A következőkben kérném a segítségét: az egyik kismamánk vissza szeretne jönni dolgozni, ehhez ki kellene számolni a szabadságát. 2009.08.12 óta dolgozik a cégnél, 1986-ban született, egy gyermeke van.2010.12.01 - 2011.06.01-ig táppénzen volt "9" kóddal,2011.06.02 - 2011.11.16 Tgyás,2011.11.17 - 2013.06.23-ig lesz Gyeden, a gyermek ekkor tölti be a 2 évet.2010-ből még maradt 3 nap szabadsága.Válaszát és segítségét előre is köszönöm!
Kedves Szakértő! Szíveskedjenek válaszolni arra, hogy GYED-ről visszatérő kismamának mennyi szabadság jár.Eddig nem vett ki egyáltalán szabadságot. Jogviszonyai a következők voltak.Céghez belépett 2011.02.01. Betegszabadság : 2011.03.22 - 2011.04.08. Táppénz: 2011.04.09 - 2011.08.21. Terhességi gyermekágyi segély: 2011.08.22 - 2012.02.05. GYED: 2012.02.06 - 2013. 09.05. Ekkor tölti a gyermek a 2 évet és az anyuka szeretne ekkortól munkába állni. Köszönöm válaszukat.
Ha konkrét munkakörbe szeretnék munkavállalót foglalkoztatni, mivel a munkakört jelenleg betöltő szülni fog. Van-e arra lehetőségem, hogy helyette úgy vegyem fel az új munkavállalót, hogy annak munkaviszonya addig tart (határozott időre) míg helyettesítenie kell a szülési szabadságon lévő alkalmazottat.Van-e még ez mellé egyéb teljesítendő kötelezettségem is?
Napi 12 órás munkarend esetén hogyan kell kiadni gyermek születése esetén az apának az 5 nap pótszabadságot? Olvasói kérdésre, az Adózóna munkajogásza, dr. Hajdú-Dudás Mária válaszol.
Tisztelt Szakértő!Az ügyben kérném segítségét, hogy azoktól a munkavállalóktól, akik kilépnek és időarányosan túlvették a szabadságukat, ezt vissza lehet-e vonni? Köszönöm
Egy munkavállaló heti 40 órás munkaviszonyban volt, amikor szülési szabadságra ment. Február óta gyesen van, és szeretne a gyes mellett heti 20 órában ugyanannál a munkáltatónál dolgozni. A gyed első évére eső szabadságot hogyan lehet kiadni? Ki kell-e fizetni a 40 órás bér alapján, vagy kezdheti a munkavégzést a szabadság kivétellel? Ha a szabadsággal kezd, akkor hogyan kell bejelenteni a NAV felé, mivel gyes mellett nem végezhet heti 40 órában munkát?
Tisztelt Szakértő!Kérdésem a távolléti díj számítása körüli bonyodalmak miatt merült fel. A betegszabadság számításának alapja a távolléti díj. Azt szeretném megkérdezni, hogy a megváltozott Mt. szabályozás szerint 2013-ban a 174-es osztószámmal meghatározott napi távolléti díj 70 %-át kell kell-e a betegszabadság idejére fizetni?
48 éves családtagomnak eddig évi 30 nap alap- és pótszabadság járt. Munkahelye megszűnése után közalkalmazottként talált állást magának, ahol most szembesítették azzal, hogy hiába az egyetemi végzettsége miatti H fizetési osztálya, az 1. fizetési fokozat miatt csak az évi 21 napos alapszabadság jár neki, pótszabadság nem, mivel a közalkalmazottak jogállására vonatkozó törvény felülírja a Munka Törvénykönyve vonatkozó rendelkezéseit. Lehetséges volna, hogy valakinek 2 gyermek felnevelése után csak annyi szabadság járjon, mint egy pályakezdőnek, csak azért, mert egyik állami munkahelyről egy másikba került kényszerűségből? Én eddig azt gondoltam, hogy a közalkalmazottakat az állam pozitívan diszkriminálja az alacsonyabb fizetések miatti részleges kompenzációként, de hogy a valóságban ennek pontosan az ellenkezője történik, az sokkoló. Önök szerint nincs megoldás?
2013. január 1-jétől kell az új Munka törvénykönyve szerinti távolléti díjat számolni. Az új jogszabály gyakorlati alkalmazásánál problémát jelent a 174-es osztószámmal számítás.
Egy új szabály miatt akár tízezreket is bukhat, aki rövid hónapban megy szabadságra, cserébe egy hosszú hónapban kivett szabadság pluszpénzt hozhat. Pórul járhatnak a februári síelők: több ezer, sőt, akár pár tízezer forinttal is kevesebb bért kapnak ugyanis, mint ahogy megszokták, köszönhetően az új munka törvénykönyvének most januártól életbe lépett módosulása miatt, írja a biztositasszemle.hu.
Az Mt 115§ (2) bek e pontja értelmében munkában töltött időnek számít a naptári évenként 30 napot meg nem haladó keresőképtelenség. Mi van a 30 napon túli idővel? Azt hogy kell számítani és az így keletkezett idővel mi lesz?
A korábbi Mt. 138. §-a a gyermeke születésekor az apának 5 nap munkaidő kedvezményt biztosított, melynek költségét teljes egészében megtérítette a munkaadó számára. Az új Mt. ezt a kedvezményt nem pótszabadságként, hanem munkaidő kedvezményként kezeli, nem tartalmazva utalást az kapcsolatos költségek megtérítésére, ezért sokan joggal gondolhatták azt, hogy ez a teher immár – a többi pótszabadsággal megegyezően – teljes egészében a munkáltatóra hárul. Utánajártunk.
Tisztelt Szakértő!Egyik munkavállalónk eltérő munkarendben dolgozik (heti 40 órás munkaszerződéssel) az ügyfélszolgálati iroda nyitvatartása szerint. Hétfőként 10 órát van nyitva az iroda. A munkavállalónak 30 nap szabadság jár erre az évre, viszont az Mt. szerint órában kell nyilvántartani a szabadságokat. Az világos, hogyha ő egy ilyen hétfői napon szabadságon van, akkor 10 óra távolléti díjat fizetünk ki neki. A kérdésünk az lenne, hogy a szabadságos óráinak a száma ilyen esetben 10 vagy 8 órával csökkennek. Ha 10-zel, akkor éves szinten előfordulhat, hogy 240-nél több órányi távolléti díjat fizetünk ki a munkaválalónak, hiszen szélsőséges esetben (ha minden szabadságát hétfői napon veszi ki) előfordulhat. Vagy ilyen esetben a dolgozónak ugyan 30 nap szabadság jár, de mivel órában tartom nyilván ezért mindösszesen 240 óra szabadság jár neki? Ebben az esetben viszont előfordulhat, hogy a 240 óra szabadsága nem 30 napot tesz ki, hanem csak 24-et. A bérrendszer csak az utóbbit tudja kezelni.Válaszát előre is köszönöm.
A gyermekek után járó pótszabadság mikortól jár mindkét szülőnek? Olvasói kérdésre dr. Hajdú-Dudás Mária munkajogász válaszol.
Január 1. napján az új Munka törvénykönyv teljes terjedelmében hatályba lép, a munkavállalók számára több, érdekeiket jelentősen sértő rendelkezés teljes körű alkalmazására mostantól kerülhet sor.
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték