hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Rendezvényre eladott jegy visszaváltása: bizonylatolás

  • adozona.hu
2

Hogyan kell bizonylatolni az online pénztárgéppel értékesített jegyek visszaváltását? – kérdezte az Adózóna olvasója. Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: "A koronavírus-járványra tekintettel elmaradó rendezvényre megváltott jegyek visszaváltásakor hogyan jár el helyesen a rendezvényszervező, ha online pénztárgéppel értékesítette a jegyet? Hogyan kell bizonylatolni a jegyvisszaváltást a pénztárgépben? A visszaváltásra nem kerülő jegyek értékét (például magánszemély készpénzben vásárolta és nem kéri a jegy visszaváltását) kell-e valamilyen formában az online pénztárgépben, illetve könyvelésben kezelni (például átvezetni a rövid lejáratú kötelezettségek közé, amíg a visszaváltásra a magánszemélynek lehetősége van az ÁSZF szerint, vagy marad bevételen)?"

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A kérdésnek van egy tartalmi és eljárási (formai) megközelítése. Az ügylet tartalma szempontjából meghatározó, hogy a rendezvényszervező hogyan számol(t) el a rendezvény tartójával, akit a jegyárak meghatározó része megillet. Vagy még oda sem adta neki az őt megillető, jegyekre beszedett összeget – ebben az esetben egyszerűbb dolga van, mert ez nem komplikálja az ügyletet, vagy már odaadta az összeget a rendezvény tartójának – bizonylat ellenében –, akkor vele kell elszámolnia, illetve különböző logikai és szerződéses megoldások mentén eljárni (akár stornózni a korábbi bizonylatokat), és rendezni a kötelmeket, pénzmozgásokat.

A rendezvényszervező és a potenciális vevő (néző) között a korábban kibocsátott nyugta esetében akkor merül fel feladat, ha a vevő a pénzét visszakéri. Ilyenkor ugyanis a pénztárállomány csökkenését követnie kell.

Amennyiben az érintett vállalkozás által üzemeltetett online pénztárgép nem alkalmas sztornó nyugta kiállítására, úgy a problémát – a korábbi nyugta korrigálását – kézzel kell elvégezni. A megoldás lehet kézi sztornó nyugta, vagy a kereskedelmi forgalomban beszerezhető „a pénztárgép napi bevételének módosító tételei” nyomtatvány, vagy egy jegyzőkönyv is. Jóváíró számla (azaz számlával egy tekintet alá eső okirat) csak egy másik számla adatait korrigálhatja, nyugtát nem helyesbíthet, korrigálhat (áfatörvény 170. §).

Az Adózóna járványügyi helyzettel összefüggő korábbi cikkeit itt olvashatja el!

A sztornózott adatokról az adóhatóság számára nem kell adatot szolgáltatni. Viszont egy esetleges ellenőrzés során a nem teljesült szolgáltatás kibocsátott nyugtája sztornózásának, korrigálásának tényét hitelt érdemlően igazoló okmányt is be kell mutatni, és azzal más bizonylatokhoz (nyugta, számla) hasonlóan el kell számolni.

A vissza nem váltott jegyek és hozzá kapcsolódó nyugták esetében az elszámolás függ a könyvelés módszerétől (egyszeres vagy kettős könyvvitel). Tartalmában jó a megközelítése: ha még jogilag a jegyárak visszaváltására köteles, akkor a nettó árbevétel csökkentése mellett az egyéb kötelezettségekkel szemben tudja a kettős könyvvitelben elszámolni a nettó árbevétel csökkenését, illetve, ha már azt nem köteles visszaszolgáltatni, akkor az egyéb kötelezettség csökkenésével párhuzamosan egyéb bevétele keletkezik, ha a jegyárat nem kell visszaszolgáltatnia.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (2)
SZB.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 55. paragrafusának (1) bekezdése alapján az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul (teljesítés).
Ugyanezen paragrafus (2) bekezdése szerint az (1) bekezdéshez fűződő joghatás beáll abban az esetben is, ha teljesítés hiánya ellenére számlakibocsátás történik. A joghatás a számlán a termék értékesítőjeként, szolgáltatás nyújtójaként szereplő személyre, szervezetre áll be, kivéve, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy
a) a számlakibocsátás ellenére teljesítés nem történt, vagy
b) teljesítés történt ugyan, de azt más teljesítette,
és ezzel egyidejűleg a kibocsátott számla érvénytelenítéséről is haladéktalanul gondoskodik.
A nyugtának a számlával való analógiája kapcsán önmagában az adóhatóság a bizonylat negációja hiányában az eredeti nyugta alapján az áfa kötelezettséget feltételezi, ezért szükséges a nyugtát korrigálni, ami megfelel a tartalomnak.

hómaró

A fizetendő ÁFA akkor is visszajár a NAV-tól, ha a vevő nem kéri vissza a jegyárat, mert a rendezvény elmarad, nem történik szolgáltatásnyújtás. Az egyéb bevétel tehát nem az elmaradt árbevétel, hanem a bruttó jegyár lesz.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Cserepótló ingatlan, illeték

dr. Magyar Attila

ügyvéd

Magyar-Hajós-Dobos Ügyvédi Iroda

Szálláshely-szolgáltatás

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink