Az uniós átlagnál jobban nőhet idén a magyar gazdaság

Magyarország az uniós tagállamok átlagához képest hamarabb lehet túl a koronavírus-járvány okozta válságon a kormány által meghozott gazdaságvédelmi, illetve az újraindítást ösztönző intézkedések eredményeképpen – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter az uniós pénzügyminiszterek (Ecofin) mai online tanácskozását követően.

Az Európai Bizottság legutóbbi előrejelzése szerint Magyarország idén a hetedik legnagyobb növekedést fogja elérni az Európai Unióban. Az Európai Bizottság legfrissebb gazdasági előrejelzésében 2021-re uniós szinten 3,7 százalékos gazdasági növekedést valószínűsítenek, míg a magyar GDP-bővülés akár 4 százalékos is lehet az idén.

A koronavírus-válság következményeinek enyhítésére szolgáló Helyreállítási és Ellenálló-képességi Eszközzel (RRF) kapcsolatban Varga Mihály kifejtette: az uniós pénzügyi eszközből elérhető források lehívása érdekében Magyarország már elkészítette a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (RRP) tervezetét. A pénzügyminiszter szerint az RRP-tervezés során számos adminisztratív akadállyal kell megbirkózniuk a tagállamoknak, ezért fontos, hogy a nemzeti programok uniós elfogadásának folyamata minél átláthatóbb és gyorsabb legyen ahhoz, hogy az eszköz valós segítséget tudjon nyújtani.

A közlemény szerint a jelenlegi bizonytalan járványhelyzetből kiindulva a kilábalás támogatása során fontos szempont az uniós fiskális politika jövője is. Ezt megvitatva a tagállamok egyetértenek abban, hogy a korábbi uniós költségvetési szabályokhoz csak akkor lehet visszatérni, ha EU-átlagban a GDP növekedése újra eléri a válság előtti 2019-es szintet. Ezért az úgynevezett általános mentesítő záradék alkalmazása 2022-ben is indokolt lehet – tette hozzá Varga Mihály.

A pénzügyminiszterek ismét véleményt cseréltek a digitális gazdaság adóztatását célzó nemzetközi kezdeményezések előrehaladásáról is, amelynél a magyar álláspont változatlan. Egyrészt Magyarország támogatja a G20 törekvését arra vonatkozóan, hogy 2021 közepére globális megoldás legyen a kérdésben, amennyiben az széleskörű kompromisszumon alapszik és a kettős adóztatást elkerüli. Ugyanakkor Magyarország továbbra is elutasítja az olyan nemzetközi megoldásokat, amelyek a tisztességes adóversenyt korlátozzák – hangsúlyozta a tárcavezető.