hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

A munkaidőkeret alkalmazásának szabályai és előnyei

  • dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő

A kormányzat egyre nagyobb hangsúlyt helyez a rugalmas foglalkoztatásra. Ennek részeként kiemelt szerep jut a munkaidőkeretben történő munkaidőbeosztásnak is. Tekintettel arra, hogy számos munkaviszonyt érintenek a szabályok, cikkünkben sorra vesszük a legfontosabb rendelkezéseket.

Általános munkarendben nem lehet munkaidőt később ledolgozni

Alapvető előírás, hogy a munkaidőbeosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg. Általános munkarendről beszélünk, amikor a munkáltató a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig egyenletesen osztja be. Általános munkarendben így nincs jogszerű lehetőség például arra, hogy a munkavállaló munkaidőben a munkahelyéről engedéllyel eltávozzon, és a kieső időt később dolgozza le, az ugyanis rendkívüli munkavégzésnek minősülne.

Általános munkarendben tehát a hétköznapok minősülnek munkanapoknak, a szombat és a vasárnap pedig pihenőnapoknak. Általános munkarendben is van lehetőség szombati, illetve vasárnapi munkavégzésre, ha a munka törvénykönyvében (Mt.) foglalt feltételek teljesülnek.

A szombati munkavégzésnek semmiféle akadálya nincs, ebben az esetben a munkavállalónak a pihenőnapján elrendelt munkavégzésért az Mt. 143. paragrafusának (4) bekezdése alapján 100 százalékos bérpótlék jár. A pótlék mértéke 50 százalék, ha a munkáltató másik pihenőnapot biztosít. Rendkívüli munkaidő vasárnapra is beosztható, ebben az esetben ugyanakkor a rendkívüli munkavégzésért járó pótlékon felül vasárnapi pótlékot is fizetni kell.

Általános munkarendben tehát a munkavállaló hétfőtől péntekig minden nap ugyanannyit dolgozik, egyenletes mértékben elosztva a munkaidőt. Ha bizonyos időszakokban a munkamennyiség ingadozik, az alulfoglalkoztatás és a túlfoglalkoztatás kockázatát is a munkáltató viseli. Munkabért ugyanis akkor is kell a munkavállaló számára fizetni, ha munka az adott időszakban nem biztosítható. Ha pedig ezt egy intenzívebb munkaidőszak követi, a túlmunkáért rendkívüli munkavégzési pótlékot kell fizetni akkor is, ha előtte éppen munka sem volt.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük a munkaidőkeret alkalmazására vonatkozó szabályokat!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Állami ösztöndíj ledolgozása

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Ügyfélkapu+

Szipszer Tamás

adószakértő

Ügyfélkapu

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink