hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Katás menekülési útvonalak

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

Mivel január 1-jétől a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) kizárja, hogy a magánszemély egyidejűleg több vállalkozásában legyen kisadózóként bejelentve, sokan szembesültek azzal, hogy többes kisadózói jogviszonyok helyett egyidejűleg kisadózóvá és (kényszer) egyéni és/vagy társas vállalkozóvá is váltak. Ez pedig azt jelenti, hogy kisadózóként nem főállásúnak minősülnek és csak a havi 25 ezer forintos kata terheli őket, míg a másik jogviszonyukban főszabály szerint minimális adó- és járulékfizetési kötelezettséget kell teljesíteniük.

Tehát az eddigi havi 50 + 25 = 75 ezer forintnál magasabb kötelezettséggel kell szembesülniük, különösen akkor, ha a minimumkötelezettséget a garantált bér (február 1-jétől 219 000 forint) alapul vételével kell meghatározni.

Nyilvánvaló, hogy ebben a helyzetben – feltételezve, hogy a másik vállalkozást valamely okból szükséges fenntartani – óhatatlanul adódik a kérdés, hogy miként lehetne a terhet csökkenteni és legalább a havi minimum járulékfizetési kötelezettség alól mentesülni. Természetesen nagyon sok összetevős „feladványról” van szó, hiszen minden vállalkozás és vállalkozó esetében eltérőek a lehetőségek és a prioritások. Így általános megoldást adni nem lehet, csak ötleteket felvetni. 

A kisadózó egyéni vállalkozó és társas vállalkozó relációban az első gondolat a társas vállalkozás helyett a munkaviszony – mégpedig a részmunkaidős munkaviszony – választása. Ennek azonban hátránya, hogy a munkaviszonyban álló dolgozót is érinti a minimális járulékfizetési kötelezettség, azaz legalább a minimálbér 30 százalékának alapul vételével mindenképpen meg kell fizetni a járulékot és a szociális hozzájárulási adót. Ráadásul ebben az esetben az érintett kisadózóként főállásúnak minősül és havi 50 ezer forintos kata terheli. Előny viszont, hogy a minimálbér 30 százaléka mint járulékalap a kisadózó 102 ezer forintos ellátási alapját majdnem kiegészíti a minimálbér összegére. (Csak „majdnem”, hiszen még ebben az esetben sem éri el az ellátási alap a 167 400 forintot.)

Tehát, ha mindent összevetünk, akkor adott esetben célszerűbb a teljes munkaidős munkaviszonyt választani, nem megfeledkezve arról sem, hogy az esetek többségében az ügyvezetői státusz miatt kell a két jogviszony valamelyike mellett dönteni, és az ügyvezető esetében elegendő a minimálbér szerinti bérezés, nem kell a garantált bérminimumot alkalmazni.

Olvassa el az Adózóna 2021-es változásokkal kapcsolatos egyéb írásait, valamint a HVG TB 2021 különszámát is!
Tehát teljes munkaidő (vagy esetleg heti 36 óra) választásakor kisadózóként csak 25 ezer forint a havi kata összege, míg a járulékalap és a szociális hozzájárulási adó alapja a minimálbér (vagy esetleg garantált bérminimum). Többlet teherként kell számolni továbbá a 15 százalékos személyi jövedelemadóval. Ám, ha az adózó családi kedvezményre jogosult, akkor egyértelműen ez a megoldás, hiszen a főállású társas vállalkozóként fizetett minimum járulékalap esetén (tényleges tagi jövedelem híján) ennek érvényesítésére egyébként nincsen mód.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, mikor áll fenn a minimum járulék alóli mentesség a törvény előírása alapján!
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Másodállású egyéni vállalkozó adója és járulékai

Juhász Tibor

okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő

Katás egyéni vállalkozó gyeden

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 április
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close