Brexit: lőttek a jó világnak vámmegállapodások nélkül

Megosztás Tetszik

A Brit Kiskereskedelmi Szövetség (BRC) szerint alapvető fontosságú importtermékek jelentős drágulásához vezethet, ha Nagy-Britannia a brit EU-tagság megszűnésének napjáig nem tud kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat kötni azzal a többtucatnyi külső partnergazdasággal, amelyekkel az Európai Unió teljes jogú tagjaként – jelenleg vámmentesen vagy nagyon alacsony vámokkal – kereskedik.

A BRC ma Londonban közzétett tanulmánya kiemeli, hogy az EU-nak 73 külső országgal van kedvezményes vámfeltételeket biztosító kereskedelmi megállapodása, és ezeknek az egyezményeknek Nagy-Britannia is haszonélvezője.

A szervezet szerint azonban ha nem sikerül e megállapodások feltételrendszerét kétoldalú szerződésekkel érvényesíteni, akkor a brit EU-tagság megszűnésének várható időpontja utáni első napon, 2019. március 30-án Nagy-Britanniában hatályukat veszítik az EU által kötött egyezmények.

A BRC adatai szerint a brit import 58 százaléka érkezik az EU-ból, illetve azokból a gazdaságokból, amelyekkel az uniónak a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszerénél jóval kedvezőbb vámfeltételeket nyújtó megállapodása van.

A szervezet öt olyan importtermék-csoportot azonosított, amelyek kiskereskedelmi szinten különösen árérzékenynek bizonyulhatnak a jelentősen megemelkedő vámokra: a ruházati cikkek, a gyümölcsök és a zöldségfélék, a borok, valamint a tengeri hal.

A szövetség kimutatta, hogy a Törökországból – Nagy-Britannia első számú nem uniós ruhaimport-forrásából – érkező ruházati termékeket a jelenlegi teljes vámmentesség helyett 12 százalék vám terhelné, ha a brit EU-tagság megszűnésének másnapjáig nem sikerül az Európai Unió és Törökország kereskedelmi megállapodásának feltételrendszerét a kétoldalú brit-török kereskedelemben érvényesíteni. Ugyanez érvényes a Tunéziából importált ruházati cikkekre.

A BRC számításai szerint az Egyiptomból érkező gyümölcsféléket a mostani 2,6 százalék helyett 13 százalékos, a Peruból és Chiléből vásárolt gyümölcsöket 1,5, illetve 1,7 százalék helyett szintén 13 százalékos, a marokkói zöldségféléket 0,8 százalék helyett ugyancsak 13 százalékos, a Norvégiából és Izlandról beszerzett halat 5,2, illetve 3,4 százalék helyett 11 százalékos, a dél-afrikai borokat 2,4 százalék helyett 4 százalékos, a Seychelle-szigetektől vásárolt feldolgozott haltermékeket zéró helyett 27 százalékos vám terhelné.

A BRC keddi tanulmánya szerint mindez óhatatlanul az alapvető élelmiszerek és ruházati termékek kiskereskedelmi árának növekedéséhez vezetne Nagy-Britanniában, még további terheket róva a brit fogyasztókra, akiknek pénzügyi helyzetét már most is alaposan kikezdi a gyorsuló infláció.

A tizenkét havi brit infláció a múlt hónapban 3,1 százalék volt, 2012 márciusa óta a leggyorsabb. A brit kormány által a Bank of England (a brit jegybank) számára előírt éves inflációs cél 2 százalék.

A brit statisztikai hivatal (ONS) friss kimutatása szerint ugyanakkor a heti átlagos nominálbér az augusztustól októberig tartó három hónapban átlagosan 2,3 százalékkal emelkedett éves összevetésben, és ez az adott időszak átlagos éves inflációjával együtt számolva 0,4 százalékos reálbércsökkenést jelent.