A ma zárult kétnapos kormányülésen olyan döntést hoztak, ami zöld utat ad a hazai villamosenergia-hálózat uniós forrásból történő fejlesztésének és lehetővé teszi új szélerőműparkok létesítését – jelentette be csütörtökön Facebook-bejegyzésében Kármán András pénzügyminiszter.
A kormány augusztus 1-jén módosította a villamosenergia-ellátási válsághelyzet kezelésének szabályait, ami jól mutatja, hogy az energiaellátást érintő kockázatok kezelése egyre nagyobb figyelmet kap szabályozói oldalról is. A rekordalacsony dunai vízállás, a hőhullámok és az aszály egyértelművé teszik, hogy a klímaváltozás már nem jövőbeli forgatókönyv: kézzelfogható üzleti kockázat, amely a hazai energiaellátástól a szabályozási környezeten át a napi működésig egyre több területet érint. A vállalatok számára ezért a fizikai klímakockázatok kezelése már nem csak a szabályozói elvárásokat érintő fenntarthatósági kérdés, hanem a működésbiztonság és a versenyképesség alapvető feltétele – figyelmeztet a KPMG.
A külföldi kiküldetés lojálisabbá teszi a munkavállalókat, miközben az üzleti működés szempontjából is egyre fontosabbá válik, hogy a cégek gyorsan tudják mozgatni szakembereiket az egyes országok között. A vállalatok azonban sok esetben nehezen tartanak lépést a nemzetközi munkavállalás egyre összetettebb szabályaival – derül ki az EY világszerte több mint 1000 HR-szakértő és nemzetközi munkatapasztalatot szerzett munkavállaló bevonásával készült felméréséből. Az egyre komplexebb feladatok megoldását a cégek a mesterséges intelligenciától várják – olvasható az EY sajtóközleményében.
Beperelte az Európai Bizottságot a román állami gázipari vállalat, a Romgaz – írta az economedia.ro a cég közleménye alapján, közölte az MTI.
Az Európai Bizottság kizárja a kínai vállalatokat az uniós kormányok által vásárolt, ötmillió eurót meghaladó orvostechnikai eszközök beszerzéséből – tájékoztatott a brüsszeli végrehajtó testület pénteken, közölte az MTI.
A most következőkben egy – az ESG és a CSRD szabályozásokhoz képest némileg talán kevésbé ismert, de a nagyvállalatok, sőt a bankok és finanszírozók számára nagyon is fontos – fenntarthatósággal kapcsolatos szabályrendszert mutatunk be: az EU taxonómia rendeletét.
Kétpontos növekedéssel 28 pontra emelkedett a K&H innovációs index értéke 2025 első félévében. A hazai, 300 millió forint feletti árbevétellel rendelkező vállalatok innovációs aktivitását mérő mutató ezzel továbbra is az alacsony kategóriában marad, ugyanakkor az elmúlt időszak visszaesése után az index visszakorrigált – különösen a digitális fejlesztések és a stratégiai tervezés terén, köszönhetően a kis- és közepes cégek innovációs tevékenységének – derül ki a K&H sajtóközleményéből.
Európa élvonalába, a második-negyedik helyre, ugrottak a nem-lakossági áramárak Magyarországon a tavalyi második félévben a különböző fogyasztási sávokban, így versenyképességi szempontból tovább romlott a magyar cégek helyzete – derült ki a Portfolio vizsgálatából. Az Eurostat friss adatai alapján az is látszik, hogy a nem-lakossági gázárak közül az egyik nagy fogyasztási sávban messze a legmagasabb a magyar ár, de közben jó hír, hogy a kisebb céges fogyasztók gázára Európa középmezőnyébe csúszott vissza – írja a portfolio.hu.
Sokat hallunk a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati kötelezettségekről és különböző, az ESG-hez kapcsolódó feladatokról. Vajon ez csak egy szükséges rossz a vállalatoknak? Egy kényszerű kötelezettség, ami csak a pénzt viszi, de hasznot nem hoz?
A jövőre érvényesíthető adókedvezmény kapcsán a vállalatoknak már most érdemes elkezdeni a felkészülést. Ugyanis fontos, évekre szóló döntéseket kell meghozni, ha élni szeretnének az új adókedvezmény adta lehetőségekkel – hívja fel a figyelmet a Deloitte Magyarország.
A hazai vállalatok jelentős része nincs tisztában azzal, milyen környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) szempontoknak kell megfelelniük. A legnagyobb kihívást a jogszabályok közötti eligazodás és az erőforráshiány jelenti számukra – derül ki az EY 53 országban, köztük Magyarországon összesen 5464 érintett bevonásával készült nemzetközi kutatásából.
Tizenhárom rendelet – közöttük az ESG beszámolók nyilvántartását, minimumkövetelményeit, tartalmát, formai követelményeit, közzétételének szabályait tartalmazó rendelet –, továbbá három határozat jelent meg a Magyar Közlöny 2024. évi 81. számában.
Megjelent a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló európai uniós irányelv, azaz a Corporate Sustainability Due Diligence Directive (CSDDD), amelyet két éven belül kötelesek átültetni saját nemzeti jogszabályaikba a tagállamok. A vállalatok feladatai közé fog tartozni az emberi jogi és környezetvédelmi káros hatások kezelése, panaszkezelési rendszer működtetése, valamint az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló átállási terv készítése is. A kötelezettségeken túl a szabályozás lehetőségeket is teremthet a beszállítói lánc tudatos átvilágítása és indukált fejlesztések biztosítása révén. Az átvilágított kkv-k pedig akár célzott támogatásban is részesülhetnek, hogy biztosítsák a vállalati elvárásoknak való megfelelést – derül ki a KPMG sajtóközleményéből.
Már csak pár napja maradt belépni a nyilvántartásba azoknak a hazai vállalatoknak, amelyekre kiterjed a NIS2, vagyis a felülvizsgált uniós kibervédelmi irányelv – hívja fel a figyelmet az EY.
Egyre több hazai cég lép fel tudatosan a szervezeten belüli korrupció ellen. A világgazdaság lassulása azonban olyan pénzügyi nyomást helyez a vezetőkre és munkatársakra is, ami miatt az etikus működés melletti törekvések ellenére is könnyebben követnek el szabálysértést – mutat rá az EY 53 országban, köztük Magyarországon összesen 5464 munkavállaló és igazgatósági tag bevonásával készült nemzetközi kutatása.
Surányi Imréné
okleveles közgazda
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték