hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Lakásvásárlásnál megspórolhatja az illetéket, ha ezekre figyel!

  • adozona.hu

Mi szükséges a lakásvétel illetékmentességéhez, illetve -kedvezményéhez? Összefoglaltuk a feltételeket.

A gazdasági válság végével és a hitelkamatok csökkenésével párhuzamosan több „újlakás-projekt” indult, ezért mostanság újra láthatunk olyan óriásplakátokat, amelyek illetékmentesen kínálnak új építésű lakásokat. Vajon tényleg minden esetre vonatkozik az illetékmentesség? Íme, a feltételek.

Az ingatlan lakásnak minősüljön

Az illetékmentesség alkalmazásának alapvető kritériuma, hogy a vásárolt ingatlan lakásnak minősüljön. A hétköznapi szóhasználattól eltérően a családi házakat is lakásnak kell tekinteni az illetékszabályok alkalmazása során, fontos azonban, hogy az ingatlant a földhivatali nyilvántartás is „lakás”-ként, „lakóház”-ként tüntesse fel. Lakás az az építmény is, amely még ugyan nincs beköltözhető állapotban, de készültségi foka már eléri a szerkezetkész állapotot (vagyis elkészült és ráépített tetőszerkezete van). A tanyák is lakásnak számítanak (persze csak akkor, ha a földhivatali nyilvántartásban a tanyaként szereplő földrészleten lakóház áll).

Lényeges ugyanakkor, hogy az illetékezés során nem lehet lakásnak tekinteni azokat a helyiségeket, amelyek a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükségesek, még akkor sem, ha azok egyébként a lakóépülettel egybeépültek (például garázs, műhely, üzlet, gazdasági épület stb.). Így ha az új lakással egyidejűleg a vagyonszerző egy új garázst is megvesz, a garázs után az általános szabályok szerint kell illetéket fizetnie (a garázs forgalmi értékének 4 százalékát kitevő összegben).

Mindemellett az az ingatlan sem lakás, amely az ingatlan-nyilvántartás szerint „lakás” művelési ágú ugyan, de a valóságban már legalább 5 éve más célra használják, például fodrászüzletet vagy ügyvédi irodát működtetnek benne (az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény – a továbbiakban: Itv. – 102. § (1) bekezdés f) pont).

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, milyen építési és értékhatár-feltételek szükségesek az illetékmentességhez, illetve kedvezményhez!
A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.
Ingatlan vásárlásakor használja illetékkalkulátorunkat!
Olvassa el a lakásvásárlási kedvezményről szóló cikkünket is!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Beruházási csökkentő tétel

Szipszer Tamás

adószakértő

Pedagógus nyári táboroztatásának adózása

Lepsényi Mária

adószakértő

Adóköteles munkába járás – saját gépkocsi

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 július
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close