebből a jövedelemből nem kell magyar szja-t levonni.
Eldöntendő kérdés, hogy Németországban esedékes adók és járulékok elszámolása hogyan történik a munkavállalóval. Ez jelentős mértékben függ attól is, hogy a munkavállaló garantált nettó jövedelemben vagy bruttó jövedelemben állapodik meg.
A magyar állampolgár hol lesz biztosított?
Társadalombiztosítás tekintetében a magyar állampolgár, ha magyar munkaviszonyban dolgozik, Magyarországon biztosított. A biztosítás az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg, a törvény erejénél fogva jön létre. Ugyanakkor a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 3. §-a kimondja, hogy a törvényt a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek szabályai szerint kell alkalmazni.
Figyelemmel arra, hogy a munkaerő-kölcsönzés nem tekinthető kiküldetésnek, ezért a munkavállaló a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (Koordinációs rendelet) 11. cikk (3) bekezdés a) pontja értelmében a munkavégzés helye szerinti tagállamban lesz biztosított, azaz Németországban. Véleményem szerint jogszerű nyilatkozat alapján nem igényelhető A1-es igazolás, mert a kiküldetés feltételei nem teljesülnek.
Megállapítható, hogy Németországba kölcsönzött munkavállalók adó és járulékkötelezettsége is Németországban keletkezik. A munkavállalók Németországban lesznek biztosítottak. A bér meghatározásánál a német előírásokat kell figyelembe venni.
|
Az Adózóna írásait tb / járulékok / nyugdíj témakörökben itt olvashatja el. |
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (2)
Kedves Gábor!
Köszönöm észrevételét! Egyetértek Önnel, miszerint a 96/71/EK irányelv kimondja, hogy az irányelvben foglalt szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha:
- a munkáltató munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozásként vagy munkaerőt rendelkezésre bocsátó vállalkozásként munkavállalót küld ki egy tagállam területén letelepedett vagy ott működő vállalkozáshoz, illetve ha
- munkavállalókat küld ki a tagállam területén a csoport tulajdonában lévő telephelyre vagy vállalkozáshoz.
Elvárás, hogy a kiküldő vállalkozás és a kiküldött munkavállaló a kiküldés időtartama alatt munkaviszonyban álljanak egymással [96/71/EK irányelv 1. cikk (3) bekezdés], továbbá az is, hogy a kiküldetésre vonatkozó egyéb előírásoknak a küldő társaság maradéktalanul megfeleljen. (Tbj tv. IX. fejezet)
Üdvözlettel:
Kedves Kolléga!
Az Európai Parlament És a Tanács 96/71/EK irányelve a munkaerő-kölcsönzést is a kiküldetési irányelv hatálya alá helyezi, így tehát álláspontom szerint a kölcsönzés keretében másik országban dolgozó munkavállalókra a kiküldetés szabályai alkalmazhatók.