Jelentős változásokat hozott az új K+F adókedvezmény – már most érdemes felkészülni

Megosztás Tetszik

A jövőre érvényesíthető adókedvezmény kapcsán a vállalatoknak már most érdemes elkezdeni a felkészülést. Ugyanis fontos, évekre szóló döntéseket kell meghozni, ha élni szeretnének az új adókedvezmény adta lehetőségekkel – hívja fel a figyelmet a Deloitte Magyarország.

Az OECD iránymutatásoknak és az EU irányelvnek megfelelően 2024. január 1-jétől Magyarország is megvalósítja a globális minimumadó-szabályozást a hozzá szükséges adószintet biztosító kiegészítő adókról szóló magyar jogszabályon, a minimumadó-törvényen keresztül. A naptári éves adózók esetében az első, új szabályozással érintett év a 2024-es időszak lesz. Vagyis még van idejük az érintett vállalatoknak, azonban az első lépéseket már most érdemes megtenni.

„A jövő évre vonatkozó éves zárási és adóbevallási folyamatok ugyan még nem aktuálisak, viszont annál inkább érdemes időben felkészülniük az adózóknak, hiszen a szabályozás nyomán számos új kérdés és a megszokottól eltérő szempont merülhet fel az éves nyereségadó-kötelezettség megállapítása során” – hívta fel a figyelmet Ádám Endre, a Deloitte adóosztályának igazgatója.

Új K+F adókedvezmény

A minimumadó-törvény alapján egy új, kutatás-fejlesztési (K+F) projektekhez kapcsolódó adókedvezmény került a magyar társasági adó rendszerébe. Ez biztosítja, hogy a kutatási-fejlesztési adóösztönzők a globális minimumadó által érintett társaságok számára is változatlanul elérhetők legyenek 2024-től. Erre azért is oda kell figyelni, mert a korábbi társaságiadóalap-kedvezmény részben vagy akár egészben is elveszhet az úgnevezett feltöltési kötelezettség miatt.

„A K+F adókedvezmény az adózó választása szerint érhető el, azonban, ha az adózó ezt választja, nem veheti igénybe a korábbról már jól ismert K+F kedvezményeket. Ha az adózó az új K+F adókedvezménnyel élni kíván, erről nyilatkoznia kell az adóbevallásban. Fontos figyelni rá, hogy ezután öt évig csak az új K+F kedvezménnyel élhet majd a már meglévő kutatás-fejlesztési tárgyú adóelőnyök helyett” – figyelmeztetett Horváth Roland, a Deloitte adóosztályának igazgatója.

Ez azt jelenti, hogy „a kutatás-fejlesztési projekteket tervező vállalkozásoknak érdemes kiszámolniuk, hogy a korábban bevezetett adóelőnyök vagy az új K+F kedvezmény jelent-e számukra jobb lehetőséget az előttük álló öt éves időtávlatban.

Figyelembe kell venni természetesen a globális minimumadó pozíciót, az egyéb kutatás-fejlesztési kedvezményeket és készpénztámogatásokat, például az egyedi kormánydöntéssel nyújtott kutatás-fejlesztési támogatást is.

Tekintettel a két kedvezményrendszer közötti eltérésekre, például az érvényesítés módjára vagy a figyelembe vehető költségek körére stb., érdemes az adózóknak mielőbb, még a bevallási időszakot megelőzően foglalkozniuk a választás mérlegelésével.

Az új K+F adókedvezmény főbb jellemzői

A K+F adókedvezmény maximális mértéke az elszámolható költségek 10 százaléka, de legfeljebb alapkutatásnál 55 millió, alkalmazott kutatás esetén 35 millió, kísérleti fejlesztés esetén pedig 25 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

Ha a költség állami hátterű kutatóintézettel, például az MTA-val közös projektek keretében merül fel, a maximális adókedvezményt százalékban nem, hanem csak összegszerűen, 500 millió forintban rögzíti a törvény.

Az elszámolható költségek:

• kutató-fejlesztő által használt tárgyi eszköz kutatás-fejlesztési projekt idejére számított számviteli értékcsökkenése,

• kutató-fejlesztőkre elszámolt személyi ráfordítás,

• projekthez szükséges szabadalom költsége,

• a projekttel kapcsolatos működési, üzemeltetési költségek (például anyagköltség), valamint

• az igénybe vett kutatás-fejlesztési szolgáltatás költsége a többi elszámolható költség legfeljebb 20 százalékáig.

A törvény sajátos megoldással biztosítja, hogy az adózó fel tudja használni az adókedvezmény teljes elérhető összegét. Egyrészt a teljes fizetendő adó terhére igénybe vehető az adókedvezmény. Másrészt pedig, amennyiben az egyes adóévekben felmerült költségei után járó adókedvezményt elégséges fizetendő adó híján nem tudja érvényesíteni az adózó a felmerülés adóévében és az azt követően három adóévben, a harmadik adóévben kérheti a még nem érvényesített adókedvezmény megtérítését, kiutalását az adóhatóságtól – ha nincs 100 ezer forintot meghaladó nettó végrehajtható adótartozása, a kiutalás automatikus – írja közleményében a Deloitte Magyarország.