adozona.hu
Elévült a tagi kölcsön: kell-e illetéket fizetnie a társaságnak?
//adozona.hu/illetek/Elevult_a_tagi_kolcson_kelle_illeteket_fize_DROPG6
Elévült a tagi kölcsön: kell-e illetéket fizetnie a társaságnak?
Tetszik
Kell-e illetéket fizetnie az elévült tagi hitel – rendkívüli bevételként elszámolt összeg – után a gazdasági társaságnak? – kérdezte olvasónk. dr. Szeiler Nikolett, ügyvéd, adótanácsadó szakértőnk válaszolt.
A Ptk. 6:22. paragrafusa alapján a követelés 5 év alatt évül el. Megszakítja az elévülést, ha a kötelezett a tartozást elismeri.
6:22. paragrafus: elévülés
(1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a követelések öt év alatt évülnek el.
(2) Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik.
(3) Az elévülési idő megváltoztatására irányuló megállapodást írásba kell foglalni.
(4) Az elévülést kizáró megállapodás semmis.
6:25. paragrafus: az elévülés megszakítása
(1) Az elévülést megszakítja
a) a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése;
b) a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség;
c) a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határzatot hozott; vagy
d) a követelés csődeljárásban történő bejelentése.
(2) Az elévülés megszakításától vagy az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezésétől az elévülés újból kezdődik.
(3) Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést a kötelem megegyezéssel való módosítása és a végrehajtási cselekmények szakítják meg.
Az elévült kötelezettséget a társaságnál rendkívüli bevételként kell elszámolni, ami növeli a társaság eredményét és a társasági adó alapját.
Az elévült kötelezettség a társaságnál nem keletkeztet illetékfizetési kötelezettséget. Illetékfizetési kötelezettsége akkor lenne a társaságnak, ha a tag elengedné a tagi kölcsönt. Ebben az esetben a cégnek ajándékozási illetéket kellene fizetnie.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (4)
A kérdés kapcsán bennem inkább az az eset merül fel, hogy elég hasznot hajtott a cégnek már az a tagi kölcsön (esetleg a negatív pénztárból lett tagi kölcsön az el nem számolt bevétel, vagy a fiktív költségek okán) és most most szabadulnának tőle, még annak az árán is, hogy némi adót fizessenek utána. A társasági adó még belefér, hiszen a cég veszteséges is lehet, de az illeték pedig már sok lenne.
Az Itv. 11. § (1) bekezdés c) pontja értelmében ajándékozás illeték tárgya a vagyoni értékű jogról, ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás is, ahogy ezt a Kúria a K-H-KJ-2012-558. bírósági határozatban kifejtett (Kúria Kfv.V.35.438/2011/5.). Az ügyben az elévülésre hivatkozás könnyedén támadható a NAV által, ahogy az előttem szólók is rámutattak, az elismerés a kölcsön-nyújtó számára az éves beszámolón keresztül évente megismétlődik. Így ez bizony elengedésnek fog minősülni.
Márpedig a tagi kölcsön elengedése, illetve az a tény, hogy az állam nem engedi a jegyzett tőke bejegyzés nélküli gyarapítását, gyakran arra vezethető vissza, hogy a tagi kölcsön nem rendeltetésszerű joggyakorlás útján jön létre. Ez viszont akkor nagyon idegesítő, ha egyébként való tagi kölcsönről van szó. Miután ez Magyarország, ezért itt a kollektív adóbüntető szabályozás a divatos, így a jogkövető vállalkozások inkább tőkét emelnek a tagi kölcsönből, az elengedés helyett. A tőkeemelés ugyanis jogszerű, az ajándékozási illeték felmerülése - miután részesedés megszerzésével jár - fogalmilag kizárt.
Ruszin Zsolt
Ahogy az osztalék, úgy a tagi kölcsön sem évül el véleményem szerint.
Szerintem minden gazdasági társaságnak, a mérlegben és kiegészítő mellékletben feltüntetett tagi kölcsön már elismerésnek számít, nem beszélve a tao bevallás külön tagi hitel soráról.
Az illetékre az illetékekről szóló törvényt (ezen belül az Art. rendelkezéseit) kell alkalmazni. Valahogy így:
1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
86. § (1) szerint: "Az illeték megállapításához, valamint az illeték behajtásához való jog elévülésére - a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel - az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(2) Ahol e törvény illetékmentesség vagy illetékkedvezmény feltételeként a megszerzett ingatlan, vagyoni értékű jog meghatározott célú és meghatározott időtartamú hasznosítását írja elő, az illeték megállapításához való jog annak a naptári évének az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, melyben a hasznosításnak a mentesség vagy kedvezmény feltételeként meghatározott időtartama letelt."
A Polgári törvénykönyvből sem az illeték, sem az adózás szabályai nem vezethetők le.