Tisztelt Szakértő! Cégünk napraforgót vásárol fel őstermelőktől, a felvásárlásról (gépi) felvásárlási jegyet készítünk. A felvásárlási jegy kelte és teljesítési időpontja között figyelni kell-e a 15 napot, amit a számla kiállítása esetében igen.
Hogyan határozza meg az áfatörvény a teljesítés időpontját, miként kell alkalmazni a jogszabály előírásait lakóingatlan értékesítése esetén? Cikksorozatunk második részében ezt a témát járjuk körül.
Tisztelt Szakértő! Társas vállalkozás ingatlannal rendelkezik, tevékenységei között szerepel az ingatlan-bérbeadása – az áfa hatálya alá bejelentkezett –, illetve a szálláshely-szolgáltatás is. Rendelkezik olyan ingatlanrésszel, ahol a szobák ágyakkal, bútorokkal fel vannak szerelve. Hogyan, milyen ismérvek alapján kell eldönteni, hogy egy szolgáltatás szálláshely-szolgáltatásnak, vagy ingatlan-bérbeadásnak minősül? Milyen plusz szolgáltatásokat kell minimálisan nyújtani a kft.-nek ahhoz, hogy szálláshely-szolgáltatást számlázhasson? A szálláshely-szolgáltatás számlázása esetén mi lesz a számla teljesítési időpontja? Segítségüket köszönöm.
Későn érkezett szállítói számla, például január helyett márciusban. Mi a teendő? Vissza kell könyvelni a teljesítés napjára? Illetve a későn érkezett számla beruházást tartalmaz. Vissza kell tennünk az adott teljesítési időszakra, és hiába volt zárás, lépjünk vissza, a számlán feltüntetett időpontban aktiváljuk és számoljuk is el az értékcsökkenést?
Tisztelt Szakértő! Társaságunk határozatlan idejű szerződést kötött egy vállalkozóval szakértői-kutatási szolgáltatások végzésére. A szerződés szerint a vállalkozó az adott hónapban ledolgozott és a megbízó által teljesítésigazolásban igazolt kutatási óraszám és előre rögzített óradíj alapján havonta (utólag) számlázhatja a megbízási díját. A kérdésem az, hogy tekinthető-e ez a konstrukció az áfatörvény 58. §-a szerinti időszakos elszámolásúnak, vagy pedig a teljesítésigazolásban rögzített teljesítési időpont lesz mérvadó a teljesítési időpont meghatározásakor? Köszönettel
Cégünk bérleti díj fizetésére 2014. 12. 31., 2015. 12. 31., 2016. 12. 31., 2017. 12. 31. és 2018. 12. 31. teljesítési időpontra vonatkozó számlákat 2019. 04. 03. számla keltezéssel kapott meg. A számla az áfatörvény és a Art. törvényalkotói szándékával összeegyeztethető? A számla kibocsátója eljárhat így? Mit javasol a szakértő a számlák befogadására és kezelésére?
Tisztelt Adózóna! Egy folyamatos szolgáltatást nyújtó kft. 2019. 01. 01-jétől áttért az eva adózási módra. Elszámolási viták miatt a 2018. novemberi és decemberi teljesítést 2019. 03.19-én számlázta ki. Az áfateljesítés megegyezik a fizetési határidővel, mindkettő 2019. 03. 01. Azt szeretném megkérdezni, hogy az áfa alapját vissza kell-e határolnom 2018. évre, és társasági adót számítani utána? Az áfa már az eva bevétele lesz, vagy önellenőrzéssel módosítani kell a 2018. IV. n. évi áfabevallást? Előre is köszönettel a segítséget. Üdvözlettel Simon Károly
Ingatlanfejlesztéssel foglalkozó adózó adókötelezettséget választott ingatlanértékesítései tekintetében (88. §). Tevékenysége során fejlesztett egy ingatlant, melyet nem tudott értékesíteni. A fejlesztéshez kölcsönöket vett fel, eladósodott. Legnagyobb tételben egy magánszemély javára vonatkozó zálogjog terhelte az ingatlant, amely jogviszonyból eredő kötelezettség meghaladta az ingatlan becsértékét. A társaság ellen végrehajtási eljárás indult, és annak keretében az árverési vétel hatályával a zálogjogosult magánszemély megszerezte az ingatlan tulajdonjogát a követelése beszámításával. A társaság havi áfabevalló volt. Az árverés 10. hónapban került lebonyolításra, viszont az árverési jegyzőkönyv annak jogerőre emelkedése után a következő, 11. hónapban került a földhivatal részére benyújtásra, bejegyzési időpont is a 11. hó. Az árverés eljárási rendjéből eredően így a társaság bevételhez nem jutott, csak a magánszeméllyel szembeni kötelezettsége csökkent. Viszont kiderült, hogy az árverés során is adóköteles értékesítés történt, mely során az árverési eladási ár a bruttó összeg, és ennek áfatartalma a fizetendő adó. Az árverési vevő nem alanya az általános forgalmi adónak, ezért az egyenes adózás szabályai szerint az adózónak kell bevallania a fizetendő adó összegét és befizetni a költségvetésbe. Megvalósul-e az áfatörvény 59. § (1) bekezdése szerint az „eladó” vagyoni előnyhöz jutása, ami előbbre hozza októberre a teljesítéshez képest az adófizetési kötelezettség keletkezését?
Tisztelt Szakértő! Több ügyfelünknek havi gyűjtőszámlát állítunk ki. Egyik ügyfelünk szerint ez esetben nem kellene teljesítési időpontot rögzíteni a számla fejlécében, áfa szempontjából mindegyik szállításnak külön szállítólevele és áfaidőpontja van. Kérünk tanácsot, mi helyes számlakiállítás, számlázórendszerünk kéri a teljesítési időpontot. Nem szeretnénk időszaki elszámolású számlát kiállítani.
Tegnap megjelent cikkükkel kapcsolatosan kérdezném, hogy ha az oktatás, tanfolyam számlázásánál előlegről beszélünk, és csak a tanfolyam végét követően lehet végszámlát kiállítani, akkor mi újság a repülőjeggyel, a rendezvényre vásárolt belépőjeggyel? Ezek mintha ugyanolyanok lennének, mint az előre fizetett tanfolyam, mégsem láttam még sosem repülőjegyről előleg- és végszámlát, vagy belépőjegyről előleg- és végszámlát. Ha nem kell előlegszámla, akkor mely vonatkozásában különbözik ez a tanfolyam példájától? Az adózóna cikk itt található: https://adozona.hu/afa/Teljesitesi_idopont__datum_a_szamlan_VXM9EB#utm_source=adozona.hu&utm_medium=email&utm_campaign=ado_daily&utm_content=201811_adozonauser
Tisztelt Szakértő! Egy katás egyéni vállalkozó átlépte a 8 millió forintos bevételi határt, ezért a 18T101E nyomtatványon bejelentette a NAV felé, hogy áfakörös lett 2018.10.24-től. Kérdésünk az, hogy annak a szállítói számlának az áfatartalmát, amelynek kelte 2018.09.24-e, teljesítési időpontja és fizetési határideje 2018.10.24-e, figyelembe veheti-e levonható áfaként? A számlán 2018. 08. havi szolgáltatás került kiszámlázásra. Válaszukat köszönjük.
Gyakori, hogy a számlát jóval a termék kiszállítása után, illetve az adott szolgáltatás előtt állítja ki megrendelőjének a cég. Mi a teljesítés dátuma? Két olvasói kérdésre Kelemen László adószakértő, jogász válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Szervezetünk egy képzési program lebonyolítását rendelte meg egy felnőtt képzéssel foglalkozó cégtől mint alvállalkozótól. A közöttünk létrejött szerződés szerint a tanfolyam 2018 októberétől, 2019 júniusáig tart. A tanfolyam teljes díját, mely áfát is tartalmaz, a megbízó 2018. december 15-éig számla ellenében köteles kiegyenlíteni. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy a képző cégnek milyen teljesítési dátummal, és mikor kell a számlát kiállítani szervezetünk felé? Feltételezésünk szerint ebben az esetben nincs időszakos teljesítésről szó. A teljesítés a tanfolyam befejezésekor történik, így ha december 15-éig ki kell egyenlíteni a díjat, az csak előlegnek minősülhet, így előlegszámlát a kiegyenlítést követően, végszámlát, mely tartalmazza az előleg elszámolását, a tanfolyam befejezésekor kell kiállítani. Helyes-e a gondolatmenet, vagy másként kell számlázni? Az áfa-visszaigénylés miatti adókockázatot szeretnénk biztosan elkerülni. Üdvözlettel, Eco-Design Kft.
Tisztelt Szakértő ! Belföldi székhelyű, közösségi adószámmal rendelkező kft. alvállalkozóként Romániában végez ingatlanhoz kapcsolódó technológiai, villanyszerelési munkákat. A megbízó szintén közösségi adószámmal rendelkező , belföldi székhelyű kft. A számlát az áfatörvény 39. §-ára hivatkozva "áfatörvény területi hatályán kívüli" megnevezéssel állítja ki az alvállalkozó (szolgáltatást nyújtó) a megbízója felé, az áfa értéknél pedig a "fordított adózás" szerepel. Az egyik kérdésem, hogy az áfabevallás mely sorában/soraiban kell szerepeltetni a számla összegét, és kell-e hozzá A60-as összesítő jelentés? A másik kérdésem is a fenti kiinduló helyzethez kapcsolódik. Az alvállalkozó a benyújtott számlában októberi teljesítési időpontot jelölt meg, de mint kiderült, a teljesítés időpontja augusztusi volt, így számlával egy tekintet alá eső okiratot állított ki, módosítva a teljesítés időpontját. Az áfa a fentiek alapján tehát áfa területi hatályán kívüli és fordított áfás. Kell-e ebben az esetben a számla kibocsátónak önellenőrzést benyújtania augusztusra és októberre ? (havi áfabevallóról van szó). Válaszát köszönöm !
Tisztelt Szakértő! Társaságunk termékek értékesítését végzi, úgy, hogy az árukat kiszállítja különféle partneri címekre, címenként olykor jelentős számú és fajtájú árucikket szállítva. A áruk ellenértékének kifizetése készpénzzel történik az áru átadásának napján. A számla kiállítása (számlázóprogram segítségével) azonban a szállítást megelőző napon (a termékek felrakodásakor, előkészítendő a következő napra), tekintettel arra, hogy a fuvarozást végző kollégát mentesítsük a helyszíni adminisztráció alól. Így a számla kiállításának időpontja egy nappal korábbi mint az ellenérték kifizetésének és az áru átadásának napja, a teljesítés időpontja viszont "jövő idejű", az akkor még valószínűsített teljesítés napja (az ügylet mindig teljesedésbe megy), a fizetés módja pedig készpénz. Kérem megtisztelő állásfoglalását az eddig folytatott gyakorlattal kapcsolatban, különös tekintettel egy esetleges adóhatósági ellenőrzés során felmerülő jogkövetkezményre. Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték