Az agráriumot is megviselte a járvány

Megosztás Tetszik

Kissé javultak az agrárium szereplőinek várakozásai a második negyedév végére az első negyedévhez képest, de továbbra bizonytalanság jellemzi az ágazatot, főként a koronavírus-járvány miatt beszűkült exportlehetőségek, és a tavaszi aszály miatt -– közölte Hollósi Dávid a Takarékbank agrár üzletágának szűk körű elemzői sajtó-háttérbeszélgetésén hétfőn, Budapesten.

A pénzintézet agrár üzletágának ügyvezető igazgatója ismertette, hogy a bank új, agrár és élelmiszeripari kilátásait bemutató, Takarék AgrárTrend Indexe 27,5 pontra emelkedett az egy negyedévvel korábbi 26,5 pontról a 48 pontos skálán. A bizalmi index a bank agrár és élelmiszeripari ügyfelei közül kiválasztott csoport rendszeresen megkérdezésén, illetve az elemzők vizsgálatain alapul.

A várakozások a búza, a napraforgó, a zöldségek, a tojás, a gyümölcs, valamint a sertés- és marhahús szegmensben működő cégeknél romlottak, azonban a kukorica, a tej, a baromfihús és a szőlő-bor területen dolgozó vállalkozásoknál javultak – tette hozzá.

Hollósi Dávid kifejtette, hogy az ügyfelek leginkább a szőlő-bor, marhahús- és baromfi termékpályákon borúlátók a jövőt illetően, mivel ők nagyobb mértékben kitettek a szálloda, étterem, catering (HoReCa) területnek, így ők számoltak be jelentős keresletcsökkenésről a válság miatt. Viszont az utóbbi időszakban már enyhe javulást tapasztaltak.

Közölte: a leginkább derűlátóak a tojás-, szántóföldi zöldség és sertés szegmensben működő cégek. A tojással és szántóföldi zöldséggel foglalkozó vállalkozások a koronavírust jobban átvészelték, a tojásnál a húsvéti időszaki keresletnövekedés, továbbá az importnyomás visszaszorulása adott okot a pozitív kilátásokra, a szántóföldi zöldség esetében a jól tárolható kultúrák a karanténidőszak alatti értékesítése hozta jó helyzetbe az ágazat szereplőit.

A sertéspiacon a közeljövőben várható erősebb visszaesés, az afrikai sertéspestis (asp) még mindig beárnyékolja az ágazatot, termelői vélemények szerint valóban csökken a sertés ára, azonban közelít az egyensúlyi szinthez. Az átvételi árak csökkenése a feldolgozóknak azonban kedvez, a közeljövőben bizonytalanok viszont az értékesítési lehetőségeik – fűzte hozzá.

Hollósi Dávid kiemelte, hogy a mezőgazdaság a koronavírus krízisben elvesztette válságálló státuszát. Ennek okait abban látják, hogy a magyar agrárium az elmúlt 10–15 évben erőteljesen bekapcsolódott a globális ellátási láncokba, így már közvetlenül is érzi azon káros hatásokat, amelyek a nemzetközi piacokon megjelennek.

Héjja Csaba, a Takarékbank agrár elemzője kitért arra is, hogy a legalacsonyabb indexértéket, 22,5 pontot azaz a leginkább pesszimista trendeket a baromfipiac mutatja, ugyanakkor ez nemcsak az első negyedévben történt események miatt van így, az ágazatot ért kedvezőtlen hatások már korábban megjelentek. A magyar baromfiágazat úgy tudna alkalmazkodni a madárinfluenza és a koronavírus okozta helyzethez, hogy kiemelten kezeli a járványvédelmet, szükség esetén csökkenti a vágási súlyt, illetve végső lehetőségként megoldást jelenthet a kapacitás csökkentése is – jegyezte meg.