adozona.hu
Újra kell-e vámoltatni az exportált csereterméket?
//adozona.hu/jovedeki_ado_vam_deviza_termekdij/Ujra_kelle_vamoltatni_a_cseretermeket_M3KDQ9
Újra kell-e vámoltatni az exportált csereterméket?
Tetszik
Kell-e vámkezeltetni a harmadik országba exportált csereterméket? – kérdezte az Adózóna olvasója. Tüske Zsuzsanna vámszakértő válaszolt.
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:
Export vámkezelni minden árut kell, mely a vámhatáron áthalad, így az ismételten kiküldött árukat is. A vámkezeléskor az árunyilatkozat kitöltése során megadásra kerül a vámhatóságnak (megfelelő kódok alkalmazásával), hogy pontosan milyen ügylet keretében történik az áru feladása.
A vámeljárás lefolytatásának egyáltalán nem feltétele, hogy az értékesítéshez kapcsolódjon. A kiviteli vámkezeléskor nem kell külön igazolni, hogy nem értékesítés történik, ugyanakkor a bevallott vámérték (ügylettől függetlenül) vizsgálat tárgyát képezheti a vámeljárások során, akár az alapeljárás, akár elévülési időn belül, utólagos eljárás keretében.
A napi vámkezelési gyakorlatban a szállítmányozók kérik a szállítás lebonyolításához a számla kiállítását, ezért az ilyen, nem adásvételhez kapcsolódó szállításokra proforma számlát szoktak kiállítani, melyen feltüntethető: „érték csak vám célokra/Value for customs purposes only”. Ebből egyértelműen kiderül, hogy nem kapcsolódik a számlához tényleges fizetés.
Amennyiben a harmadik országos partner által át nem vett küldemények ténylegesen visszaérkeznek az EU-ba, lehetőség van térti áruként akár vám- és áfamentesen import vámkezelni, ha teljesítik a jogszabályokban meghatározott feltételeket, ezáltal egy eredetileg EU-s státusszal kiküldött termékre nem kell megfizetni ismételten a vámokat.
A kérdésből nem derül ki, hogy milyen szállítási móddal történik az áruk küldése, de postaforgalomban (beleértve az integrált postaforgalmi szolgáltatókat is) 1000 EUR értékhatár alatt nem szükséges árunyilatkozatot adni az export vámeljárás során, mivel a vámhatóság elfogadja a szállítmányozó által nyújtott összesítő nyilatkozatot (manifestet). Ugyanakkor az áfatörvény rendelkezései alapján az áfamentesség feltétele, hogy a termék Közösség területéről való elhagyásának tényét, (legfeljebb a teljesítés napját követő 90 napon belül meg kell történnie), a terméket a Közösség területéről kiléptető hatóság igazolja. Ezen szabály szigorú értelmezése alapján a szállítmányozó által az 1000 EUR értékhatárt el nem érő küldeményekhez kiadott export igazolás nem fogadható el az áfamentességhez, azaz a küldeményre áfafizetési kötelezettség keletkezhet. Éppen ezért cégek esetén javasolt minden esetben külön export árunyilatkozatot adni.
Az Unióban érvényes jogszabályok alapján, függetlenül attól, hogy kivitel vagy behozatal, minden árut vámkezelni kell, behozatal esetén a vonatkozó vámok megfizetése is mind az eredeti, mind az utólag érkező áru esetben szükséges. Valószínűleg hasonló szabályok vannak érvényben abban az országban is, ahová az export irányul. Természetesen a helytelen áru visszaküldése esetén az EU-ban léteznek olyan vámtechnikai megoldások, hogy a helytelen árura fizetett import vámokat visszatérítsék, vagy a csereként küldött termékekre ne kelljen ismét azt megfizetni, ezáltal elkerülhetőek a dupla adóterhek.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (0)