Drága lehet az átadónak a kivásoknak nyújtott ingyenes juttatás

Megosztás Tetszik

A társaságiadó-alany által a kisvállalatiadó-alany részére nem adomány céljából, visszafizetési kötelezettség nélkül nyújtott támogatások, juttatások értéke minden esetben növeli a társaságiadó-alapot – derül ki az adóhatóság állásfoglalásából.

Hogyan adóznak az ingyenes juttatások?

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. törvény) 8. § (1) bekezdésének d) pontja alapján a társasági adó alapját növeli minden olyan költségként, ráfordításként elszámolt, az adózás előtti eredmény csökkentéseként számításba vett összeg, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel, különös tekintettel a 3. számú mellékletben foglaltakra. A Tao. törvény hivatkozott 3. számú melléklete felsorol olyan eseteteket, amelyek egyértelműen a vállalkozás érdekében felmerülő költségek, ráfordítások közé tartoznak (B rész), illetve azokat az eseteket, amelyeket egyértelműen kivesz a vállalkozás érdekében felmerült költségek, ráfordítások köréből (A rész). Utóbbiak egyértelműen, a vállalkozási tevékenységgel való kapcsolat egyedi mérlegelése nélkül növelik a társaságiadó-alapot.

A Tao. törvény 3. számú melléklet A) részének 13. pontja alapján nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások különösen:

• az adózó által (a közhasznú szervezet kivételével) az adóévben nem adomány céljából, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás,
• a véglegesen átadott pénzeszköz,
• a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke (ide nem értve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti árumintát),
• az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege,
• az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke,
• valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó,

ha

– a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik, vagy

– az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint

• a juttatás adóévében a juttatást az eredményében bevételként elszámolta és

• az adózás előtti eredménye, adóalapja e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, továbbá

– az e bevételre jutó társasági adót megfizeti, amelyet a társaságiadó-bevallás elkészítését követően nyilatkozat útján igazol.

Amennyiben a juttatásban részesülő vállalkozási tevékenységet nem végez, a nyilatkozatra vonatkozó feltételt teljesítettnek kell tekinteni, ha a juttatásban részesülő arról nyilatkozik, hogy

– a juttatás adóévében vállalkozási tevékenységet nem végzett vagy,

– hogy a támogatást nem a vállalkozási tevékenységéhez kapta, vagy

– a vállalkozási tevékenysége után adófizetési kötelezettsége nem keletkezik.

A fentiek alapján megállapítható, hogy a felsorolt tételek (amelyekre a továbbiakban együttesen ingyenes juttatásként hivatkozunk) akkor növelik a társaságiadó-alapot, ha a juttatásban részesülő külföldi illetőségű, vagy ha belföldi illetőségű kedvezményezett esetében nem áll rendelkezésre a megfelelő nyilatkozat.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, hogyan kell kezelni társasági adó szempontjából a kivaalanyoknak nyújtott ingyenes juttatást!