hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kapcsolt vállalkozás? Ezeket a feltételeket kell vizsgálni

  • Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló

A társaságok közötti ár meghatározásánál, illetve az adóalap alakulásánál nem közömbös, hogy a cégek közötti ügyletek kapcsolt vállalkozások között köttettek-e. Áttekintjük a gazdálkodó szervezetek közötti kapcsolt vállalkozási viszony fennállásának kérdéseit.

Kapcsolt vállalkozás a számviteli előírások szerint

A számviteltől szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) a kapcsolt vállalkozás fennállását kizárólag vállalkozónak minősülő személyek között értelmezi. Vállalkozó a Szt. szerint minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében vállalkozási tevékenységet végez. Vállakozó a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás, a befektetési vállalkozás és a biztosító is, továbbá a nonprofit gazdasági társaság, az egyesülés, a szociális szövetkezet, az iskolaszövetkezet, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet, az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet, a vízitársulat, az erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe és a kezelt vagyon. 

Nem minősül azonban vállalkozónak az a személy, amely államháztartási szervezet vagy egyéb szervezet. Ez utóbbiak közé sorolja a Szt. – többek között – az egyesületet, az alapítványt (közalapítványt), a köztestületet, az egyházi jogi személyt, az ügyvédi, a szabadalmi ügyvivő, a végrehajtói és a közjegyzői irodákat. Nem áll fenn kapcsolt vállalkozás a magánszemély tulajdonos (részvényes) és a vállalkozás között sem. Nem áll fenn továbbá kapcsolt vállalkozás két vállalkozás között, ha legalább az egyikükben többségi befolyással magánszemély rendelkezik.

Eléggé ismert, hogy az anyavállalat és a leányvállalat kapcsolt vállalkozási viszonyban áll egymással. Kevésbé nyilvánvaló viszont a közös vezetésű vállalkozás és egy anyavállalat között fennálló kapcsolt viszony. Márpedig a Szt. szerint a kapcsolt vállalkozás az anyavállalat a leányvállalat és a közös vezetésű vállalkozás között áll fenn. A Szt. fogalmakat ad a 3. § (2) bekezdés 1–3. pontjában e minősítésekre, amelyek közül a közös vezetésű vállalkozás meghatározásra térek ki. 

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudhatja, hogy a kapcsoltság megítélésénél mit jelent a közös vezetésű vállalat, továbbá mit mond e kérdésekről a társasági adóról szóló törvény! Példákkal.  

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

EU-s számla áfásan

Bunna Erika

adótanácsadó

Magyar–Japán egyezmény

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink