534 találat a(z) tagi kölcsön cimkére

Kérdés

Egy kft.-be beolvadna egy bt. A bt.-nek körülbelül 900 ezer forint tagi kölcsöne halmozódott fel (így vásárolta a tulajdonos eleve a céget). Kérdésem, hogy a beolvadó céget, amely évek óta semmilyen tevékenységet nem végez, kell-e könyvvizsgáltatni, illetve a másik céget, amelybe beolvad, szükséges-e könyvvizsgálóval véleményeztetni? A bt. kötelezettségeinek és negatív eredménytartalékának átvezetése után a kft.-be, szükséges-e ismételten megvizsgáltatni? Költségtakarékossági szempontból sem mindegy.

Cikk

Megszűnő vállalkozásoknál mindig nagy fejtörést okoz, hogyan fizessék vissza a tagi kölcsönöket. Hogyan lehet ingatlanvagyonnal rendezni a tartozást – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia, adó- és számviteli tanácsadó szakértőnk válaszolt.

Kérdés

Tisztelt Cím! Társaságunk tagjai az évek során jelentős összeget fizettek be a társaság pénztárába. A befizetést tagi kölcsönként adták. Át lehet-e vezetni a tagi kölcsönt a tőkeelemek közé végelszámolás megkezdése után? Tisztelettel: Ildikó

Kérdés

Tisztelt Adószakértő Úr/Asszony! Végelszámolással megszűnő kft. a tagi kölcsönt visszafizetheti-e a tulajdonában levő ingatlannal, melynek könyvszerinti és forgalmi értéke közel azonos? Keletkezik-e valamelyik félnél illetékfizetési kötelezettség, és ha igen, milyen mértékben? Tisztelettel: Nagy István

Kérdés

Érdekődni szeretnék, hogy ha egy magánszemély nagy összegű kölcsönt nyújt egy kft.-nek, a kölcsön visszafizetésekor a kamat hogy adózik? Kifizetőként mit kell levonni belőle? Mi a helyzet, ha ez a kölcsön tagi kölcsön, akkor hogy kell eljárni?

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Az általam könyvelt cég tulajdonosa és ügyvezetője – 1 650 000 forint tagi kölcsönt maga után hagyva – 2013. 12. 06-án elhunyt. A hagyatéki tárgyalásban a tagi kölcsönről nincs említés. Az elhunyt tag tulajdonrészét a felesége örökölte, aki addig nem volt a kft tagja. A kft. még 2013. évben elvesztette a saját tőkéjének több mint a felét. A cég végelszámolásra kerül. A végelszámolás kezdő időpontja 2014. 09. 30. A végelszámolás alatt – az egyéb tartozások fedezésére is – az örökös (tag) részéről pótbefizetésre kerül sor. Ebből kívánják rendezni az egyéb (NAV, ipa stb.) tartozásokat, és visszafizetnék a tagi kölcsönt is a tagnak (örökösnek). Kérdéseim: a tartozások rendezésével a végelszámolás befejeződhet-e? A tagi kölcsön visszafizetésével kapcsolatban felmerülhet-e valakinek adózási kötelezettsége? Ha a pótbefizetés csak az egyéb tartozásokra nyújt fedezetet és a tagi kölcsönre nem (a tag nem engedi el a tagi kölcsönt), akkor a folyamat átmegy-e felszámolásba? Üdv. Szekér László Gordiosz Kft.

Kérdés

Tisztelt szerkesztőség! Vállalkozás személyesen közremüködő tagja - egy nagyösszegű árubeszerzés céljából - kamatmentesen ad kölcsönt a társaságnak 2 hónapra. Ez az összeg az évvégi beszámolójában szerepelni fog Kérdésem: A társasági adóbevallást mennyiben érinti ez a esemény? Bármi közteher vonzata van-e a kamatmentesen adott kölcsönnek? Köszönöm válaszukat.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2013.01-től katás vállalkozás katába lépése előtt tagi kölcsönt halmozott fel. A kata alatt mérleget nem adtunk be - amennyiben visszalépnénk Tao alá, a tagi kölcsön a 2012-es mérlegnek megfelelő lenne (így gondolom). Szeretném megtudni, hogy a katás időszak alatt (elmúlt két év) van-e lehetőség rá, hogy a cég bevételének egy részét ne a katán keresztül adjuk ki, hanem a 2012-ig felhalmozott tagi kölcsönt fizessük vissza belőle. Tehát a Tao-ba való visszalépés előtt, még a kata alatt fizessük vissza a tagi kölcsönt. Amennyiben katás időszak alatt is lehet csökkenteni a tagi kölcsönt (visszafizetni a tagnak), ezt milyen módon tehetjük meg, milyen esetleges adózási/ önyvelési módszerrel lehetséges? Köszönöm a segítséget!

Kérdés

Kedves Hölgyem/Uram! Segítséget szeretnénk kérni az alábbi kérdésben. Tényállás: Egy belföldi adóalany (kft.) rendelkezett két ingatlannal, egyiket sok évvel ezelőtt 25 millió forintért, a másikat 30 millió forintért vásárolta. Az ingatlanokat jelentős veszteséggel az idén el tudta adni, a két ügyleten összesen mintegy 15 millió forintot vesztett. Az ingatlanokat a korábbi években bérbeadás céljára használta, de sokszor volt üresen a két lakás, és a havi bérleti díjak több esetben nem fedezték a havi fix kiadásokat. Most, hogy a kft. eladta a lakásokat, jelentős veszteséggel zár. A cég végelszámolással meg akar szűnni, de többmillió forint van a tagikölcsön-számlán nyilvántartva, mert a két ingatlant saját finanszírozásban vette a társaság, viszont ezt kifizetni magának már biztos nem tudja. Kapcsolatba lépett az ügyvédjével, milyen módon lehetséges a tagi kölcsönt megszüntetni annak érdekében, hogy a végelszámolást választhassa. Az ügyvéd a természetben adott pótbefizetést javasolta, melyről az új Ptk. rendelkezik. A Complex Jogtár 48/2014. számú Számviteli kérdése foglalkozik ezzel a témával, de még mindig bizonytalanok vagyunk. Kérdésünk: Lehetséges-e, hogy a tagikölcsön-számla tartozik oldalára és a lekötött tartalék követel oldalára történik könyvelés a veszteségek fedezetére? Hálás köszönettel, Nagy Edit

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérem, szíveskedjen az alábbi esetre megnyugtató választ adni. A 2010-ben 3 taggal alakult (kereskedelmi tevékenységet folytató) kft. tönkrement, a megszüntetésről még nincs döntés. A társasági szerződés nem tesz említést a tagok személyes közreműködéséről. A tagok közül ketten ügyvezetők, amíg volt munka, ők végezték el. A harmadik tagnak volt és van is heti 36 órát meghaladó főállású munkaviszonya, a vállalkozásban nem tevékenykedett. „A” ügyvezető (és tag) már 1 éve külföldön vállalt munkát, jelenleg is ott dolgozik. „B” ügyvezető az alakulás óta munkaviszonyban látja el a cégben a feladatait, mely feladatok a valóságban már nincsenek, ő a vállalkozásból, mint tag, ki fog lépni. Üzletrészét „A” ügyvezető veszi át. Kérdésem: A történések után „A” ügyvezető (és tag) – aki magánszemélyként vállalt munkát Angliában – a Tbj. szerint biztos, hogy nem minősíthető társas vállalkozónak? A cég alapításával egy időben (2010. év) mindhárman tagi kölcsönt nyújtottak, hogy a vállalkozást be tudják indítani. Ez valós tagi hitel volt. A kilépni szándékozó „B” ügyvezetőnek (és tagnak) bennragad a vállalkozásban körülbelül 1 millió forintja. Ezzel mi a teendője a könyvelőnek? (Nyugdíjas vagyok, és már csak ezt az egy céget könyvelem.) Tisztelettel Sz. Zs. nyugdíjas

Kérdés

Mi a teendő akkor, ha a cég pénztárából korábbi időszakra vonatkozó számlát kell kifizetni? Előfordult már többhónapos csúszás, mert akkor került elő a számla az ügyvezető "zsebéből". A számviteli törvény azt írja, hogy a pénzmozgással egyidejűleg kell rögzíteni, márpedig a pénzmozgás a pénztárban a tényleges kifizetés napja lesz. Továbbá mit tehet a könyvelő, ha a készpénzes számla megérkezett, de nincs elég pénz a pénztárban, tagi kölcsönt pedig nem szeretne a tulajdonos betenni a könyvelésbe?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szíves segítségüket kérném az következő esetben: adott egy bt. egy nyugdíjas beltaggal – aki személyesen közreműködik – és egy kültaggal. A jegyzett tőke összege 40 000 forint. A tevékenység biztosítási szolgáltatás. A bt. főkönyvi kivonata alapján a bt. által tartósan adott kölcsönök összege 7 900 000 forint, a pénzeszközök 335 284 forint, ami pénztár, kamatok aktív időbeli elhatárolása 3 894 793 forint, eredménytartalék 4 591 507 forint, alapítókkal szembeni kötelezettségek 4 700 000 forint, a és NAV tartozás jelenleg 750 000 forint. A bt. biztosítási szolgáltatásból árbevételt ért el, a pénzt kölcsönszerződéssel kölcsönadta a bt. a beltagnak (a pénztár egyenlege így nem haladja meg az 500 000 forintot) a kölcsön után a jegybanki alapkamat + 5 % kamat lett aktív időbeli elhatárolásként elszámolva, és az előző évek beszámolója alapján 4 700 000 forint osztalékot is jóváhagytak.A beltag a kölcsönadott pénzt nem tudja visszafizetni (nincs meg), a NAV felé a tartozását sem tudja rendezni, és a bt.-t meg szeretné szüntetni. Milyen lehetőségei vannak, hogyan kell eljárni ebben az esetben?Hogyan kell lekönyvelni a kölcsön és a kamatának visszafizetését? Előre is köszönöm a segítséget: Kné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Belföldi egyszemélyes kft. 40 százalék törzsbetéttel Angliában társaságot alapít két magyar magánszeméllyel (30-30 százalékban tulajdonosok), amely vendéglátó egységet fog működtetni. A törzsbetéten kívül tagi kölcsönt is rendelkezésre bocsát a belföldi cég az angliai vállalkozás részére. Kérdésem, hogy a magyar jogszabályok alapján elegendő-e a törzsbetét utalásához a kinti cég alapító okirata, a tagi kölcsönhöz a kft. alapítói határozata és az Angliában megírt (vagy Magyarországon kell megírni?) kölcsönszerződés 2 tanúval vagy ügyvédi ellenjegyzés szükséges? Köszönöm válaszát! Tisztelettel: R.Győzőné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ha a cég semmilyen szabályzata nem írja elő a pénztárbizonylat használatát, akkor kötelező-e annak használata? A pénztármozgások bizonylatai számlák, amelyek alapján a gazdasági esemény megtörtént, illetve tagi kölcsönök, lekötött tartalékba történő pénzmozgások esetén jegyzőkönyvek, szerződések támasztják alá a pénzmozgás megtörténtét, a bankból történő készpénz ki- és befizetésről feljegyzés készül. Válaszát előre is nagyon köszönöm!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Különbözeti áfa

Nagy Norbert

adószakértő

Megbízási szerződés ügynöki tevékenységre

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Céges üdülőház használata

dr. Juhász Péter

jogász-adószakértő

HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 március
H K Sze Cs P Sz V
23 24 25 26 27 28 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink