hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

24/48 órás beosztásban dolgozó portások bérezése, szabadsága

  • adozona.hu

Hogyan kell kalkulálni a munkaidőkeretben, 24/48 órás beosztásban foglalkoztatott portások bérét, illetve a szabadságát? Olvasónk kérdéseire dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Cégünk 3 portást alkalmaz, akik heti 60 órára vannak bejelentve, 24/48 órás beosztásban dolgoznak, 3 havi munkaidőkeretet alkalmazunk, fix havi alapbért kapnak. Februártól változott a minimálbér összege, a kérdésem az, hogy milyen minimum alapbért kellene nekik fizetni? A jelenlegi minimálbér összegét osszam 8 órával és szorozzam 12 órával? Munkaügyi ellenőrzés során figyelmeztetést kaptunk, hogy alkalmazzunk munkaidőkeretet, illetve, hogy az alapbéren felül 15 százalék éjszakai pótlékot és a munkaszüneti napon végzett munkáért pedig 100 százalék pótlékot kell fizetnünk. Munkaidőkeret alkalmazásánál, amennyiben túl sokat dolgozna egy dolgozó, túllépné a 3 havi keretben meghatározott óraszámot azzal, ha szabadságra küldöm és szabadságot írok ki neki, megoldottam azt, hogy ne legyen a munkaidőkereten felül ledolgozott órája? Nem egészen értem, hogy a szabadságot bele kell-e érteni, illetve számolni a ledolgozott órákba?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A kérdés szerinti esetben a munkavállalók készenléti jellegű munkakörben kerülnek alkalmazásra. A készenléti jellegű munkakör fogalmát tekintve arra az esetre, amikor a munkavállaló a feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, tipikus példa a recepciós vagy a portás munkakör. E körben a rendes munkaidő alatt munkavégzés nélkül töltött időszak hosszának hosszabb időszak alapulvételével való meghatározásának van jelentősége, a munkavállaló munkaköre sajátosságai és a munkáltató működése jellegének alapján. Mindez független az esetleges munkaszervezési hiányosságoktól, illetve a megrendelés vagy anyaghiánytól.

Készenléti jellegű a munkakör akkor is, ha a munkavégzés – különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel – a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár. Ilyennek minősülhet például az úszómester munkakör. Ennek az a jelentősége, hogy a munkavállaló ilyenkor hiába dolgozik többet napi 8 óránál, neki ez a teljes munkaideje, tehát hosszabb ideig kell rendelkezésre állnia és munkát végeznie, ugyanazért a fizetésért, mint az általános teljes munkaidőben dolgozóknak. Például, ha a felek minimálbérben állapodnak meg, akkor ezért hosszabb teljes munkaidő esetén nem napi 8, hanem – a megállapodásnak megfelelően – akár napi 12 órát kell dolgozni. Ez az érintett munkavállalók esetén is ekként van. Tehát ha ők a 12 órára a 2021. január 31. napjáig hatályos minimálbérben részesültek, abban az esetben február 1. napjától egyszerűen – minimálisan – az új kötelező legkisebb munkabérrel kell számolni. Ha azonban arányosan került megállapításra, abban az esetben február 1. napjától akként kell számolni, ahogyan Ön írta. Arra mindenképpen utalnék, hogy az alapbér mértéke a felek megállapodásának tárgya (azzal, hogy el kell érni a minimálbér / garantált bérminimum összegét).

Azért van kiemelt jelentősége a készenléti jellegnek, mert ehhez a munka törvénykönyve (Mt.) eltérő munkaszervezési szabályokat fűz, amelyek a munkáltatóra kedvezőbb, rugalmasabb munkaszervezést tesznek lehetővé. Ezek a következők:

♦ a munkaközi szünetet a munkaidő részeként kell a munkáltatónak kiadnia,
♦ a munkavállaló napi munkaideje a munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján 12 órára emelhető,
♦ a munkavállaló beosztás szerinti heti munkaideje a felek megállapodása alapján heti 72 óra lehet,
♦ a munkavállaló vasárnapra rendes munkaidőre beosztható,
♦ a 6 hónapos munkaidőkeret, illetve elszámolási időszak megállapítható,
♦ a munkavállaló napi pihenőideje az általános 11 órával szemben 8 órára csökkenthető.

A munkáltató főszabályként a munkaidőt hétfőtől péntekig osztja be, szombaton és vasárnap a munkavállaló a heti pihenőidejét tölti. Ezt nevezzük általános munkarendnek. Ebben az esetben a munkavállaló a munkarend szerinti munkanapokra eső munkaszüneti napokon (például húsvéthétfő) is mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. A munkáltató azonban ettől eltérően is beoszthatja a napi munkaidőt. Ennek során vagy a munkaidőt osztja be egyenlőtlenül az egyes munkanapokra, vagy a heti pihenőnapokat. Azaz, ahogyan a munkaügyi hatóság is megállapította, ilyen egyenlőtlen munkaidő-beosztásra kizárólag munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén van lehetőség.

Azaz például annak ellenére, hogy engem a munkáltató napi 8 óra tartamú munkaidőre alkalmazott (ez az általános teljes napi munkaidő), nyugodtan beoszthat napi 12 óra tartamú munkavégzésre is. Sőt, ha készenléti jellegű munkakört látok el, melyre figyelemmel hozzájárulásom alapján a teljes napi munkaidőm napi 12 óra (ezt nevezzük hosszabb teljes napi munkaidőnek), akkor a beosztás szerinti napi munkaidőm 24 óra is lehet, feltéve, ha beleegyeztem. Ráadásul olyannyira rugalmas a szabályozás, hogy bizonyos munkavállalói körökre eltérő munkaidőkeret is meghatározható. A munkaidőkeret lényege, hogy a munkáltató a munkaidőt ehhez képest egyenlőtlenül osztja be, így a munkavállalónak a napi munkaidőt nem az egyes munkanapokon, hanem a munkáltató által meghatározott hosszabb időegységen belül kell átlagban ledolgoznia. Ezzel a munkáltató kiküszöbölheti a hullámzó foglalkoztatást, akkor osztva be a munkavállalót, amikor a munkájára éppen szükség van. Azaz csak akkor „éri meg” a cégnek, ha az elvégzendő feladatok egyenlőtlenül jelentkeznek.

A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő megállapítása során az alábbiakra kell ügyelni:

♦ a munkaidőkeret tartamára,
♦ a napi munkaidő mértékére és
♦ az általános munkarendre azzal, hogy az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni.

A munkavállaló távollétének figyelembevételére a munkaidő teljesítésének megállapításakor az Mt. két megoldást tesz lehetővé (93. § (3) bekezdése). Az egyik szerint a munkáltató a teljesítendő munkaidő megállapításánál figyelmen kívül hagyhatja a távollét tartamát (például szabadság esetén, ha a munkavállaló távolléte előre látható, de utólag, a munkaidőkeret lezárását követően is). A másik megoldás alapján a munkáltató a távollét tartamát számításba veheti az adott munkanapra irányadó beosztás szerinti napi munkaidő mértékével, azaz úgy tekintheti, mintha a munkavállaló munkát végzett volna. A távollét tartamát a beosztás szerinti munkaidő, illetve – ha a munkaidő nem volt beosztva – a napi munkaidő tartamával kell figyelmen kívül hagyni vagy számításba venni.

A munkaidőkereten felüli munka elszámolására az Mt. 143. § (2) és (3) bekezdése tartalmaz szabályozást. Ennek értelmében a munkavállalónak 50 százalék bérpótlék vagy – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – szabadidő (azaz nem szabadság) jár

a) a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben,
b) a munkaidőkereten felül vagy
c) az elszámolási időszakon felül
végzett munka esetén.

A szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál és erre az alapbér arányos része jár.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Praxisjog elszámolása

Pölöskei Pálné

adószakértő

Kapcsolt vállalkozás

Pölöskei Pálné

adószakértő

Támogatás magánszemélynek

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close