Osztalékfizetés kiva alatt

  • adozona.hu

Mikor kell az osztalékfizetés után az adóalapját növelnie a kivás cégnek? Mi a helyzet az osztalékelőleggel? Kell-e az osztalék után kivaelőleget fizetni? A magánszemélyt az osztalékfizetés után milyen adó- és szochokötelezettségek terhelik? – kérdezte az Adózóna olvasója.

A kiva alapját az osztalék- és tőkeműveletek korrigált egyenlege képezi, a személyi jellegű kifizetések mellett. A kivaalap megállapításakor növelő tétel az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalék összege.

A jóváhagyott osztalék akkor is kivaalap, ha az nem kerül kifizetésre a tárgyévben. Ilyen esetben a kifizetéskor, a következő évben nem kell adóalapot módosítani.

Nem képezi az adó alapját a tárgyévben kifizetett osztalékelőleg, ez csak a következő évben, az osztalék jóváhagyásakor lesz adóalap.

Nem kivaalap a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kivaalanyiság időszakában jóváhagyott osztalék.

A kivás adózónak negyedévente  adóelőleg-megállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettsége van, melynek a tárgynegyedévet követő hónap 20-áig kell eleget tennie.

Az adóelőleg összegének megállapításnál a kivaelőleg-alapot növeli az adóelőleg-megállapítási időszakban jóváhagyott fizetendő osztalék. Ha az adóévre már megfizetett adóelőlegek összege meghaladja az adóévre megállapított adó összegét, a különbözetet az adóalany bevallásában, a bevallás beérkezésének napjától, de legkorábban a bevallás benyújtására előírt határidő napjától (esedékességtől) jogosult visszaigényelni.

Megjegyezzük, hogy az adóalapot és adóelőleg-alapot is csökkenti a kapott (járó) osztalék címén az adóévben elszámolt bevétel összege.

A kiva alanya mentesül a társasági adó és a szocho megfizetése alól. A kiva azonban nem váltja ki a magánszemélyt terhelő osztalék utáni szja-t és az adófizetési felső határhoz kötött szochót.

Az szja-törvény szerint az osztalék után a magánszemélyt 15% szja terheli, amelyet a kifizető von le és vall be a 08-as bevallásban, és fizeti meg az adót az adóhatóság felé.

Az adófizetési felső határhoz kötött szochót addig kell megfizetni, amíg a magánszemély összevont adóalapba tartozó jövedelmei és a törvényben nevesített tőkejövedelmeinek összege a tárgyévben eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét (2024-ben ez az összeg 6 403 200 forint). E jövedelmek után a magánszemélynek mindaddig adófizetési kötelezettsége van, amíg a kifizetőnek az adófizetési felső határ eléréséről nem nyilatkozik. Nyilatkozhat arról is, hogy a hozzájárulási felső határba beszámító jövedelmeinek összege várhatóan eléri az adófizetési felső határt. Ha ezt a jövedelmeinek összege mégsem éri el, az adót 6 százalékkal növelten, a tárgyévi személyi jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában vallja be, és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Unión belüli jövedelem adózása, árfolyama II.

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Revolut

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Külföldi napidíj, árfolyam 2

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink