További témák

Újra kell-e vámoltatni az exportált csereterméket?

  • adozona.hu

Kell-e vámkezeltetni a harmadik országba exportált csereterméket? – kérdezte az Adózóna olvasója. Tüske Zsuzsanna vámszakértő válaszolt.

A kérdés konktétan így szólt: "Ha harmadik országban értékesített terméket a magyar adóalany, s a termék nem megfelelő mérete miatt cserét kért a vevő, akkor a csereterméknél mivel tudja igazolni a vállalkozó a vámkezelésnél, hogy ez nem egy újabb értékesítés? Illetve, ha a terméket nem kéri vissza a vevőtől a vállalkozó, hanem küld neki egy újabb terméket, azt szükséges ismét vámkezelni?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Export vámkezelni minden árut kell, mely a vámhatáron áthalad, így az ismételten kiküldött árukat is. A vámkezeléskor az árunyilatkozat kitöltése során megadásra kerül a vámhatóságnak (megfelelő kódok alkalmazásával), hogy pontosan milyen ügylet keretében történik az áru feladása.

A vámeljárás lefolytatásának egyáltalán nem feltétele, hogy az értékesítéshez kapcsolódjon. A kiviteli vámkezeléskor nem kell külön igazolni, hogy nem értékesítés történik, ugyanakkor a bevallott vámérték (ügylettől függetlenül) vizsgálat tárgyát képezheti a vámeljárások során, akár az alapeljárás, akár elévülési időn belül, utólagos eljárás keretében. 

A napi vámkezelési gyakorlatban a szállítmányozók kérik a szállítás lebonyolításához a számla kiállítását, ezért az ilyen, nem adásvételhez kapcsolódó szállításokra proforma számlát szoktak kiállítani, melyen feltüntethető: „érték csak vám célokra/Value for customs purposes only”. Ebből egyértelműen kiderül, hogy nem kapcsolódik a számlához tényleges fizetés.             

Amennyiben a harmadik országos partner által át nem vett küldemények ténylegesen visszaérkeznek az EU-ba, lehetőség van térti áruként akár vám- és áfamentesen import vámkezelni, ha teljesítik a jogszabályokban meghatározott feltételeket, ezáltal egy eredetileg EU-s státusszal kiküldött termékre nem kell megfizetni ismételten a vámokat.

A kérdésből nem derül ki, hogy milyen szállítási móddal történik az áruk küldése, de postaforgalomban (beleértve az integrált postaforgalmi szolgáltatókat is) 1000 EUR értékhatár alatt nem szükséges árunyilatkozatot adni az export vámeljárás során, mivel a vámhatóság elfogadja a szállítmányozó által nyújtott összesítő nyilatkozatot (manifestet). Ugyanakkor az áfatörvény rendelkezései alapján az áfamentesség feltétele, hogy a termék Közösség területéről való elhagyásának tényét, (legfeljebb a teljesítés napját követő 90 napon belül meg kell történnie), a terméket a Közösség területéről kiléptető hatóság igazolja. Ezen szabály szigorú értelmezése alapján a szállítmányozó által az 1000 EUR értékhatárt el nem érő küldeményekhez kiadott export igazolás nem fogadható el az áfamentességhez, azaz a küldeményre áfafizetési kötelezettség keletkezhet. Éppen ezért cégek esetén javasolt minden esetben külön export árunyilatkozatot adni.

Az Unióban érvényes jogszabályok alapján, függetlenül attól, hogy kivitel vagy behozatal, minden árut vámkezelni kell, behozatal esetén a vonatkozó vámok megfizetése is mind az eredeti, mind az utólag érkező áru esetben szükséges. Valószínűleg hasonló szabályok vannak érvényben abban az országban is, ahová az export irányul. Természetesen a helytelen áru visszaküldése esetén az EU-ban léteznek olyan vámtechnikai megoldások, hogy a helytelen árura fizetett import vámokat visszatérítsék, vagy a csereként küldött termékekre ne kelljen ismét azt megfizetni, ezáltal elkerülhetőek a dupla adóterhek. 

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Kft.-üzletrész értékesítésének adózása

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Letiltás

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Alkalmi foglalkoztatás nagypénteken

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

2019 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X