hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kúria: a személyes adatok jogellenes kezelése nem alapoz meg önmagában kompenzációs igényt

  • dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő

Gyakran felmerülő kérdés, hogy a személyes adatok jogellenes kezelése további felelősséget jelent-e. A Kúria friss határozatában (BH2023.65.) amellett foglalt állást, hogy a kompenzációs igény eredményességének (kárfelelősségnek) a jogsértésen túlmenően további feltételei is vannak. Cikkünkben a döntés részleteit mutatjuk be.

Téves e-mail-cím került a cégbíróságnál regisztrálásra

Egy cég a cégbíróságnál elektronikus kapcsolattartási címként tévesen egy másik cég (majdnem azonos) e-mail-címét adta meg. A sérelmet szenvedett cég a jogsértés abbahagyását és 150 000 forint kompenzációt követelt az elszenvedett sérelemért, azaz azért, hogy másnak címzett, kéretlen leveleket kapott huzamos időn keresztül. Habár a kapcsolattartási e-mail-cím helyesbítésre került, a kompenzációs igényt a hibát vétő cég nem tartotta megalapozottnak. A vitából peres eljárás lett.

A másodfokú bíróság ítéletében akként foglalt állást, hogy az e-mail-cím jelen esetben nem minősült személyes adatnak, mivel nem volt alkalmas egyedi azonosításra. Kiemelte, hogy az adott (gyakori) néven más személynek is lehet e-mail-címe. A bíróság szerint a két fél törvényes képviselőjének neve ugyanis nagyobb részt megegyezik, a különbség csupán annyi, hogy az egyik fél képviselőjének második keresztneve is van.

Az Adózóna korábbi írásait GDPR, adatvédelem témakörben itt olvashatja el.

Megállapította tehát a bíróság, hogy mivel a személyes adatok védelmét szabályozó 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) akként szabályoz, hogy a személyes adat az azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ, az e-mail-cím alapján pedig természetes személy nem azonosítható, így az e-mail-cím jelen esetben nem minősült személyes adatnak.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, melyből megismerheti a Kúria mely rendelkezések alapján, és milyen indokolással hozta meg döntését az ügyben.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Ázsiós tőkeemelés könyvelése a tulajdonosnál

Pölöskei Pálné

adószakértő

Árfolyamnyereségből származó jövedelem

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink