Magyar cég osztalékot fizet a szlovák 100 százalékos tulajdonos anyavállalat részére. A kérdés, hogy kell-e Magyarországon osztalékadót fizetni? Továbbá: amennyiben ez a szlovák anyacég magyar magánszemély tulajdonosának osztalékot fizet, milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik a magánszemélynek?
A cikk az ellenőrzött külföldi társaság fogalmának, és ehhez kapcsolódóan az adóalapot módosító tételek egy részének változását, illetve a változatlanul maradó korrekciós tételek tartalmát – a fogalomváltozás miatt – érintően felmerülő kérdésekre keres választ.
Tisztelt Adózóna! 2017. 02. hótól egy egyszemélyes kft. tulajdonosa hallgatói jogviszonyt létesít egyetem nappali tagozatán. A kft. tulajdonosának emellett van egy egyéni vállalkozása is. Ha az egyéni vállalkozás februártól kata adózási módra tér át, és a tulajdonos a kft.-ből nem vesz ki bért, akkor mennyit kell fizetnie katás vállalkozóként? 25 ezer forintot, vagy 50 ezer forintot? A kft. után nem kell járulékot fizetnie hallgatói jogviszonyára tekintettel, mivel nem vesz ki bért, viszont ez esetben a kata összege 25 ezer forint lehet? Ha nem lenne kft., akkor a kata összege 50 ezer forint lenne. Így az összes fizetendő terhe az iparűzési adón (bevétel 2 százaléka vagy 50 ezer forint választás szerint) kívül 25 ezer forint? Ezen összegért cserébe 12 millió forint bevételt tud kivenni bérként? 8 millió forint után belép az áfakör, afölött a bevétel 27 százalékát be kell fizetnie áfaként, így ezzel pontosítanom kell az előző mondatom, mivel a bevétele 27 százalékát 8 millió forint felett be kell fizetnie a NAV-nak áfa jogcímen. Van bármilyen más teher, amit fizetnie kell? Köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő! Kft. tulajdonosa és személyesen közreműködő tagja elhunyt. A házipénztár tényleges pénzkészlete eltér a könyv szerinti pénzkészlettől. (A tényleges pénzkészlet nulla forint, könyv szerinti 15 millió forint.) Az ügyvezető erről nyilatkozik a könyvelés felé. Ez lesz a pénzfelvét bizonylata, követelésként fogjuk ezt az összeget nyilvántartani. Szíveskedjék eljárásunkat véleményezni, illetve javaslatával segíteni a legoptimálisabb megoldás megtalálásában. Köszönettel: Gecse Judit
Tisztelt Szakértő! A társas vállalkozók, illetve ügyvezetők bejelentésével kapcsolatban kérném segítségét. Akkora az információ halmaz, hogy már teljes a bizonytalanság. Kérném segítségét a 1041, illetve 08 bevallással kapcsolatban. A társas vállalkozót (tulajdonos) 1041-en küldjük (1451, 1452) 08-as bevallásban kell szerepeltetni, ha nincs jövedelme? Ügyvezető munkaviszonyban, akkor 1041, de csak munkaviszonyban, vagy ha tulajdonos is, akkor kell neki 2 db 08 lap? Megbízásos ügyvezető - 1202 bejelentve, ha ingyen vállalja kell 08-as, illetve ha tulajdonos is, akkor szintén 2 db 08 lap kerül beküldésre?
Közös finanszírozású a szoftverfejlesztés (1 magyar+1 külföldi). Minden kiadás a magyar partnernél jelenik meg. A költségek 50 százalékáról kimenő számla készül programfejlesztés címen a külföldi felé. Megállapodás szerint a szoftver üzembe helyezése után a tulajdonjog aránya fele-fele lesz, mindketten rendelkeznek forráskóddal, szabadon használhatják, és használatba adhatják majd a szoftvert. A hasznosításból eredő bevételen osztoznak. Üzembe helyezés után a forráskód átadásával a tulajdonjog 1/3 részét értékesítették egy 3. félnek, a további hasznosításból ez a fél is részesedik és a további fejlesztés finanszírozásban is részt vesz a tulajdoni hányadnak megfelelően 1/3 részben. Kérdés: a) a szoftver milyen értékben kerül nyilvántartásba a magyar fejlesztő könyveiben • a fejlesztés során, • az üzembe helyezésekor? b) melyik árbevételszámlán számolható el a külföldi által fizetett fejlesztés finanszírozási rész a magyar fejlesztő könyveiben? c) az 1/3 rész tulajdonjog értékesítésével hogy változik a szellemi termék nyilvántartási értéke a magyar tulajdonos könyveiben? d) a három tulajdonos közös fejlesztése, hogy változtatja meg a magyar tulajdonos könyveiben a szoftver értékét?
Tisztelt Adózóna! Az lenne a kérdésem, hogy milyen feltételekkel lehet a kft. tulajdonosai által nyújtott hosszú lejáratú hitelt átminősíteni lekötött tartalékká pótbefizetésből? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni. Adott egy kft. tulajdonosa-ügyvezetője (havi rendszerességgel a saját cégéből vesz ki jövedelmet), Fundamenta lakáskasszával előtörlesztette a lakás hitelét 2 700 000 forintot. Van-e lehetőség arra, hogy ezt az összeget lakásvásárlási támogatásként a saját cége házipénztárából kivegye adómentesen? Ha igen, akkor ezt egyösszegben megteheti, vagy részletekben? Kell-e pénzintézeti közreműködés ehhez, vagy kiveheti a házipénztárból? Ha kiveheti, akkor közbeszólhat-e az a tény, hogy nem itt lakik, ezt a lakást kiadja? Köszönjük szépen a segítségüket!
Tisztelt Szakértő! Egy kft. egyik tagja kiválik a cégből, és a cégben lévő ingatlant kapja meg a társasággal szemben fennálló kötelmi igényének kielégítésére. Adásvételi szerződést kötöttek, melyben a vételárat is megjelölik. Kérdés, hogy ezt ki kell-e számlázni a cégnek, és ha igen, akkor könyvelésben ezt hogyan vezetem le? A társaság be van jelentkezve áfa alá ingatlan eladásra.
Tisztelt Szakértő! Gazdasági társaság megszűnése esetén a társaság tulajdonát korábban képező ingatlan a tulajdonosra száll át. Kérdésem, hogy milyen értékben képez ez adóalapot, a könyv szerinti vagy a piaci érték szerint? Hogyan kell a piaci értéket meghatározni? Segítségüket köszönöm.
Ügyfelem vállalkozása ingatlan adásvételi előszerződést kötött belterületi ingatlan (raktár) meghatározott tulajdoni hányadának megvásárlására. Az előszerződésben az eladó tájékoztatta a vevőt, hogy az ingatlan további albetétekre felosztása folyamatban van. A felek egyben vállalták, hogy amennyiben az albetétek a földhivatalnál bejegyzésre kerülnek, egymással végleges adásvételi szerződést kötnek. Eladó az ingatlan vételáráról számlát állított ki, de a végleges adásvételi szerződés megkötésére jelenleg még nem került sor. Eladó az ingatlan értékesítését adókötelessé tette, így a fordított áfás számlát az általános szabályok szerint bevallottuk. A „vételár” összege ügyvédi letétben van. Vevő ügyfelem egy másik, kapcsolt vállalkozásával kívánja a végleges adásvételi szerződést megkötni. Kérem, szíveskedjenek az ügylet helyes számviteli és adóelszámolásáról tájékoztatni, különös tekintettel eladó számlázására, hiszen az előszerződés 2015. év folyamán kötődött, az ingatlan kiszámlázása, és a pénzügyi letét megfizetése is tavalyi. Az ingatlan birtokunkba került, aktiváltuk, az értékcsökkenést és a közüzemi díjakat is elszámoltuk. Milyen jogcímen, illetve bizonylat alapján fog az ingatlan a könyveinkből kikerülni? Hibás a 2015. évi beszámolónk? A végleges adásvételi szerződés más vevővel történő megkötésére van mód, a vételár engedményezésére is, tehát ügyfelem a kétszeres illetékfizetési kötelezettség miatt nem kívánja „átszámlázni” az ingatlant. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egyéni cég tulajdonosa vagyok és munkaviszonyban, részmunkaidőben 4 órában látom el az ügyvezetést és személyesen közreműködöm is. Más munkaviszonyom jelenleg nincs. A járulékokat a garantált minimálbér alapján 4 órára, azaz 64 500 forint után fizetem. Kérdésem, hogy így biztosított vagyok-e és szabályosan járok-e el? Válaszát várva köszönettel
Napjainkban egyre természetesebb mind a munkavállalók, mind az üzleti élet szereplői körében, hogy nemzetközi érdekeltségű munkáltatóval és partnerekkel dolgoznak. A cégek megbízhatósága azonban óriási szórást mutat a tulajdonosok országának függvényében.
Tisztelt Szakértő! Az adómentes lakáscélú támogatás (5 millió forint) kapcsán merült fel esetleges "kockázati" tényezőként, hogy kizárást tesz-e a jogszabály, ha az illetőnek van már egy ingatlan a nevén, vagy sem, és megkaphatja a többi feltételnek megfelelően ezt a a támogatást. Illetve be kell-e költöznie a támogatással megvett ingatlanba, vagy elég ha a nevén van? Köszönöm!
Tisztelt Cím! Egy kft.-nek három jogi személy tulajdonosa van, a tulajdoni hányadok: 40%, 30%, 30%. A szavazati arányok és a tulajdoni hányadok megegyeznek, nincs egyéb megállapodás a tulajdonosok között. Kérdésem, hogy 2016-tól az éves beszámoló melyik sorában kell feltüntetni: - a tulajdonosoktól kapott hosszú lejáratú kölcsön összegét, - a tulajdonos felé számlázott vevői követeléseket és - a tulajdonosok által számlázott szállítói kötelezettségeket? (Eddigi iránymutatás: 9/2010/Szt. 3. § (2)/ISZ)) Köszönettel!
dr. Bartha László
adójogi szakjogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték