Új lehetőségek katásoknak, kivásoknak

Megosztás Tetszik

Alig fejeződtek be a tavalyi adótörvény módosítások, újabb változások várhatók a kisvállalkozások adózásában is, ugyanis 2013. március 1-jén nyújtotta be a kormány T/10238. számon az adótörvények módosítására vonatkozó törvényjavaslatot, amely nemcsak címben szereplő nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályaira vonatkozik, hanem egy sor egyéb adótörvényt is módosít, többek között a kata és kiva szabályait is. Ez utóbbi feltehetően a törvényhozás sebességével is összefügg, hiszen az előbb említett új adózási formákat olyan gyors ütemben alkották és fogadták el, hogy több átmeneti szabály hiányzott, illetve további tisztázásra szorult. Ezen kívül több kedvező változásra is sor kerül, ami feltehetően csökkenti az ellenállást és félelmeket az új adózási formákkal szemben.

Az egyik lényeges kérdése a jelenlegi törvénynek, hogy számos rendelkezés beépült, ami a visszaéléseket különböző korlátozó szabályokkal próbálta elkerülni (például szervezeti, tevékenységi, nagyságrendi korlátozás, rejtett munkaviszonyt kizáró szabályok, bejelentési kötelezettségek, adózói előélet stb.). A jelenlegi törvény szerint nem választhatják a kisadózó vállalkozások tételes adóját – a katát - a biztosítási, pénzpiaci ügynöki tevékenységet és az ingatlan bérbeadást végző vállalkozások.

Az új törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy az adózási mód választásából eddig kizárt, biztosítási ügynöki, brókeri tevékenységet végző vállalkozások is bejelentkezhessenek az általános feltételek szerint a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá. A biztosítási ügynökök jellemzően vállalkozási jogviszonyban végzik tevékenységüket, a tevékenység végzésének körülményei, jutalékrendszerben való díjazásuk megalapozza ezt a jogviszonyt.

A foglalkoztatásnak ezt a formáját a biztosítókra vonatkozó törvényi szabályozás is lehetővé teszi. A biztosítási szektorban jelenleg igen népes kisvállalkozói ügynöki rendszer működik, ugyanakkor nem jellemző, hogy a biztosítók a foglalkoztatás formáját munkaviszonyra módosítanák. Erre hivatkozva a törvényalkotó már nem lát kockázatokat bennük, így javasolja a módosítás a „kata-alanyok” körét bővíteni a biztosítási ügynöki, illetve a brókeri tevékenységgel, oly módon, hogy kiveszi a tiltott körből ezeket. Így a javaslat elfogadása esetén csak a saját vagy bérelt ingatlan bérbeadására, üzemelésére vonatkozna a tilalom.

A kiva szabályai eleve sokkal bonyolultabbak, és erre vonatkozóan több rendelkezést is javasol módosítani a hivatkozott törvényjavaslat. A módosítás pontosítja a kisvállalati adóalanyiság választásának mérlegfőösszegre vonatkozó feltételét. A pontosítás értelmében 12 hónapnál rövidebb adóév esetén a kisvállalati adó szerinti adózás akkor válaszható, ha a mérlegfőösszeg várhatóan nem haladja meg az 500 millió forint időarányos részét. A lehetőségek körét bővítené, hogy módosítás értelmében a kisvállalati adó szerinti adózás választására egész évben lehetőség nyílna. Természetesen ilyenkor meg kell határozni a korábbi „adózási előélet” zárását. Ezért az új szabály szerint a kisvállalati adóalanyiság a választás állami adóhatósághoz történő bejelentését követő hónap első napjával jön létre. A kisvállalati adóalanyiság keletkezése napjával önálló üzleti év kezdődik. E szerint a kisvállalati adó szerinti adózás választására vonatkozó bejelentés ennek napjától 30 napig, jogvesztő határidőn belül ugyanakkor visszavonható. A bejelentés visszavonása esetén a kisvállalati adóalanyiság mégsem jönne létre.

Több olyan átmeneti szabály hiányzik jelenleg a törvényből, ami bizonyos esetekben érdektelenné teheti a kiva választását, vagy annak belső logikája nem érvényesül. Egyes esetekben ezeket pótolja, illetve értelmezi a módosítási javaslat. Ha a kiva alanya a korábbi időszakban (társaságiadó-alanyként) már beszerzett tárgyi eszközöket, immateriális jószágokat, akkor ezek társasági adó (Tao tv.) szerinti számított nyilvántartási értékével 10 év alatt, egyenlő részletekben csökkentheti a pénzforgalmi szemléletű eredményét. Ha az adott eszköz 10 éven belül kivezetésre, elidegenítésre kerülne, akkor is csökkenthető a pénzforgalmi szemléletű eredmény azzal a résszel, amellyel a kiva alanya korábban nem csökkentette a pénzforgalmi eredményét. Tekintettel arra, hogy a számított nyilvántartási érték fogalma nemcsak tárgyi eszköz vagy immateriális jószág, hanem beruházás esetében is értelmezhető, függetlenül attól, hogy beruházásra tekintettel csak terven felüli értékcsökkenés, illetve annak visszaírása számolható el, ezt is javasolja módosítás kiegészíteni.

A módosítás lehetővé teszi, hogy az adóalap csökkenthető legyen a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóév zárókészlet állományának értéke, illetve az adóalanyiság első adóévének  zárókészlet állományának értéke közötti különbözet összegével, feltéve, hogy a kisvállalati adóalanyiság első adóévében a zárókészlet állományának értéke nem éri el a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóév zárókészlet állományának értékét. Ennek hiányában az adózó a (nagyobb) készlet csökkentésével rosszal járna, hiszen a készlet értékesítésével a pénzállománya megnőtt, de csökkentő tényező nem lenne.

Átállási szabályok. A módosítás tartalmazza az egyes kisvállalati adóalap módosító tételeket a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének adóévére. A korrekciós tételek biztosítanák, hogy a kisvállalati adóban, illetve a társasági adóban előírt eltérő adóalap meghatározás folytán például az egyes befolyt, vagy időbelileg elhatárolt bevételek után ne keletkezzen többszörös adófizetési kötelezettség. A módosítás azt is előírná, hogy a kisvállalati adó szerinti adózást választó korábbi társasági adóalanyok, a társasági adóalanyiságuk megszűnésének hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kötelesek a társasági adó bevallásukat benyújtani.

A javaslat pontosítaná a kedvezményezett foglalkoztatott, valamint a kedvezményezett foglalkoztatott munkabére után érvényesíthető kedvezmény fogalmát. A pontosítás értelmében kedvezményezett foglalkoztatottnak minősül például az olyan huszonöt év alatti pályakezdő munkavállaló, valamint ötvenöt év feletti munkavállaló, aki nem rendelkezik legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, valamint a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló is. Ezen kedvezményezett foglalkoztatottakra tekintettel a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb személyenként 50 ezer forint számolható el.
A javaslat meghatározza a részmunkaidős foglalkoztatás fogalmát is. A részmunkaidős foglalkoztatás olyan foglalkoztatás, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt.