hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Nettó árbevétel az iparűzési adózásban – egyéni vállalkozók, őstermelők

  • Szipszer Tamás adótanácsadó, mérlegképes könyvelő

A 2023-as évtől az iparűzési adó alanyai már nem élhetnek a koronavírus-járvány miatt 1 százalékban maximált ipamértékkel, ezért fontos tisztázni, hogy az iparűzési adózásban pontosan milyen tételek tartoznak az adó alapjába.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 39. § (1) bekezdése értelmében az adó alapja a nettó árbevétel, melyet csökkent az eladott áruk beszerzési értéke (Elábé), a közvetített szolgáltatások értéke, az anyagköltség, az alvállalkozói teljesítések értéke és az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségei.

Az adóalap-kalkuláció alapja tehát a nettó árbevétel, melynek számítását a Htv. 52. § 22. pontja határozza meg. Ennek értelmében a nettó árbevételt külön kell vizsgálni a számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozások és az szja-törvény hatálya alá tartozók esetén. Külön szabályok vonatkoznak a katás vállalkozókra és az új tételes-sávos adóalap-megállapítást választó kisvállalkozókra is.

A nettó árbevétel meghatározása a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozóknál az írásunk első részében, a számviteli törvény szerinti vállalkozásoknál bemutatottaktól némileg eltérő szabályok szerint történik.

Az szja-törvény hatálya alá tartozó valamennyi egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő esetén csakis azon bevételek számítanak nettó árbevételnek az iparűzési adózásban, melyeket valamely termékértékesítéssel, szolgáltatásnyújtással szoros összefüggésben szereztek.

A törvény rögzíti, hogy mindazon vállalkozói bevételek, melyek a számviteli törvény szerint egyéb bevételnek minősülnének, nem számítanak nettó árbevételnek. Vagyis az egyéni vállalkozóknak és mezőgazdasági őstermelőknek a kapott támogatásokat akkor sem kell nettó árbevételnek tekinteniük, ha azokat a vállalkozói bevételek között elszámolták. A kizárólag vállalkozási célból használt tárgyi eszközök értékesítéséből befolyt bevételeket sem kell nettó árbevételként elszámolniuk az iparűzésiadó-alapnál.

Az Adózóna helyi adókkal kapcsolatos további írásait ITT, a 2024-es adóváltozással kapcsolatos cikkeket ITT találja. A HVG ADÓ 2024 különszámát ITT rendelheti meg kiadói kedvezménnyel.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja a kataalany egyéni vállalkozókra irányadó előírásokat!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Munkabért terhelő párhuzamosan több letiltás

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Devizában kapott kölcsön kamata

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink