Tisztelt Szakértő! Ügyfelem 1956-ban született, jelenleg magyarországi munkaviszonnyal rendelkezik, magyar állampolgár. Ez a magyar munkaviszonya hamarosan megszűnik, és Horvátországban, egy horvát céggel létesít 8 órás munkaviszonyt. Közeleg a nyugdíjba vonulásának ideje, ezért az lenne a kérdésünk, hogy a továbbiakban Horvátországban szerzett szolgálati idő és jövedelem milyen módon számít bele a nyugdíjába? Köszönettel: Szabóné Sós Ildikó
Tisztelt Szakértő! Több írást olvastam itt is, máshol is, ami egyértelműnek tekinti, hogy a nyugdíjas munkavállalónak nem jár végkielégítés és nem szükséges indoklás. Az Mt. is írja. Ez rendben is van. De nem teljesen egyértelmű, mi alapján ítéli meg a munkáltató, mi alapján dönt erről, hiszen nem ő számítja ki a szolgálati időt (lásd lentebb). Konkrét eset: magánszféra, irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése, vélhetően bőven megvan a 20 év szolgálati idő, magam nem kérem nyugdíjazásom. Az Mt. 294. § kimondja, hogy fentebb írt 2 feltétel esetén nyugdíjasnak minősülök. Azonban úgy tudtam, hogy a szolgálati idő kiszámítása nem annyira egyszerű (például a "TB kiskönyv" önmagában nem ad választ - fizetés nélküli szabadság, részmunkaidő), és ez nem a munkáltató, hanem az illetékes szerv feladata. Hogyan ítélheti meg akkor a munkáltató, hogy nyugdíjasnak számítok, alkalmazva ezzel fentebbi következményeket? Nem tudom mennyire írtam érthetően a dilemmáról. Lehet, hogy van az Mt.-ben vagy máshol egy részletszabály, amiről nem tudok (például, hogy a munkavállaló kötelezhető arra, hogy a nyugdíjfolyósító szervtől kérje szolgálati idő megállapítását - kérdéses számomra, vajon mi történik, ha nem tesz ennek eleget a munkavállaló). Segítségét köszönöm! Tisztelettel.
Hogyan lehet megtudni, hogy egy kilencvenes évek közepén megszűnt szervezetnek ki volt a végelszámolója? Nyugdíjügyben volna rá szükség, mivel se a NAV, se a TB nem talál adatokat az 1988. évi bérekre vonatkozóan, az érdekeltek saját papírjaik nincsenek meg. (A szolgálati időt a munkakönyv alapján elismerték, a kereset nincs benne a megállapított nyugdíjban.)
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy főállású katás egyéni vállalkozónak, aki 50 ezer forint adót fizet havonta, ez az időszak hogyan számít bele a szolgálati időbe? Előre is köszönöm a válaszát.
Tisztelt Széles Imre! Azonos címmel korábban feltett kérdésemet pontosítanám. A tagi jogviszony úgy van jelentve a havi bevallásban, hogy "társas vállalkozó egyéni vállalkozás mellett". Mivel főállású egyéni vállalkozásnak minősül az 50 ezer forintos katás vállalkozó, így a társas vállalkozások a ténylegesen kifizetett személyes közreműködésért kapott díj alapján adóztak, nem a minimálbér után. Ez így rosszul lenne? Azért nem gondolom, mert ha a tagi jogviszonyban a jövedelem eléri a minimálbért, akkor már elég a 25 ezer forintos kata is. Itt az a kérdés, hogy a 268 napos egyéni vállalkozáshoz hozzáadódik-e a "mellékfoglalkozású" társas vállalkozásokból származó összeg, és így elérhető-e a 366 nap szolgálati idő? Köszönettel. Soltész Nóra
Tisztelt Szakértő! Ha jól gondolom, akkor a 2016. évben a főállású katás egyéni vállalkozó (50 ezer forintos fizetés mellett) csak 268 nap szolgálati időt szerez (1997. LXXXI. 39. § (2) bekezdés). Az egyéni vállalkozó másik két társaságban is tag. Innen is származik jövedelem teljes járuléklevonás mellett. A kérdés: hogyan alakul a 2016. évi szolgálati idő, ha az összes járulékköteles jövedelem (egyéni 12*81 300 + 575 000 tagi jövedelem) meghaladja a garantált bérminimum éves díját? Azaz 1 548 000 forintot. Jól gondolom, hogy így a megszerezhető szolgálati idő 2016-ban 366 nap lesz? Köszönettel: Soltész Nóra
Párhuzamos - 2 munkaviszony és járulékköteles megbízási - jogviszonyok esetén be kell-e számítani: 1. A szolgálati időbe valamelyiket, ha az egyik munkaviszony egy időre megszűnik? 2. A nyugdíj alapját képező keresetbe a járulékfizetési felső határig, 2013 után pedig az összes olyan jövedelmet, amely után a munkavállaló járulékokat fizetett? 3. Van-e olyan előírás, mely szerint a kereseti, jövedelmi adatokból a kedvezőbbet kell figyelembe venni? 4. Köteles-e a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv pontosítani a foglalkoztató megnevezését, ha ezt a munkavállaló az adategyeztetés során kéri? (Soha nem dolgozott a Magyar Államkincstárnál, de a rá vonatkozó nyilvántartásban a tényleges foglalkoztatója helyett, pontosítási kérése ellenére továbbra is ez szerepel!) 5. Van-e olyan forráshely, amely egy helyen tartalmazza a járulékfizetési felső határokat 1988-tól? (Az APEH archívumában csak 1997-től találtuk meg.) Kérjük a T. Szakértőt/Nőt, hogy álláspontját - a 15 napon belüli fellebbezési határidőre is tekintettel - szíveskedjék mielőbb elkészíteni és tételes joghelyekkel is alátámasztani!
A nők 40 éves nyugdíjjogosultságába beleszámít-e a rehabilitációs ellátás alatti, 4 órás munkaviszony, amikor a havi jövedelem bruttó 180 ezer forint volt, tehát meghaladta a minimálbért? A munkaviszony alatti táppénz szolgálati és jogosultsági időnek is beszámít-e ebbe a nyugdíjba? Olvasónk kérdéseire Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszol.
Tisztelt Szakértő! A "nők 40 éves nyugdíjjogosultságába" beleszámít-e a rehabilitációs ellátás alatti, 4 órás munkaviszony, amikor a havi jövedelem bruttó 180 ezer forint volt, tehát meghaladta a minimálbért? Másik kérdésem, hogy a munkaviszony alatti táppénz az szolgálati és jogosultsági időnek is egyaránt beszámít-e ebbe a nyugdíjba? Köszönettel: Szné
Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő személy betöltötte az öregségi nyugdíj korhatárt. A kedvezményes szolgálati időbe nem számított bele 9 hónap munkanélküli segély időszak. Az öregségi nyugdíj korhatár elérésével újra lehet-e számíttatni a nyugdíj összegét vagy az a kedvezményes nyugdíj elfogadásával már véglegessé vált? Köszönöm válaszukat, üdvözlettel: vbtax
2016 augusztusától öregségi nyugdíjat kértem, mivel betöltöttem a nyugdíjkorhatárt. Előtte 2001. decembertől rokkantnyugdíjas voltam, de mellette dolgoztam végig, így a jövedelemből nyugdíjjárulék is lett vonva. Meglepődve vettem tudomásul, hogy 2001. decembertől 2011. december 31-éig szolgálati idő nem lett figyelembe véve, csak 2012. január 1-jétől 2016. augusztusig. Mikortól módosult, hogy a fent említett időszak kiesik a szolgálati idő számításából?
Tisztelt Szakértő Úr/Hölgy! Szeretném, ha segítene értelmezni, hogy mit jelent a korhatár előtti nyugdíjba vonulás nők esetében, ha megvan a szolgálati idő. Nem a nők 40 éves nyugdíjba vonulására gondolok. Milyen évek tartoznak ide (munkaviszony, munkanélküliség, táppénz, gyes)? Válaszát előre is köszönöm Zink Szmilkóné
A munkáltatók régóta kötelesek adatot szolgáltatni a náluk foglalkoztatottak biztosítási jogviszonyáról és jövedelméről. Mégis előfordul, hogy nyugdíjazáskor kiderül: hiányosak az adatok, lyuk van a szolgálati időben.
Tisztelt Szakértő! Sajnos nyugdíj előtt pár évvel egy kollégának eltört a lába, hosszabb ideig nem tud dolgozni, jelenleg már a 15 nap betegszabadságát kimerítette, kérdésem az lenne, hogy ha több hónapig van saját jogú táppénzen, amit régi nevén az OEP fizet, az beleszámít-e a szolgálati időbe? A cég a törvény szerinti 1/3 táppénz hozzájárulást fizeti a dolgozó után a NAV-nak.
Tisztelt Szakértő! Egy női munkavállaló, aki 1955. 02. 04-én született, és a 40 év szolgálati időt 2017. 12. 31-én szerzi meg, mely alapján nyugdíjba vonulhatna, a munkáltatónak van-e lehetősége, hogy 2017.12.31-ig hátralevő szolgálati idejét pénzben megváltsa, és a munkavállaló 2016. december 31-én nyugdíjba vonulhatna? Ha van, akkor milyen és mennyi járulékokat kell megfizetni?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték