Tisztelt Szakértő!Kérdésem a távolléti díj számítása körüli bonyodalmak miatt merült fel. A betegszabadság számításának alapja a távolléti díj. Azt szeretném megkérdezni, hogy a megváltozott Mt. szabályozás szerint 2013-ban a 174-es osztószámmal meghatározott napi távolléti díj 70 %-át kell kell-e a betegszabadság idejére fizetni?
48 éves családtagomnak eddig évi 30 nap alap- és pótszabadság járt. Munkahelye megszűnése után közalkalmazottként talált állást magának, ahol most szembesítették azzal, hogy hiába az egyetemi végzettsége miatti H fizetési osztálya, az 1. fizetési fokozat miatt csak az évi 21 napos alapszabadság jár neki, pótszabadság nem, mivel a közalkalmazottak jogállására vonatkozó törvény felülírja a Munka Törvénykönyve vonatkozó rendelkezéseit. Lehetséges volna, hogy valakinek 2 gyermek felnevelése után csak annyi szabadság járjon, mint egy pályakezdőnek, csak azért, mert egyik állami munkahelyről egy másikba került kényszerűségből? Én eddig azt gondoltam, hogy a közalkalmazottakat az állam pozitívan diszkriminálja az alacsonyabb fizetések miatti részleges kompenzációként, de hogy a valóságban ennek pontosan az ellenkezője történik, az sokkoló. Önök szerint nincs megoldás?
2013. január 1-jétől kell az új Munka törvénykönyve szerinti távolléti díjat számolni. Az új jogszabály gyakorlati alkalmazásánál problémát jelent a 174-es osztószámmal számítás.
Egy új szabály miatt akár tízezreket is bukhat, aki rövid hónapban megy szabadságra, cserébe egy hosszú hónapban kivett szabadság pluszpénzt hozhat. Pórul járhatnak a februári síelők: több ezer, sőt, akár pár tízezer forinttal is kevesebb bért kapnak ugyanis, mint ahogy megszokták, köszönhetően az új munka törvénykönyvének most januártól életbe lépett módosulása miatt, írja a biztositasszemle.hu.
Az Mt 115§ (2) bek e pontja értelmében munkában töltött időnek számít a naptári évenként 30 napot meg nem haladó keresőképtelenség. Mi van a 30 napon túli idővel? Azt hogy kell számítani és az így keletkezett idővel mi lesz?
A korábbi Mt. 138. §-a a gyermeke születésekor az apának 5 nap munkaidő kedvezményt biztosított, melynek költségét teljes egészében megtérítette a munkaadó számára. Az új Mt. ezt a kedvezményt nem pótszabadságként, hanem munkaidő kedvezményként kezeli, nem tartalmazva utalást az kapcsolatos költségek megtérítésére, ezért sokan joggal gondolhatták azt, hogy ez a teher immár – a többi pótszabadsággal megegyezően – teljes egészében a munkáltatóra hárul. Utánajártunk.
Tisztelt Szakértő!Egyik munkavállalónk eltérő munkarendben dolgozik (heti 40 órás munkaszerződéssel) az ügyfélszolgálati iroda nyitvatartása szerint. Hétfőként 10 órát van nyitva az iroda. A munkavállalónak 30 nap szabadság jár erre az évre, viszont az Mt. szerint órában kell nyilvántartani a szabadságokat. Az világos, hogyha ő egy ilyen hétfői napon szabadságon van, akkor 10 óra távolléti díjat fizetünk ki neki. A kérdésünk az lenne, hogy a szabadságos óráinak a száma ilyen esetben 10 vagy 8 órával csökkennek. Ha 10-zel, akkor éves szinten előfordulhat, hogy 240-nél több órányi távolléti díjat fizetünk ki a munkaválalónak, hiszen szélsőséges esetben (ha minden szabadságát hétfői napon veszi ki) előfordulhat. Vagy ilyen esetben a dolgozónak ugyan 30 nap szabadság jár, de mivel órában tartom nyilván ezért mindösszesen 240 óra szabadság jár neki? Ebben az esetben viszont előfordulhat, hogy a 240 óra szabadsága nem 30 napot tesz ki, hanem csak 24-et. A bérrendszer csak az utóbbit tudja kezelni.Válaszát előre is köszönöm.
A gyermekek után járó pótszabadság mikortól jár mindkét szülőnek? Olvasói kérdésre dr. Hajdú-Dudás Mária munkajogász válaszol.
Január 1. napján az új Munka törvénykönyv teljes terjedelmében hatályba lép, a munkavállalók számára több, érdekeiket jelentősen sértő rendelkezés teljes körű alkalmazására mostantól kerülhet sor.
Egy dolgozónak maradt 10 nap szabadsága, melyet úgy adnánk ki, hogy december 27-től kezdődne a szabadsága és januárban folytatódna, amíg el nem fogy. Tehát folyamatosan lenne szanadságon.Nem tudom, hogy lehet-e ezt az új szabályok alapján? Vagy ilyen esetben mi a helyes megoldás?Köszönettel: Lédererné
Bedolgozói jogviszony július 1-től változott, most ez kizárólag munkaviszonyban végezhető és ezzel együtt jár szabadság, és minimálbért is kell fizetni? Akkor is ha egy adott hónapban nem végez munkát a bedolgozó?
A szabadság továbbra is alap- és pótszabadságból áll. A jelenleg hatályos szabályozás szerint az alapszabadság a munkavállaló életkorát követve, sávosan növekedik. Január 1-jétől az alapszabadság minden munkavállaló esetében 20 munkanap, mely mellé az Munka törvénykönyve bevezeti a munkavállalót életkora alapján megillető pótszabadság intézményét. Azaz e körben változás csak az elnevezésben történik majd.
Itt az adózónán egy augusztusi kérdésfeltevő a 12 órás munkarend esetén kiadandó szabadságról kérdezett. Ennek kapcsán merült fel egy kérdés. Itt 11 órás beosztásról van szó. Július 1-től kötelező-e a szabadságát 11 órában elszámolnom, illetve, ha így kell elszámolni, akkor év végén marad töredéknap, azzal mit kell csinálni, mert ebben az elszámolási rendszerben nem fog mindig egész napra kijönni a kiadott szabadság?
Egy kismama 2013-ban, a gyerek 3. életévének betöltése után visszajön dolgozni.A gyerek 2010-ben született, de már akkor is gyesen volt egy másik gyerekkel. Mennyi szabadság illeti meg a gyesről visszatérőt?
Fiam 2011. ősze óta 36 órát meghaladó munkaviszonyban van, emellett egyéni vállalkozó is bár azóta nem folytat vállalkozói tevékenységet, nem volt vállalkozói jövedelme.Tavasszal fizetetlen szabadságra "küldték" a munkaadójának gazdasági problémái miatt. A vállalkozói tevékenység szüneteltetését csak a napokban tudta úgy bejelenteni, hogy az elektronikus rendszer fogadta is. Az a kérdésem, hogy arra az időszakra, amíg fizetetlen szabadságon is volt és egyéni vállalkozó is volt mi alapján és mennyi tb-t, szociális hozzájárulást, munkaerőpiaci pótlékot kell fizetnie.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték