hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Lakásvásárlásnál megspórolhatja az illetéket, ha ezekre figyel!

  • adozona.hu

Mi szükséges a lakásvétel illetékmentességéhez, illetve -kedvezményéhez? Összefoglaltuk a feltételeket.

A gazdasági válság végével és a hitelkamatok csökkenésével párhuzamosan több „újlakás-projekt” indult, ezért mostanság újra láthatunk olyan óriásplakátokat, amelyek illetékmentesen kínálnak új építésű lakásokat. Vajon tényleg minden esetre vonatkozik az illetékmentesség? Íme, a feltételek.

Az ingatlan lakásnak minősüljön

Az illetékmentesség alkalmazásának alapvető kritériuma, hogy a vásárolt ingatlan lakásnak minősüljön. A hétköznapi szóhasználattól eltérően a családi házakat is lakásnak kell tekinteni az illetékszabályok alkalmazása során, fontos azonban, hogy az ingatlant a földhivatali nyilvántartás is „lakás”-ként, „lakóház”-ként tüntesse fel. Lakás az az építmény is, amely még ugyan nincs beköltözhető állapotban, de készültségi foka már eléri a szerkezetkész állapotot (vagyis elkészült és ráépített tetőszerkezete van). A tanyák is lakásnak számítanak (persze csak akkor, ha a földhivatali nyilvántartásban a tanyaként szereplő földrészleten lakóház áll).

Lényeges ugyanakkor, hogy az illetékezés során nem lehet lakásnak tekinteni azokat a helyiségeket, amelyek a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükségesek, még akkor sem, ha azok egyébként a lakóépülettel egybeépültek (például garázs, műhely, üzlet, gazdasági épület stb.). Így ha az új lakással egyidejűleg a vagyonszerző egy új garázst is megvesz, a garázs után az általános szabályok szerint kell illetéket fizetnie (a garázs forgalmi értékének 4 százalékát kitevő összegben).

Mindemellett az az ingatlan sem lakás, amely az ingatlan-nyilvántartás szerint „lakás” művelési ágú ugyan, de a valóságban már legalább 5 éve más célra használják, például fodrászüzletet vagy ügyvédi irodát működtetnek benne (az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény – a továbbiakban: Itv. – 102. § (1) bekezdés f) pont).

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, milyen építési és értékhatár-feltételek szükségesek az illetékmentességhez, illetve kedvezményhez!
A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.
Ingatlan vásárlásakor használja illetékkalkulátorunkat!
Olvassa el a lakásvásárlási kedvezményről szóló cikkünket is!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Bérleti díj számlázása EU-ba

Nagy Norbert

adószakértő

Kft., kata

Adózóna  szerkesztőség

kérdések és válaszok

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 október
H K Sze Cs P Sz V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Együttműködő partnereink