Tételes költségelszámolású, nyugdíjas őstermelő 5 282 000 forint adóalappal rendelkezik. Ez után megfizeti a 15 százalék szja-t és szociális hozzájárulást is fizetnie kell. Ennek az őstermelőnek más nem önálló tevékenységből származó jövedelme is volt, 2 000 000 forint. Mennyi lesz a fizetendő szociális hozzájárulása, hogyan kell kitölteni az szja-bevallás 9. lapját?
Tisztelt Szakértő! Főállású méhész őstermelő önálló tevékenység keretében hobbiállat tenyésztéssel foglalkozik. Mindkét tevékenységében tételes költségelszámolást alkalmaz. Önálló tevékenységének jövedelméből levonhatja-e az előző évben keletkezett veszteségét, ha igen, akkor azt megteheti-e úgy, hogy a költségeit megnöveli a veszteség összegével? Köszönöm válaszát!
Családi házamra napelemet telepítettem saját célú energiatermelésre. Az energiaszolgáltatóval szerződést kötöttem, oda-vissza felhasználásra. Most, az éves felhasználás elszámolásakor részemre pénzbeli visszatérítés keletkezik. Nyilatkozatot kell tennem, hogy a kapott összeget milyen adóelőleg-elszámolás alapján kérem. Főállású őstermelő (kistermelő) vagyok. Tételes költségelszámolást alkalmazok. Negyedéves tb-bevallásom van. Kérdésem: a nyilatkozat több lehetőséget felkínál. Melyik pontot kell bejelölni? 1. Önálló tevékenységből származó bevétel adóelőlegének megállapítása során 10%-os költséghányad alkalmazását kérem, vagy a bevételből …… Ft felmerülő, elismert költség levonását kérem. 2. Az önélló tevékenységemre tekintettel kapott költségtérítés adóelőlegének megállapítása során a 10%-os költség hányad alkalmazását kérem, vagy a bevételből …..Ft elismert költség levonását kérem. 3. A nem önálló tevékenységre tekintettel kapott költségtérítés adóelőlegének megállapítása során a bevételből..... Ft felmerülő elismert költség levonását kérem. 4. Az adóelőleg megállapítása során az igazolás nélkül elszámolható költség levonását kérem: A. az önálló tevékenységemre tekintettel kapott költségtérítés összegéből, B a nem önálló tevékenységre tekintettel kapott költségtérítés összegéből. 2020-ra nincs számlám, hiszen 2019-ben történt a beruházás. Köszönöm.
A mezőgazdasági őstermelőnek főfoglalkozású munkaviszonya van, ahol biztosított. A szociális hozzájárulási adó felső határát eléri (3 576 000 forintot). A mezőgazdasági őstermelésből tételes költségelszámolást választotta, jövedelme keletkezett. A mezőgazdasági őstermelésből számított jövedelemnél a szociális hozzájárulási adó felső határa figyelembe vehető-e? A mezőgazdasági őstermelésből keletkezett jövedelme után meg kell-e fizetni a szociális hozzájárulási adót?
Tisztelt Szakértő! Házaspár 50-50% tulajdonú lakását adja bérbe. A bérleti szerződést a férj szeretné megkötni a bérlőkkel, így ő vallja be a bevételt. Milyen megállapodást kell kötnie ehhez a házaspárnak? A jövedelem meghatározására a tételes költségelszámolást szeretné választani. Elszámolhatja-e a lakás egészére az értékcsökkenést? A bérbeadás két magánszemély részére történik, akik a bérleti szerződésben is külön-külön fel vannak sorolva. A férj egyéni vállalkozó, tehát van adószáma, de a bérbeadást magányszemélyként végzi. Szükséges-e számlát adnia a bérleti díjról, és ha igen, akkor ez a két bérlőnek külön legyen írva, azaz egy hónapról két számla készüljön, felezve a bérleti díjat? Köszönettel: Nagyné
Tisztelt Szakértő! Heti 36 órát meghaladó munkaviszony melletti egyéni vállalkozó 2020. januártól megbízási díjban (más kifizetőtől) is részesül. A megbízási díjból származó összeg meghaladja a minimálbér 30 százalékát, tehát biztosítási jogviszonyt eredményez. Mivel az egyéni vállalkozásból származó jövedelem után tételes költségelszámolás kerül alkalmazásra, ezért adóelszámoláskor a megbízási díjra is ezt a költségelszámolási módot kell alkalmazni. Van-e rá lehetőség, hogy év közben nem a 10 százalék költséghányad figyelembevételét kéri, hanem a megbízási díj teljes összege adó- és járulékalapként kerülne figyelembevételre? A megbízási díjjal szemben ugyanis nem merül fel költsége, adóelszámoláskor pedig nincs mód kétfajta költségelszámolás alkalmazására. Előre is köszönöm megtisztelő válaszukat! Tisztelettel: Dézsenyiné H. Anett
A nyári és az őszi adócsomag az őstermelők esetében főképpen a szociális hozzájárulási adó költségek közötti elszámolását, valamint a fizetési és bevallásadási kötelezettséget érintette. Ismertetjük a részleteket.
Közeli családtag (apa) tulajdonában álló ingatlant szeretne a magánszemély (fia) bérbeadni. Van-e jogszabályi akadálya a bérbeadásnak? Amennyiben lehetséges így a bérbeadás, a bérbeadó elszámolhatja-e az ingatlan beszerzési értéke után az értékcsökkenést a jövedelem megállapításánál, amennyiben tételes költségelszámolást alkalmaz?
A 2019. évre vonatkozó – negyedik negyedévi – adóelőleget a személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) hatálya alá tartozó magánszemélyeknek 2020. január 13-áig kell megfizetniük (január 12-e vasárnapra esik). Ide sorolhatók az egyéni vállalkozók, az őstermelők és azok a magánszemélyek, akik nem tartoznak az előzőek szerinti körbe, de jogszabály esetükben adóelőlegfizetési-kötelezettséget ír elő, mert például nem kifizetőtől (hanem mondjuk bérbeadásból) származik az összevonandó jövedelem.
Tisztelt Szakértő! Tudásom szerint a kérdésben említett esetben alapnyilvántartást kell vezetnem. A 2019. január 1-jétől életbe lépett lakáskiadás adózására vonatkozó szabályok szerint a közműszolgáltatások díja, más szóval rezsiköltség nem minősül bevételnek, ha az az igénybevétellel arányosan a bérlőre van hárítva. Kérdés: ha az áthárított rezsiköltség nem bevétel, akkor kell szerepeltetni a nyilvántartásban? Ha igen, akkor hogyan tudok ennek eleget tenni, ha a szolgáltatók nem küldenek minden hónapban számlát? Következő kérdésem a közös költséggel kapcsolatban fogalmazódik meg. A NAV honlapján közzétett magyarázat így szól: 1. A közüzemi díjak és a bevétel………… • „Nem alkalmazható az új szabály a bérlőre áthárított társasházi közös költségre sem, még ha az tartalmaz is például vízdíjat, szemétdíjat. Tehát a bérlő által megfizetett közös költség a bérbeadó ingatlan-bérbeadásából származó bevételének minősül, amelyből költségelszámolásra van lehetőség." Én ebből azt veszem ki, hogy a közös költséget nem lehet elszámolni. Akkor miért bevétel, és milyen költséget lehet ebből elszámolni, ha nem a 10% átalány szerint adózom ? Válaszukat előre is megköszönvén, Áldott Ünnepeket kívánok, Péter Sándor
Tisztelt Szakértő! Evás áfás egyéni vállalkozó 2020-tól az átalányadó választását fontolgatja. Ön javasolja-e ezt, mintgy 20 millió Ft-os nettó árbevétele van, szellemi tevékenységről lévén szó kevés áfás költsége van. Számításaink szerint még a magas tb-fizetési kötelezettség mellett is előnyösebb az átalányadó választása, mint a tételes költségelszámolás. A vállalkozónak ekhos bevételei is vannak, amit szeretne továbbra is ilyen módon leadózni. A 2019 teljesítésű számlákra evafizetési kötelezettségünk van annak ellenére, hogy 2020-ban fizetik ki a számlát? A számla keltének van-e jelentősége? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egyesület választott tisztségviselőinek költségtérítés fizet. A nyilatkozatban tételes költségelszámolást választanak (100%-ban).Jellemzően tömegközlekedést vesznek igénybe (vonat, busz, amiről a saját nevükre számlát kérnek), szja jövedelmük nem származik belőle. Mi a helyes eljárás? M30-as igazolást ki kell-e adni, illetve 08-as bevallásban szerepeltetni kell-e ezeket a kifizetéseket? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély hitelre vásárolt ingatlanát bérbe adja. A bérbeadásból származó bevételből tételes költségelszámolás esetén levonható-e a hiteltörlesztések részét képező megfizetett kamat? Köszönettel: Jancsó Katalin
T Adózóna! Magánszemély megbízási díjának tételes költségelszámolásában hogyan lehet a telekommunikációs költségeket érvényesíteni: vonalas telefon, mobiltelefon, otthoni internet, mobil internet, Skype, VPN? Köszönöm.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték