Katás céggel időszakos elszámolásban állapodnak meg a felek. A számlák teljesítési időpontjaként az elszámolási időszak utolsó napját tünteti fel a szolgáltató. Helyesen-e vagy az áfatörvény 58. paragrafusának előírását kell alkalmaznia?
Tisztelt Szakértő! Társas vállalkozás bérel üzlethelyiséget, amelyet további bérletbe kíván adni. Ahhoz, hogy a bérbevevői ne álljanak el a szerződéstől, foglalót szeretne tőlük kapni, amit a bérleti szerződésben is foglalóként nevesít, és a későbbi bérleti díj összegébe beszámításra kerül. A bérleti szerződést február hónapban kötnék meg, de a bérleti jogviszony áprilistól indulna. Ebben az esetben az átutalt foglalóról milyen bizonylatot kell kiállítania a társaságnak, és milyen teljesítési időpontban? A foglaló ugyanúgy működik, mint az előleg (vagyis ahogyan a bérleti szerződésben van a fizetési ütemezés, úgy az első számlában levonásra kerül a fizetett foglaló összege)? Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Amennyiben egy katás egyéni vállalkozó átlépte az alanyi mentesség határát év közben és bekerült az áfakörbe, akkor onnantól kezdve a katás bevételek teljesítési időpontjait is az áfatörvény szerint kell meghatározni vagy megmarad továbbra is a pénzmozgás időpontja, mint teljesítési időpont és így két különböző teljesítési időponttal kell dolgozni (az áfára az áfatörvény szerint, a katára pedig a pénzmozgás szerint)? Konkrét példával: decemberi utalásos számla (áfával), teljesítési időpont a számlán szintén decemberi, de várhatóan csak januárban fogják kifizetni. Melyik évhez kell számítani áfát és kata bevételt? Köszönöm válaszát! Üdvözlettel Zoltán
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelünk egy féléves karbantartási díjról számlát állított ki, az elszámolási időszak 2017.10.01-2018.03.31. A számla kelte 2017.11.13., a teljesítési időpont 2018.06.30. és a fizetési határidő is 2018.06.30. Szóltunk, hogy ezt így nem tudjuk elfogadni, mivel a teljesítési időpont ebben az esetben a számla keltével egyezik meg. Javították a következők szerint: kiállítottak egy sztornó számlát, és kiállítottak egy számlát, melyen a számla kelte 2017.12.07., a teljesítés időpontja is 2017.12.07, a fizetési határidő pedig 2018.02.04. Kérdésem: mi a helyes teljesítési időpont a módosított számlán a 2017.12.07. vagy ha eredetileg jól állítják ki a számlát a 2017.11.13.? Köszönettel: Filip Emese
Tisztelt Szakértő! Adott egy szeptember havi munka, amit készpénzben egyenlítenek ki október 10-én. Amennyiben a számla nem minősül folyamatos teljesítésűnek, akkor milyen módon lehet szabályosan számlát kiállítani? Ismereteim szerint ezt a számlatömbben lehet csak helyesen lekezelni, ahhoz, hogy az áfateljesítést a helyén kezeljük, ami ez esetben szeptember lesz. Ha kiállítok egy készpénzfizetési számlát, akkor az októberre lenne fizetendő áfa, ami szerintem helytelen. Használható-e ez esetben a "készpénzfizetési" számlatömb? A "számla" elnevezésű tömbben, ha a fizetési mód készpénz, akkor a három dátumnak meg kell egyeznie, vagy lehet a teljesítés napja eltérő? A másik eset, amikor ugyanez a tétel folyamatos teljesítésű. Megítélésem szerint ez esetben már használható a készpénzfizetési számlatömb is. Bár, ha nem október 10-én fizet, hanem egyhónapos késéssel, akkor már megint nem lenne helyes az áfaidőszak. Összességében tehát arra lennék kiváncsi, hogy mely esetben lehet használni a készpénzfizetési számlatömböt szabályosan. Köszönettel.
Áfa szempontjából mikor valósul meg a teljesítés, mikor kell számlázni az ügyletet? Milyen áfával az adásvétel tárgyára (építési telek, beépített ingatlan vagy föld-e), ingatlan típusára tekintettel? Áfakörös adóalanyok ingatlanra adásvételi előszerződést kötöttek eladó tulajdonát képező szántóra.(Földforgalmi törvény szerint Vevő nem vásárolhat szántót.)Ideiglenes művelés alóli kivonással Vevő saját csarnok beruházást valósíthat meg a területen. Végleges művelés alóli kivonást követően, amennyiben a használatbavételi engedély 19.12.31-ig kiadásra kerül, végleges adásvételi szerződést kötnének a területre. Ráépített épület nem képezi az adásvételt, annak tulajdonjogát eladó elismeri a ráépíttető tulajdonának. Földterület, ráépült épület egy hrsz.marad. Előszerződésből: „Vevő ingatlan teljes vételárat a végleges adásvételi sz. megkötését követően utalja,eladó addig semmilyen jogcímen nem szed be ellenértéket a területre.” Ingatlan vevő saját tulajdonába kerülésével a szerződést teljesítéseként elfogadják.”Vevő beruházás megvalósítása érdekében még szántó megnevezésű - de művelés alól ideiglenesen kivont - beépítetlen ingatlan birtokába lép. Vevő az ingatlan birokba vételétől kezdődően húzza az ingatlan hasznait és viseli az annak használatával felmerülő terheteket.” Meghiúsulás esetén vevő köteles eredeti állapotot helyreállítani.”Végleges szerz.előtt a tul.lapon „kivett parkoló gépjármű tároló és javító csarnok épület” a megnevezés. Eladó nem tette adókötelessé ingatlanértékesítéseit.
Tisztelt Szakértők! Kft.-nk értékesíti a saját tulajdonát képező irodaépületét az egyszemélyes tulajdonosa részére, amely egy német cég. Ezzel kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy számlázhatunk-e áfamentesen, valamint, hogy az adásvételi szerződésben és a számlán különválasztva kell-e feltüntetni az épület és a telek értékét? A teljesítés időpontja az adásvételi szerződés aláírásának időpontja lesz, valamint forintban kiállíthatjuk-e a számlát? Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Ha a bevételeinek áfáját az ellenérték befolyásától függetlenül (bevételi nyilvántartástól eltérően) akkor vallotta be a bt., amikor a számla teljesítési időpontja volt, akkor a költségszámlák áfája levonható szintén a teljesítés időpontjában akkor is, ha azokat még nem fizette ki a vállalkozó?! Ha a bevételi nyilvántartást vezető katás bt. nem élt eddig azzal a lehetőséggel, hogy a bevétel befolyásának időpontjában vallja be az áfát, akkor válthat valamikor arra, hogy éljen ezzel? Szükséges ehhez külön a pénzforgalmi elszámolást választani?
Tisztelt Szakértő! Egy internetes kereskedelemmel foglalkozó családi vállalkozás számlázási szabályaival kapcsolatosan szeretnék állásfoglalást kérni. A vevők (többnyire) magánszemélyek és a teljes vételárat előre kell megfizetniük. A termék ezt követően kb. két hét múlva kerül postázásra, futárszolgálattal kézbesítésre részükre. Az adóhivatal tájékoztatója szerint mentesül az adóalany a számlaadási kötelezettség alól, ha a nem adóalany személy 900 ezer forintot el nem érő előleget fizet és a számla kibocsátását nem kéri. Amennyiben az adóalany ilyen indokkal mentesül a számlaadási kötelezettség alól, a kapott előlegről nem kell nyugtát kibocsátania. Ez esetben a banki bizonylatok dokumentálják a pénzmozgást. Az áfafizetési kötelezettség ez esetben is a jóváírás napján fennáll, vagyis az áfatörvény szerint előlegként funkcionál és könyvelése is ez alapján történik? A tényleges teljesítés – postára adás napja vagy a futárszolgálatnak történő átadás napja, foxpost küldés – napjával mint teljesítési időponttal kell számlát kiállítani? Ez a számla tartalmazza a tényleges értékesítés adatait és összegét, levonva belőle a fizetett előleget, így a számla nulla végösszeggel kerül kiállításra és ebben az időpontban már áfafizetési kötelezettség sem merül fel? Köszönettel:
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem befogadott egy proforma számlát, aminek a teljesítés időpontja 2017.08.25. Ezt követően megérkezett a számla, aminek a teljesítési időpontja 2017.09.02. Beállíthatom ezt a számlát az augusztusi áfabevallásba? (Ügyfelem havi bevallásra kötelezett.) Köszönöm a válaszát.
Tisztelt Adózóna! 2017.07. 19-én cégünk téglát vásárolt egy partnercégtől. Kiderült, hogy rossz az egységár. A partnercég a helyesbítő számlát 2017.09.07 teljesítési dátummal állította ki, ami véleményünk szerint helytelen, mert a helyesbítő számla teljesítési időpontjának egyeznie kellene az eredeti számla teljesítési időpontjával. Elfogadhatjuk-e így a számlát, vagy kérhetjük a partnertől, hogy az eredetivel megegyező teljesítési időponttal állítsa ki a helyesbítő számlát? Segítségüket előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy helyesen járt-e el az ingatlan eladója (A cég) és állította ki a teljes vételárról a számlát, az alábbi esetben: A cég előszerződést kötött egy Áfa tv. szerint újnak minősülő ingatlanra B céggel (vevővel) 2017. 04. 20-án. A birtokbaadás ugyanezen a napon megtörtént, birtokbavételi jegyzőkönyv alapján, valamint A cég a teljes vételárról kiállította az áfát is tartalmazó számlát (egyenes áfás ügylet) B cég felé, szintén aznapi teljesítési időponttal. B cég a birtokbavételt követően a teljes vételár 80%-át utalta át a mai napig, 4 egyenlő részletben. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Tisztelt Szakértő! 2017. 08. 01-től katás egyéni vállalkozó 2017. évi teljesítési időponttal kiszámlázott szolgáltatásának ellenértéke 2018. januárban lesz kifizetve. A bevétel 4 950 000 forint. Ezt az összeget a kata, illetve az áfa értékhatárába mikor kell beszámítani? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi probléma megoldásában kérem a segítségét! Utazásszervező iroda milyen teljesítési dátummal fogadhat be jutalék számlát a közvetítő irodától? A teljesítési dátum az utas visszaérkezésének, vagy a hátralék kifizetésének a dátuma? Mi lehet a kiállítás dátuma? Problémás-e az áfa-bevallás kapcsán, ha például a számlát januárban állítja ki és júliusi teljesítést ír rá? Ebben az esetben a részvételi díj hátraléka júniusban kerül átutalásra az utazásszervező felé, csak a jutalék összege marad a közvetítőnél. A közvetítő a júliusi bevallásába fogja beállítani a fizetendő áfát. Helyes így, vagy a számlát júniusban, a hátralék kifizetésekor kell kiállítani júniusi teljesítéssel? Mi a helyzet, ha a közöttük lévő szerződésben az alábbiakról állapodtak meg: Szerződés kivonat: 3.2. …….Utazásközvetítő a pénzügyi elszámoláson feltüntetett jutalékról a foglalás visszaigazolását követő 3 napon belül jutalékszámlát állít ki, melyet eljuttat Utazásszervezőnek……. 4.1. Utazásközvetítőt az Utazásszervező számára közvetített, megvalósult utazási szolgáltatások után ügynöki jutalék illeti meg. ……… A jutalék akkor és olyan mértékben esedékes, amikor és amilyen mértékben az utazási szerződés létrejött és az utazásszervező teljesítette azt, vagy teljesítenie kellett volna. Segítségét köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A kérdésem az lenne, hogy abban az esetben, ha egy kiállított számlát hónapokkal később valamely hibás adat miatt sztornóznak (nem tud helyesbítő számlát a program) például rossz cím szerepel vagy rossz cégnév, és egy új számlát állítanak ki a korábbi teljesítési időponttal (és minden másban szintén megegyezően), akkor ebben az esetben a sztornó számlát (csökken az áfa) abban az időszakban kell szerepeltetni, amelyikben a vevő rendelkezésére áll a bizonylat. Mi a helyzet az új számlával? Amiatt önellenőrzés nem szükséges? Azt is lehet szerepeltetni abban az időszakban, amelyikben átadják a vevő számára? Furcsa lenne, hogy egy adatmódosítás miatt az új számlát vissza kellene tenni eredeti teljesítési időpontra (és duplán lenne ott), a sztornó pedig csak később kerülhetne be. Köszönöm.
Széles Imre
tb-szakértő
Ez engem is érdekel
Kneitner Lea
okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték