Ami elől a katások sem menekülhetnek

Megosztás Tetszik

Nem törölhetik el múltjukat a katára áttért vállalkozók. Van például teendőjük a korábban képzett fejlesztési tartalékkal vagy az áttéréskor meglévő készlettel. Olvasónk kérdésére szakértőnk, Szolnoki Béla válaszolt.

Az olvasói kérdés így hangzott: egyéni vállalkozó 2013. január 1-jétől a "kisadózást" választotta. A 2012. évi adóbevallásában fejlesztési tartalékot képzett, ezzel csökkentette az adó alapját. A fejlesztési tartalékot a képzést követően 5 év alatt célszerű felhasználni (ha nem akarja pótlékkal növelten visszafizetni a kedvezményt). Ha ő 5 évig kisadózó lesz, csak a bevételeit könyveljük (nem áfás), mi történik a kedvezménnyel? A másik kérdésem is a kisadózással kapcsolatos. A vállalkozó zárókészlettel rendelkezett 2012-12-31-én. Ez be is lett írva az adóbevallásába. Hogyan követjük a készlet változását, ha nem könyveljük a kiadásait? Mi történik a 2012. évi zárókészlettel a 2013. évi adóbevallásában? Ugyanaz az összeg kerül be?

A fejlesztési tartalék gyakorlatilag azok közé az úgynevezett „halasztott adót” is tartalmazó konstrukciók közé tartozik, amelyet a vállalkozónak évekig figyelnie kell. Ez igaz mind a társasági adó korábbi alanyainál, mind a személyi jövedelemadó korábbi alanyainál. A „kata” választása esetén sem menekül ettől az egyéni vállalkozó. A „kata” alá való bejelentkezés után az átmeneti szja szabály így szól (lásd „kata tv. 25. § (4) bekezdés):

(4) A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalany egyéni vállalkozó az Szja tv. 49/B § (5), (11), (14) és (16) bekezdését, vagy 13. számú mellékletének 14. pontját alkalmazza, ha a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság bejelentésének adóévében vagy azt megelőzően az Szja tv. 49/B § (6) bekezdés g) pontja szerinti kedvezményt, a kisvállalkozói kedvezményt, illetve a kisvállalkozások adókedvezményét vette igénybe, fejlesztési tartalékot képzett. A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalany egyéni vállalkozó köteles az Szja tv. 84/B § (2) bekezdését alkalmazni azzal, hogy a nyilvántartott adókülönbözet után esetlegesen megfizetendő adót a személyi jövedelemadó bevallásban vallja be és a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig fizeti meg.

A fentiek tükrében, ha az egyéni vállalkozó korábban a személyi jövedelemadóban csökkentette a bevételét a fejlesztési tartalék címén, akkor a kedvezmények végleges érvényesítésére vonatkozó szabályok a „kata” adóalanyiság alatt is vonatkoznak rá. Tehát ebből az következik, hogy annak ellenére, hogy a „kata” rendszerében csak bevételi nyilvántartást vezet, az azt megelőző időszak miatt külön analitikát kell vezetnie a fejlesztési tartalékról és így annak kiadás-tartalmáról is, hiszen ezzel tudja bizonyítani, hogy kell-e, illetve milyen mértékben az átmeneti szabályok miatt személyi jövedelemadó fizetnie. Talán nem felesleges, ha a vonatkozó szja szabályt is figyeljük közben:

(16) A  fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeg annyiban és akkor vezethető ki a nyilvántartásból, ha és amennyiben az egyéni vállalkozó a nyilvántartásba vétel évében és az azt követő három adóév során általa kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése vagy előállítása érdekében - alapnyilvántartásában, valamint egyedi beruházási és felújítási költségnyilvántartásában rögzített - beruházási, felújítási kiadás(oka)t [ide nem értve az olyan beruházási, felújítási kiadást, amelyre a (22) bekezdés rendelkezéseit alkalmazza] teljesít, kivéve, ha megállapítja
a) a kivezetett rész után a (9) bekezdésnek a nyilvántartásba vétel adóévében hatályos rendelkezései szerinti mértékkel a vállalkozói személyi jövedelemadót [49/B. § (9) bekezdés], valamint
b) a kivezetett résznek az a) pont szerinti vállalkozói személyi jövedelemadót meghaladó része után a vállalkozói osztalékalap utáni adót [8. §], továbbá
az a)-b) pontban említett adókat késedelmi pótlékkal növelten a kivezetést követő 30 napon belül megfizeti. Az egyéni vállalkozó a fejlesztési tartalék nyilvántartásba vétele évét követő harmadik adóév végéig nyilvántartásban maradt része után
az a)-b) pont szerinti adókat a negyedik adóév első hónapja utolsó napjáig megállapítja, és azokat késedelmi pótlékkal növelten megfizeti.

A késedelmi pótlékot a nyilvántartásba vett fejlesztési tartalékot tájékoztató adatként tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a nem beruházási célra történő kivezetés napjáig, illetve a nyilvántartásba vétel évét követő negyedik adóév első napjáig kell felszámítani és az említett napot követő első adóbevallásban kell bevallani.

Az előző rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni akkor is, ha a magánszemély egyéni vállalkozói jogállása az említett időszak alatt bármely okból megszűnt (ide nem értve, ha annak oka cselekvőképességének elvesztése vagy a halála) azzal, hogy ilyenkor az említett adókat a jogállás megszűnésének napját követő 30 napon belül kell megfizetni.

Az egyéni vállalkozó a fejlesztésitartalék-nyilvántartást úgy vezeti, hogy abból megállapítható(ak) legyen(ek) a kivezetett összeg(ek), valamint a kivezetés(ek) alapjául szolgáló kiadás(ok) teljesítésének időpontja(i) és összege(i), illetve a kivezetés(ek) miatt fizetendő adó és késedelmi pótlék összege.

A másik kérdésre is átmeneti szabály vonatkozik, ugyanakkor ez sokkal egyszerűbb, mint az előző. A vállalkozási jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó a „kata” hatálya alá való bejelentkezés adóévében az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnésére vonatkozó szabályok szerint köteles a készletekkel kapcsolatos bevételének megállapítására. A meglévő készletekkel kapcsolatos bevételét a „kata” törvény 25. §-a alapján, az egyéni vállalkozónak a továbbiakban mindaddig adóalapot nem érintő bevételként kell nyilvántartania, amíg adókötelezettségét a „kata” rendelkezései szerint teljesíti. Amennyiben az adózó például 2012 decemberében úgy döntött, hogy áttért a „kata” hatálya alá, akkor a 1253-as bevallásában a ’13-as lapokat is erre figyelemmel töltötte ki. 

Az átmeneti készletekkel kapcsolatban csak annyi következtetés vonható le, hogy ezek mozgásáról érdemes egy külön analitikát vezetni, nem a „kata”, hanem az szja tv. miatt. Ezzel kapcsolatban külön szabály nem található, így akár az a következtetés is levonható, hogyha ezen készleteket később a „kata” időszakban eladják, akkor ez a „kata” bevétel része lesz. A „kata” bevételek fogalma ugyanis az általános szabály alapján erre is kiterjed:

„..a kisadózó vállalkozás bevétele: a kisadózó vállalkozás által a vállalkozási tevékenységével összefüggésben bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, ideértve a tevékenység végzéséhez kapott támogatást és a külföldön is adóköteles bevételt.” Az előbb hivatkozott szabály – bizonyítási kényszere – miatt azonban ajánlatos a fenti készletekről egy egyszerű analitika vezetése, a későbbi viták elkerülésére, amivel követhető a korábbi zárókészletek sorsa.