Tisztelt Adózóna! Az év közben belépő dolgozók esetében, akinek több szabadsága van mint 10 nap, abban az esetben is érvényes az a szabadság kiadására vonatkozó szabály, hogy egyszer egybefüggő két hetet kell kiadni (beleszámítva a hétvégéket is)? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Szabadságok kiadásának ügyében kérném segítségét. A 2017. évre pótszabadságok (életkor utáni ami 1-10 napig terjed) következő évre való átvitele törvényes-e? Törvényesen hány nap szabadság vihető át 2018-ra? Ehhez milyen dokumentumokra van szükség (pl. munkavállaló részéről kérvény, illetve erre a kérvényre munkáltatóval kötött megállapodás stb.)? Az átvitt szabadságnapok meddig használhatóak fel 2018-ban. Cégünk kollektív szerződéssel nem rendelkezik. Köszönettel.
A munka- és pihenőidő szabályai közül a szabadság kiadásának, nyilvántartásának szabályai kiemelt jelentőséggel bírnak. Számos vállalkozás azonban nem veszi komolyan a törvényi rendelkezéseket, aminek következtében megoldhatatlan problémák keletkezhetnek. Ha például a szabadság meghatározott időtartamon túl halmozódik, kiadása gyakorlati akadályba fog ütközni.
Tisztelt Szakértő! Egy olyan kérdésem lenne, hogy az egyik munkavállalónknak rengeteg szabadsága van. Mi,mint munkáltató szabadságra akarjuk küldeni, de ő mégis aznap megjelenik az irodában és dolgozik. Milyen indokkal tudjuk szabadságra küldeni, hogy a szabadnapjai fogyjanak? Előre is köszönöm a válaszukat!
Hogyan járjon el a munkáltató, ha megállapodott a munkavállalókkal az előző év végén, hogy átviszik a következő évre az életkor szerinti szabadságnapokat, és azokat március 31-éig kiveszik a dolgozók, de erre nem került sor? Ilyen esetben elvesznek a szabadságnapok a határidő után? Mit tehet a munkáltató, ha a dolgozók nem vették ki a szabadságnapokat? – kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy munkavállalónak a munkáltató felmondott. 2016. évre nem adták ki neki a törvényesen járó szabadságát. A munkavállaló azt szeretné, hogy a még ki nem adott szabadságát (a 2017. évi időarányosat is) igénybe vegye, és a munkaviszonya a felmondási idő lejárta, plusz a szabadságos napok száma alapján szűnjön meg, tehát nem a felmondási idő végével. Jogos a munkavállaló kérése, hiszen ez a munkáltatónak többletköltséget nem jelent? Válaszukat megköszönöm, Szűcs Irén
Tisztelt Szakértő! A munkáltató nem tudta az adott évben kiadni a törvényi előírásoknak megfelelően a szabadságot. Maradt még jó pár napja a munkavállalónak még úgy is, hogy megállapodtak az életkor szerinti szabadságok átviteléről, és az áthúzódó kiadás sem fogyasztja teljesen el. Ezzel vétett – feltételezésünk szerint – a jogszabályi előírásoknak. Azonban a kérdésünk az, hogy mi ilyenkor a teendő? Hogyan kell eljárni? Milyen lehetőség van, ha ezt a munkavállaló sem sérelmezi? Átvihetőek/át kell-e vinni ettől függetlenül? Esetleg elvesznek a szabadságos napok? (Gyakran előfordul, hogy kis családi vállalkozásoknál nem jut idő a szabadságolásra. A konkrét esetben valóban nem volt megoldott a szabadság kiadása, mivel ebben az esetben a partnercéggel való kapcsolat megszűnéséhez vezetett volna a szabadságolás. Ebből kifolyólag sem ellenezte a szabadság kiadásának elmaradását a munkavállaló.) Kollektív szerződés pedig nincs. Segítő válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Cégünknél írásban elrendelték a megmaradt szabadságok átvitelét a következő évre (2017.03.31-ig, nem csak január 6-ig), a már szabadságon lévő dolgozókat behívták. Tudomásom szerint ezt kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működést közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén megtehetik, viszont nincs kollektív szerződésünk, melyben ez ki lenne kötve. Az ő értelmezésükben nem kell hozzá kollektív szerződés, elég ha fennáll a "kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működést közvetlenül és súlyosan érintő ok". A cég fél éve felszámolás alatt áll. Igaza van a munkáltatónak? Ha mégsem, egy esetleges jogorvoslat esetén lehet esélye a munkavállalóknak? Köszönettel, Egy munkavállaló
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk jelenleg gyeden van (csed 2015. 03. 16-08. 16. gyed 2015. 08. 17-2017. 03. 15.), a gyed mellett visszajött dolgozni (2016. 09. 01-től). A kérdésem, hogy a korábban ki nem vett, illetve a csed, gyed alatti időszakra járó szabadságát mikor kell kiadni részére? Amikor 2016-ban munkába állt, vagy majd amikor a gyes lejár 2018-ban? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Lászlók Éva
Tisztelt Szakértő! Cégünk úgy rendelkezett, hogy jövő évben csak január 3-án kezdődik a munka a cégnél, így a 2-át kötelezően szabadságnak kell kivenni. Kérdésem az, hogy a cég megtilthatja-e a dolgozójának, hogy az előző évi szabadsága terhére vegye ki ezt a napot? A szabadság kivétele folyamatosan történik, december 20-ától kötelező leállás van. Válaszát előre is köszönöm!
Minden évben fokozott figyelmet fordítanak a munkaügyi ellenőrök a szabadságkiadás szabályainak betartására. Idén ráadásul – a hatóság által közzétett ellenőrzési terv szerint – célellenőrzés is várható, melynek indokát az adja, hogy a hazai vállalkozások kiemelt arányban sértik meg a munka- és pihenőidőre vonatkozó hatályos rendelkezéseket. Ugyan ezen vizsgálatok ütemezett ideje 2016 októbere, illetve novembere, célszerű azokra felkészülni, hiszen utólag már nem lehet rendbe tenni a munkaügyi nyilvántartásokat.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném segítségét. Orvosi esti magánrendelésen van jogviszonya a dolgozónak, amely heti 3 órás, eltérő napokon. Van lehetőség a munkaidőkeret alkalmazására? Valamint hogyan kell szabadságot kiadni a dolgozónak, és mennyi jár neki? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egyik cégünknél kérdésként merült fel, hogy ha kötetlen munkaidőben foglalkoztat munkavállalókat, milyen szabályokra kell figyelni. Milyen nyilvántartásokat kell vezetnie a munkaidővel és a pihenőidővel kapcsolatosan? Hogyan kell kiadnia a szabadságot? Milyen szabályokra kell ezzel kapcsolatosan odafigyelni? Köszönettel: Krcsik Eszter
Tisztelt Szakértő! A munkavállalókkal kötött megállapodásban, mely a szabadság kiadásáról szól az alábbi szöveget alkalmazhatjuk-e? Felek megállapodnak abban, hogy a munkáltató a munkavállaló részére a szabadságot – az Mt. 122. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően – több részletben is kiadhatja. Felek megállapodnak továbbá abban, hogy – az Mt. 122. § (4) bekezdésében foglaltaktól eltérően – eltekintenek attól, hogy a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell.
Tisztelt Szakértő! Köthető-e megállapodás a munkavállaló és a munkáltató között arra vonatkozóan, hogy a munkáltató a munkavállaló részére a szabadságot több részletben is kiadhassa? Szintén megállapodhatnak-e abban, hogy a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval nem kell közölni a szabadság kezdete előtt 15 nappal?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték