Mibe kerül a pénzbeli ajándék és örökség?

Megosztás Tetszik

A 2013. év január 1-jétől hatályba lépett törvénymódosítások egyike megszüntette a takarékbetét ajándékozásának, öröklésének illetékmentességét, de ez nem érinti az egyenes ági rokonok közötti ajándékozás, öröklés mentességét az illeték alól.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 2013. előtt hatályos rendelkezései szerint illetékmentes volt a takarékbetét ingyenes megszerzése, illetve öröklése. Az ehhez tartozó fogalmi meghatározás szerint takarékbetétnek számított a Polgári törvénykönyv 533. paragrafusa alapján kötött szerződés szerint a magánszemély által a hitelintézetnél elhelyezett pénz és kamata, így a magánszemély bankszámláján elhelyezett pénz és kamata is, kivéve az üzleti célú pénzforgalmi bankszámlán, elszámolási számlán elhelyezett pénzt és kamatát. Ez a szabályozás lehetővé tette, hogy ha bármely magánszemély egy másik magánszemély lakossági bankszámlájára utalt át a pénzt, akkor az illetékmentes, míg ha készpénzben adta volna át, vagy a készpénzt a másik bankszámlájára fizette volna be, akkor az illetékköteles volt, ha a 150 ezer forintot meghaladta. Így azután a számlaátutalások révén történő bármilyen összegű ajándékozás, illetve a lakossági bankszámlán lévő követelés öröklése révén bárki elkerülhette az illetékfizetési kötelezettséget. Ez most már nem lehetséges, fő szabályként az ingó ajándékozása, öröklése esetén a vagyonszerzőnek 18 százalék illetéket kell fizetnie.

Az Itv. alkalmazásában ingónak minősül a fizetőeszköz (pénz), az értékpapír, a gazdálkodó szervezetben fennálló vagyoni betét, valamint mindaz, ami ingatlannak nem minősülő dolog. Ez azt jelenti, hogy nem csak a készpénz, hanem a bankszámlapénz is tárgya az öröklési és az ajándékozási illetéknek.

A változás azonban nem érint minden esetet.