Osztalékalap és bevételi határ katásoknál - leggyakoribb kérdések 3. rész

Megosztás Tetszik

Katás bt.-nél mi lesz a kültag osztalékalapja? Melyik egyéni vállalkozónak nem éri meg a katát választania? Olvasói kérdésekre Szolnoki Béla, az Adózóna szakértője válaszol.

Annak az egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a bevétele nem éri el az évi 2,5 millió forintot és az HIPA-ban nem választ tételes adót, mert nem éri meg, mi lesz az iparűzési adó alapja, a teljes bevétel, vagy ebben az esetben gyűjtögeti a költségszámlákat és levonja az ELÁBÉ- és az anyagköltséget, ugyanúgy, mint a KATA választása előtt ?

Az iparűzési adót több féle módon meg lehet határozni az un. Kata hatálya alatti vállalkozásnál. A kata által kínált speciális módszer a bemutatott esetben feltehetően nem a legelőnyösebb.  A katá-s vállalkozó 3 módszer között választhat:

1. A vállalkozó eljárhat az általános módszer szerint (HIPA tv. 39.§.) Ilyenkor az állandó jelleggel végzett iparűzési adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az alvállalkozói teljesítésekkel, az anyagköltséggel, továbbá a K+F közvetlen költségével. Ha az adózó ezt a módszert választja, akkor a KATA alanynak elvész az adminisztrációs előnye, hiszen továbbra is külön kell gyűjteni az adóalapját csökkentő tételeket, és számlákat.

2. A másik rendszer az hagyományos átalányadózási forma (HIPA tv. 39/B.§). Ez akkor alkalmazható, ha a nettó árbevétele az adóévet megelőző évben – vagy az adóévet megelőző 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan – nem haladja meg a 8 millió forintot, illetve a tevékenységet kezdő vállalkozónál időarányosan a 8 millió forintot nem haladja meg. Ilyen esetben az adó alapja a nettó árbevételének 80 százaléka.

3. Az újonnan kialakított, kimondottan KATA alanyokra szabott módszert a HIPA tv. 39/B. §.-a határozza meg, ennek hátrányaira hivatkozott a kérdésében. A különös KATA módszernél az iparűzési adó alapja független a bevételtől, így nem előnyös a kisebb bevételnél. Ez a rendszer abban sem tesz különbséget, hogy főállású kisadózóról van szó, vagy nem főállásúról.

Az előzőekből következik, hogy feltehetően a 2. módszer a legelőnyösebb, de, ha 20 %-nál jelentősebb anyagköltséggel és egyéb adóalap-csökkentő tételekkel dolgozik, akkor jobb lehet az 1. módszer, annak adminisztrációs hátrányával együtt.  A részletes szabályok külön cikk keretében is olvashatók, (így könnyebb lehet optimalizálni.)

Katás Bt. csendestárs kültag osztalékalapja. Amennyiben a Bt. a KATAt választja és abban a kültag nem végez semmilyen tevékenységet (csendestárs), akkor neki mi lesz az osztalékalapja, ami után meg kell fizetni a 16% szja-t és bizonyos feltételek mellett a 14 százalékos ehot?