211 találat a(z) transzferár cimkére
Hatalmas lehet a bírság a transzferár-bejelentés elmulasztása miatt
Cikk
Az adóhivatal akár 20 millió forint büntetést is kiszabhat egyes vállalatokra, ha azok nem teljesítenek egy új előírást. Egy május végén hatályba lépett jogszabály ugyanis új bejelentési kötelezettségeket ír elő a Magyarországon működő multinacionális vállalatoknak a transzferárazással, pontosabban az országonkénti jelentéssel kapcsolatban.
Transzferár-nyilvántartási kötelezettség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéshez szeretném kérni szíves állásfoglalását: az elmúlt két évet figyelembe véve a létszámunk meghaladta az 50 főt, de sem az árbevételünk, sem a mérlegfőösszegünk nem érte el a 10 millió EUR-t és 100 százalékos állami tulajdonú társaság vagyunk. 2016. október 1-jétől új anyacégünk van, aki szintén 100 százalék állami tulajdonú, de a paraméterek alapján már transzferár vezetésére kötelezett. Kérdésem, hogy nekünk mint leányvállalatnak kell-e transzferár-nyilvántartást vezetni? Az anyacégünk szerint igen. Ha igen, akkor mi az indok, illetve ha nem, akkor mire hivatkozhatunk? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Varró Mária
Ki kötelezett transzferár-nyilvántartás vezetésére?
Cikk
A transzferár-nyilvántartási kötelezettségről érdeklődött olvasónk. Kérdéseire Girászin János partner (Niveus Consulting Group Kft.) válaszolt.
Hitelkamat transzferár
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Hitel esetén a transzferárnyilvántartás-készítési kötelezettség mikor áll fenn: ha a piaci kamat összege haladja meg az 50 millió forintot, vagy már akkor is, ha a hitel összege nagyobb 50 millió forintnál? Köszönettel Hauzer József Nova-Audit Kft.
Kapcsolt vállalkozás és transzferár
Kérdés
"A" Kft.-ben 91%-ban tuulajdonos a férj és ügyvezető is. "B" Kft.-ben 100%-ban tulajdonos a feleség. Kapcsoltak-e? Mindkét kft. kisvállalkozásnak minősül. "B" Kft. kizárólag bérleti díjat számláz "A" Kft.-nek. Kell-e transzferár-nyilvántartás? Köszönöm válaszukat.
Transzferár-nyilvántartás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésekben szeretném a segítségüket kérni: „A” Kft. 60%-ban tulajdonos „B” Kft.-ben. Külön-külön kisvállalkozások év végén. De együtt már nem minősülnek mikro- és kisvállalkozásnak, ezért kötelesek transzferár-nyilvántartást készíteni. Akkor is, ha nincs közöttük 50 millió forintot meghaladó ügylet? Ha van közöttük legalább egy 50 millió forint feletti ügylet (például áruértékesítés), akkor arra kell nyilvántartás. Ha van közöttük jelentéktelen ügylet (például használt tehergépkocsi értékesítése) is, akkor arra is vonatkozik a nyilvántartáskészítési kötelezettség, vagy ez az ügylet mentesíthető? Ha van egy „C” Kft. is, amely szintén kapcsoltnak minősül az ügyvezetőség folytán, de C-nek nem A-val és B-vel van ügylete, akkor köteles nyilvántartást készíteni? Ha A független féltől árut szerez be, amit változatlan áron értékesít B-nek, az elfogadható piaci árként? Az is, ha szokásos haszonnal adja el, ugyanolyan feltételekkel, mint hasonló vásárlási volument lebonyolító független félnek? Köszönettel: István
Transzferár
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy építőipari vállalkozás kapcsolt vállalkozását bevonva egy építési-szerelési munkára több cégtől kért ajánlatot meghívásos pályáztatás keretében. A kapcsolt vállalkozástól kapta a legkedvezőbb ajánlatot, és megrendelte a munkát. Az ajánlati árak közötti eltérés 20% volt, azaz a külső partnerek 20%-kal adtak magasabb összegű ajánlatot, mint a kapcsolt vállalkozás. Véleménye szerint helyes-e az a megállapítás, hogy a fentiek alapján nem kell transzferár-kiigazítást végezni, a szerződéses ár megfelel a piaci árnak, mivel független felek is az elfogadható ártartományon belül adtak ajánlatot. Üdvözelettel.
Transzferárkülönbözet az áfabevallásban
Kérdés
Egy társaság széleskörű tevékenységet folytat: árubeszerzés, értékesítés, bérmunka-szolgáltatás, mindez belföldi, külföldi relációban, kapcsolt (ez csak külföldi) és nem kapcsolt felekkel is. Év végén a transzferár-különbözetet egy összegben állapítják meg, az ügyleti nettó nyereségen alapuló módszerrel, melyről az anyavállalat(EU-s ) számlát küld. A korrekció nem rendelhető konkrét eredeti ügylethez. Kérdésem arra irányul, hogyan kell ezt a számlát az áfabevallásban szerepeltetni, mi az áfa jogcíme? Ez a számla minden esetben a tárgyévet követő január 20-a után készül el, így minden évben önellenőrizni kellene? Vagy a kézhezvétel időszakának bevallásában szerepeltethető? Az áfa jogcím és az időbeli probléma kérdésében számítok a véleményükre. Előre is köszönöm.
Besorolás 2.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Válaszát nagyon hasznosnak találtam, köszönöm. Egy bekezdéséhez szeretnék néhány adatot fűzni, hogy ugyanazt értjük-e rajta. „Mindez azt jelenti, hogy amennyiben a vállalkozások adatai önállóan 2014-ben és 2015-ben nem haladták meg a fenti értékek valamelyikét, akkor 2016-ban nem vonatkozik rájuk a transzferár-nyilvántartási kötelezettség. Viszont amennyiben 2016-ban és 2017-ben összevontan már meghaladják a fenti értékek valamelyikét, akkor 2018-tól vonatkozik rájuk a transzferár-dokumentálási kötelezettség.” Kiegészítő adatok: (A) és (C) vállalkozások folyamatosan mikro vállalkozások (B) vállalkozás az ADATAI alapján: 2012-ig közép-, 2013-2014ben kis-, 2015-2016ban középvállalkozás az önálló adatai szerint. (B) vállalkozás BESOROLÁSA: 2014-ig közép-, 2015-2016-ban KISvállalkozás, 2017.01.01-től közép vállalkozás lesz besorolás szerint minden kapcsoltjával együtt. Megítélésem és mindezek alapján 2016-ban senkinek, de 2017-től mindenkinek kell transzferár-nyilvántartást készítenie. Helyesen gondolom? Év közben (üzletrész vásárlás=kapcsoltság keletkezése miatt) nem változhat (nem kell hogy változzon) ugye a tagok KKV besorolása? Besorolás1: http://adozona.hu/kerdesek/2016_11_29_Besorolas_ytm#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice
Besorolás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Igaz, a kkv irányadó besorolásra az, hogy azoknál a társaságoknál (3 db), akik eddig különállóak voltak, de 2016-os évközi üzletrészvásárlás miatt kapcsolttá váltak, úgy a kapcsoltak 1. besorolás alapját képező beszámolók tekintetében 2016. végén a cégcsoport adatait össze kell adni és így kell minősíteni a besorolási alapot, és a későbbiekben is, 2. irányadó évi besorolás tekintetében pedig minden tag „viszi magával” a többéves előzményét, és külön-külön a tagok csak akkor változnak meg minősítésben, ha két egymást követő évben azonos az új besorolási alap minősítése? A kérdés eldöntése a transzferár nyilvántartásra gyakorol komoly hatást.
Amit minden kapcsolt vállalkozásnak tudnia kell a piaciár-elszámolásról
Cikk
A kapcsolt vállalkozások között sok esetben pénzügyi elszámolás is szükséges a felek (kölcsönös) akarata alapján a szokásos piaci áraktól eltérő árak alkalmazása következtében. A pénzügyi elszámolás során a kapcsolt felek az árakat a számviteli elszámolásban is hozzáigazítják a szokásos piaci árakhoz.
Transzferár-korrekció: kockázatok és lehetőségek
Cikk
Számos esetben fordul elő, hogy a kapcsolt vállalkozások a legnagyobb igyekezetük ellenére sem tudják év közben pontosan „belőni” az alkalmazott árakat, hogy azok megfeleljenek a szokásos piaci ár elvének, így valamilyen korrekcióra van szükség. Kitérünk a 2017-től javasolt módosításokra is.
Megjelent az augusztusi VálaszAdó
Cikk
Joggal tartanak az vállalkozások, magánszemélyek az adóellenőrzéstől, mert még azoknál is kedvezőtlen következményekkel járhat az eljárás, akik mindent megtesznek, hogy jogkövető módon teljesítsék adókötelezettségeiket. Tapasztalatok szerint sokan nincsenek tisztában a jogaikkal, s azzal, hogy mire kell különösen odafigyelniük észrevétel, fellebbezés, önellenőrzés, az adóhatósági határozattal szembeni bírósági eljárás során.
Szokásos piaci ár, transzferár: így csökkentheti társaságiadó-alapját
Cikk
A kapcsolt vállalkozások sok esetben a piaci ártól eltérő áron – transzferáron – kötnek egymással szerződést. Ezt jogszabály sem Magyarországon, sem nemzetközi szinten nem tiltja. Ugyanakkor minden ország védi az adóbevételét, ezért szokásos piaci ár és transzferár-különbözet meghatározásával általában előírják az államok az adóalapok (társasági adó, helyi adó) módosítását vagy a szokásos piaci árat tekintik az adó (például az áfa) alapjának. Cikkünkben a magyarországi társaságiadó-összefüggések egy részét mutatjuk be.
Transzferár
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Két különböző cégről van szó, de a lényegi kérdés ugyanaz. Tényállás: 1.) Van egy USA-beli anyavállalat és annak egy magyar leánya: A leányvállalat az amerikai anyavállalatnak ügynöki jutalékot számláz, később, ha a fejlesztés sikeres lesz, jogdíjat is. 2.) Van egy horvát vállalkozás, annak egy magyarországi telephelye; a telephelyet magyarországi kapcsolt vállalkozásának adja „bérbe” ingyenesen. Mind a két vállalkozás kkv-nek minősül, a kapcsolt vállalkozások értékadatait összeszámítva is. Az áfa nélkül számított szokásos piaci érték egyik esetben sem haladja meg az 50 millió forintot, éves szinten sem. Felmerül-e transzferár-nyilvántartási kötelezettség, illetve esetlegesen, a nyilvántartási kötelezettségtől függetlenül, kell-e korrigálni a társaságiadó-alapot a szokás piaci értékre? Esetlegesen, ha az amerikai leányvállalat fejlesztése átütő sikert hozna, és éves szinten meghaladná az 50 millió forintot, akkor a transzferár-nyilvántartást elegendő a jogdíj tekintetében elvégezni, vagy a kisebb összegű ügynöki jutalék esetében is felmerül ez a kötelezettség? Válaszát előre is köszönöm!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Ez engem is érdekel
