Tavaly a magyarországi lakossági vagyonosodás üteme meghaladta a világátlagot, a vizsgált államok közül a 28. helyre került az ország a lakosság nettó pénzügyi vagyona alapján – közölte a felmérést készítő Allianz.
Az újtípusú vagyonosodási vizsgálat elindításában a legnagyobb szerepe a NAV Felszámolási és Végelszámolási Osztályának van, ahol a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végeznek a felszámolás alatt lévő cégeknél. Főleg olyan társaságok vannak a célkeresztben, akik semmilyen iratanyagot nem szolgáltattak a felszámolónak.
Kicsit késve kapott észbe a vagyongyarapodási vizsgálat alá vont magánszemély, amikor arról kellett az adóhatóság előtt számot adnia, honnan is volt a pénze. Érveit az adóhivatal és a bíróság sem vizsgálta, így került a Kúria elé.
A vagyongyarapodási eljárásoknál gyakran azért állapít meg nagy összegű adóhiányt és bírságot az adóhatóság, mert nem fogadja el az adózó nyilatkozatait, bizonyítékait egyes bevételeivel kapcsolatban.
Képzőművészeti alkotások eladását jelölte meg ingatlanjai vásárlása forrásaként az adózó. Bizonyítékait az elsőfokú bíróság nem fogadta el, ezt követően a Kúria vizsgálta az ügyet.
Gyakori, hogy a NAV becsléssel állapítja meg a magánszemély jövedelmét, illetve a cég bevételét. Ez súlyos bírsággal járhat, ezért nem árt tudni, mit tehet az adózó, ha a valóságtól elrugaszkodott adatokkal szembesül.
Céget adott el? Tagi kölcsönből finanszírozza vállalkozását? Nagyobb összegeket helyez el magánszámláján? Ezek mellett még számtalan jel lehet, amire felfigyelve az adóhatóság vagyonosodási vizsgálatot indíthat. Összefoglaltuk, hogy az idén mire lő a NAV, és mi a vizsgálat menete.
Az adózót kötelezően értesíteni kellene arról, ha az adóhatóság a vagyonosodási vizsgálat során becslési eljárást alkalmaz, a mostaninál több időt kellene hagyni arra, hogy az érintett összeállítsa az úgynevezett teljességi nyilatkozatot. Egyebek között ilyen jogszabály-módosításokat javasol a Kúria Joggyakorlat-elemző Csoportja.
Az adóhatóság kockázatelemző programok alapján választja ki azokat az adózókat, akiknél a felmerült gyanús körülmények miatt sor kerülhet a személyi jövedelemadó utólagos ellenőrzésére. Ilyen körülmény lehet például nagy értékű ingó-, vagy ingatlan vásárlása olyan adózónál, aki minimálbéren van bejelentve. A vizsgálatok az eltitkolt jövedelmek felderítésére koncentrálnak, a személyi jövedelemadózás alól kivont jövedelmek feltárását célozzák. Aktualizáltuk az idei évre a kalkulátorunkat, hogy kiszámolja, mennyire büntetné az adóhatóság, ha vizsgálatot indítana Ön ellen.
Bár több sajtóorgánumban megjelent, hogy nem mindegy, ki ad pénzt végtörlesztésre, s bizonyos esetekben vagyonszerzési illetéket kell fizetni a végtörlesztésnél, a törvény valójában másképp rendelkezik.
Vagyonosodási vizsgálatoknál az APEH közismert módszere a saját bankszámlára befizetett összeget tekinti kiadásnak, míg a saját bankszámláról felvett összeget „igazi” bevételnek. Az adóhatóság magyarázata szerint ugyanis az előbbi csökkenti, az utóbbi növeli a rendelkezésre álló készpénzt. A kérdés, hogy ez a számítás alkalmas-e a tisztázatlan eredetű pénzek kiszűrésére.
A vállalkozások alapításának és megszűnésének(átalakulásának) igencsak bonyolult adójogi vonzatai lehetnek, gyakran az egyéni vállalkozó, vagy a tulajdonos nem ismeri a lehetséges kimeneteleket, többnyire a folyamat közben tapasztalja meg, hogy milyen adózási következményekkel kell szembenéznie.
A vagyonosodási vizsgálatoknál a becsléssel megállapított adóalapot az adóhatóság beleszámítja az összevont adóalapba. Emiatt a vizsgált évben figyelembe vett adójóváírást a jogosultsági határ átlépése miatt visszavonja. A becsléssel megállapított adóalapot egyéb jövedelemnek tekinti, és ez alapján 11 százalék eho-val is terheli. Ez utóbbit már a most induló eljárásokban nem minden esetben alkalmazza az adóhatóság. A korábbi eljárásokban, illetve néhány regionális igazgatóságon azonban továbbra is felszámítja a 11 százalék eho-t. Az erre irányuló szándékot abból ismerhetjük fel, ha a „meghívón” nem csak személyi jövedelemadó, hanem egészségügyi hozzájárulás adónem vizsgálatát is feltüntetik. Van-e jelentősége ennek a nyelvtani, matematikai okfejtésnek? Van-e számszerű kihatása a megállapított adóhiányra? Vagyis hogyan spórolhatunk meg egy vagyonosodási vizsgálatnál akár több millió forintot?
Ítéltek-e már bárkit börtönbüntetésre vagyonvizsgálat alapján? Mikortól számít elévültnek egy ügy? Olvasói kérdések, szakértői válaszok.
Ha a bank csődbe megy, más feltételekkel kártalanít, mint eddig. Egymillió forint feletti bankbetétek esetén ugyanis már nem a betét 90 százalékát, hanem akár a teljes összeget kifizetik legfeljebb 13 millió forintig. Így szól a parlamentben két hete elfogadott törvényjavaslat. Afelett mindenki futhat a pénze után. Miért muszáj mégis bankban tartani a pénzünket?
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték