Az iparűzési adó felezése automatikusan jár a kkv-knak

Megosztás Tetszik

Az alacsonyabb iparűzésiadó-mérték automatikusan jár a kis- és közepes vállalkozásoknak (kkv), és a március 15-ig fizetendő adóelőleg is felezhető. Ez utóbbihoz mindössze egy nyilatkozat benyújtására van szükség. Ma reggelig az érintett kkv-k csaknem 90 százalékától, mintegy 410 ezer vállalkozástól már be is érkezett a nyilatkozat az adóhivatalhoz, olvasható a Pénzügyminisztérium által kiadott közleményben.

Az adóelőleg felezéséhez szükséges nyilatkozatot február 25-ig kell benyújtani a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz. Az a vállalkozó sem veszíti el jogát a kisebb összegű adóelőleg fizetésére, aki nyilatkozatát nem tudja határidőben elküldeni. Ez igazolási kérelemmel később is pótolható, ám érdemes legkésőbb az adóelőleg megfizetésének az időpontjáig kimenteni a késedelmet, és pótolni a mulasztást. Lényeges, hogy közel 400 ezer katásnak nem is kell nyilatkoznia, éppúgy ahogy a tevékenységüket az idén kezdő vállalkozásoknak vagy az előtársaságoknak se. Az elektronikus nyilatkozattételi kötelezettség ugyanis nem terheli azokat a kkv-kat, amelyeknek a törvény alapján nem kell adóelőleget fizetni.

Fontos leszögezni, hogy az elektronikus nyilatkozattétel csak az adóelőleg kedvezményes fizetéséhez szükséges, az egyszázalékos iparűzésiadó-mérték alkalmazásához nem. Vagyis 2021-re vonatkozóan minden érintett automatikusan – az adóelőleg-nyilatkozat megtételétől függetlenül – a felére csökkentett, legfeljebb egyszázalékos mértékű adót fogja megfizetni majd 2022. május 31-én.

Annak érdekében, hogy az adókönnyítés – amely százötvenmilliárd forintot hagy összességében a vállalkozásoknál – már most tavasszal is segítse a kkv-kat, a fizetendő adóelőleg csökkentését is lehetővé tette számukra a kormány. Az adóelőleg felezéséhez szükséges az elektronikus nyilatkozat, mert ezáltal nem kell külön bürokratikus eljárásban az adóelőleg csökkentését kérni, és így kizárható az is, hogy Brüsszel utólag, az uniós állami támogatásra vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozva eljárást indítson Magyarországgal szemben.

Egy vállalkozás akkor jogosult a kedvező iparűzésiadó-mérték alkalmazására, ha mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősül, de a nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege nem haladja meg a négymilliárd forintot. A vállalkozó és a kapcsolódó, illetve partnervállalkozások adatait össze kell számítani, vagyis a négymilliárd forintos értékhatár, valamint a foglalkoztatotti létszámra vonatkozó határ nem az egyedi vállalkozás szintjén, hanem „csoportszinten” értelmezendő.

Tájékoztató a 2021-re biztosított helyi iparűzési adókönnyítések igénybevételére való jogosultságról (elérhető a kormány.hu oldalon)

A koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges egyes intézkedésekről szóló 639/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. §- azt rögzíti, hogy a 2021. évben végződő adóévben azon vállalkozó esetén, amely a Korm. rendelet értelmezésében mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősül, a helyi iparűzési adó mértéke 1 százalék, ha a 2021. évben végződő adóévben alkalmazandó önkormányzati rendeletben megállapított adómérték több, mint 1 százalék.

Emellett a Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdése alapján ugyanezen adóalany kérelmezheti a 2021. évi iparűzési adóelőleg-fizetési kötelezettsége 50 százalékos csökkentését is, de ennek az adókönnyítésnek az igénybevételéhez a vállalkozónak 2021. február 25-éig be kell jelentenie a NAV-nál valamennyi helyi adókról szóló törvény szerinti telephelyét, valamint a székhelye, telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság számára nyilatkoznia kell az alábbiakról: 

a) mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősül;
b) a mérsékelt (legfeljebb 1 százalékos) adómérték támogatástartalmának megfelelő összeget jogosult igénybe venni átmeneti támogatásként; és
c) 2019. december 31-én nem minősült az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 6. § (4a)–(4b) bekezdése szerinti nehéz helyzetű vállalkozásnak.

A nyilatkozattételi határidő mulasztása nem jár jogvesztéssel, ha a jogalany késedelmét alapos ok megjelölésével kimenti.

Nincs akadálya annak sem, hogy a fenti nyilatkozatot elmulasztó vállalkozó – élve az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 69. §-ában biztosított adóelőleg-mérséklés lehetőségével – arra hivatkozással kérje később (de még az előlegfizetési határidőt megelőzően) a 2021. évben esedékes adóelőlegei mérséklését, hogy kkv-ként a 2021. évben végződő adóévben a – legfeljebb – 1 százalékos iparűzési adómértékre jogosult.

Fontos megjegyezni, hogy a 2021. február 25-éig esedékes elektronikus nyilatkozattétel kötelezettsége csak az 50 százalékos, mérsékelt adóelőleg-fizetéshez szükséges, az 1 százalékos hipamérték alkalmazásához nem. Az alacsonyabb adómérték tehát automatikusan érvényesíthető az arra jogosultak számára a 2021. évről szóló, 2022-ben esedékes bevalláskor.

Fontos, hogy az egyszerűsített adómegállapítást választó kataalany vállalkozót az elektronikus nyilatkozattételi kötelezettség nem terheli, hiszen e vállalkozónak a helyi adótörvény alapján nem adóelőleget, hanem adót kell fizetnie, mégpedig – a Korm. rendelet szerint 2021-ben – a legfeljebb 1 százalékos mértékkel számítva. Szintén nem kell – értelemszerűen – nyilatkozatot tenni azon vállalkozónak, amelyet nem terhel iparűzési adóelőleg-fizetési kötelezettség (előtársaság, tevékenységét jogelőd nélkül 2021-ben kezdő vállalkozó).

A Korm. rendelet alkalmazásában azt a vállalkozást kell mikro-, kis- és középvállalkozásnak tekinteni, amely azzal felel meg a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (kkv-törvény) szerinti mikro-, kis- és középvállalkozássá minősítés feltételeinek, hogy esetében nem a kkv-törvény 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg értékhatár a releváns, hanem nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 4 milliárd forint lehet.

Ahhoz, hogy valamely vállalkozás – a Korm. rendelet szerint csökkentett hipamérték, illetve adóelőleg-fizetési kedvezmény igénybe vételére jogosult – mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősüljön, természetesen teljesítenie kell a KKV törvényben előírt valamennyi feltételt (ideértve a kapcsolt vállalkozásokra, partner vállalkozásokra vonatkozó speciális összeszámítási szabályokat is) egy kivétellel, mégpedig kkv-törvényben szereplő a nettó árbevételre vagy mérlegfőösszegre vonatkozó értékhatár kivételével (ezt fejezi ki a Korm. rendelet 1. §-ában az „azzal felel meg…” szövegrész). Ez az értékhatár ugyanis a Korm. rendelet alkalmazásában nem a kkv-törvény szerinti küszöbérték, hanem 4 milliárd forint.

Tekintettel pedig arra, hogy a Korm. rendelet a kkv-törvény vállalkozó és a kapcsolódó, illetve partnervállalkozások adatainak összeszámítását előíró rendelkezéseitől nem fogalmaz meg eltérést, azokat a Korm. rendelet szerinti adóelőnyök igénybevételére való jogosultság vizsgálatakor is alkalmazni kell. Más szóval, a 4 milliárd forintos értékhatár, valamint a foglalkoztatotti létszámra vonatkozó kkv-törvénybeli határ ilyen esetben nem az egyedi vállalkozás szintjén, hanem „csoportszinten” értelmezendő. Egy vállalatcsoport tagjai egyedileg tehát akkor vehetik igénybe a kedvezményt, ha a vállalatcsoport esetében az árbevétel és mérlegfőösszeg csoportszinten összeszámítva a 4 milliárd forintot nem haladja meg.