Kft. által adott tagi kölcsön könyvelése Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy mezőgazdasági kft. tagja egy tésznek. A kft. tagi kölcsönt ad a tésznek, melyet a tész a támogatás megérkezését követően fizet vissza. Hova kell ezt könyvelni?
Tisztelt Szakértő! Egy mezőgazdasági kft. tagja egy tésznek. A kft. tagi kölcsönt ad a tésznek, melyet a tész a támogatás megérkezését követően fizet vissza. Hova kell ezt könyvelni?
A szociális hozzájárulási adóról (szocho) szóló törvény szerint egyes tevékenységek, jövedelmek, jogviszonyok esetén a főszabállyal ellentétben nem kell a kifizetőknek szochót fizetniük. Cikkünkben e kivételek között tallózunk.
Az 1996. évi LXXXI. törvény 2. paragrafusa felsorolja a tao alanyait, de nem találom a közérdekű nyugdíjas szövetkezetet a felsorolásban. Nem találom az 5. számú mellékletben sem. Akkor mi a teendő? Kell 1729-es bevallást beadni? Válaszukat várom és köszönöm. Angyal Zsuzsanna
A diákok különböző jogviszonyokban való foglalkoztatására más-más közteherfizetési előírások vonatkoznak. Írásunkban vázoljuk a megbízási jogviszonyban, tanulószerződés, illetve hallgatói munkaszerződés, valamint iskolaszövetkezet keretében történő foglalkoztatásuk főbb szabályait.
Szövetkezeti közösségi alap átadása átalakulás után, alapszabály szerint egy alapítvány részére történik eszközben és a beszámítási értéken felül készpénzben. Hogyan kell könyvelni ezt a gazdasági eseményt? Kontírozási számokkal alátámasztva szeretném a válaszukat kérni. Közösségi alap: 35 200 eFt, Irodaépület (átadandó eszköz) könyv szerinti értéke 2 248 eFt, beszámítási értéke: 34 100 eFt, készpénz: 1100 eFt. Társasági adóalapra gyakorolt hatása lesz-e? Köszönöm válaszukat előre is.
Lehetséges-e, hogy egy nem közhasznú szociális szövetkezet tagja a szövetkezetből történő kilépéskor csupán a részjegyét veszi ki, de az úgynevezett nyereségrészesedésről lemond a közösségi alap javára (ez adó-, járulék- és illetékmentes-e)? Ha igen, milyen lépésekben lehet lekönyvelni?
Sokszor felmerül a kérdés, hogyan kell meghatározni a kiadandó vagyont, ha egy szövetkezetből, gazdasági társaságból kilép a tag, és milyen adóvonzata van az adott szövetkezetre, társaságra és a kilépő tagra vonatkozóan.
A nagy érdeklődéssel övezett közérdekű nyugdíjas-szövetkezet (a továbbiakban nyugdíjas-szövetkezet) kedvező működési és közteherviselési feltételekkel teszi lehetővé a tettre kész nyugdíjasok foglalkoztatását, a munkaerőpiaci gondok enyhítését. Összefoglaltuk a nyugdíjas-szövetkezetben foglalkoztatott nyugdíjasok járandóságának, juttatásainak adózására vonatkozó tudnivalókat.
Megalakult a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetsége szerdán Budapesten. Az alakuló ülés utáni sajtótájékoztatón a szervezet elnökének megválasztott Turi Dénes elmondta, érdekvédelmi szervezetként szeretnék képviselni a szövetkezeteket és segíteni a jó tapasztalatok terjedését.
Tisztelt Szakértő! A 2013. évi V. törvény 3:361. § (1) bekezdése tartalmazza pontosan a szövetkezetből kilépő tagot megillető összeg meghatározását. Állásfoglalását kérném az elszámolással kapcsolatban. Mivel a szövetkezet tagsága nyílt, és évente akár több alkalommal is bekövetkezhet változás a tulajdonosi szerkezetben, véleményem szerint az elszámolandó pontos összeg csak úgy határozható meg, ha a tagsági viszony időtartama alatt az évenként megállapított szabadtőkerészt osztjuk fel az éppen aktuális tulajdoni hányad szerint. Az évenként meghatározott tételek összértéke illeti meg a kilépő tagot. Ebben kérnék megerősítést vagy cáfolatot. A másik kérdés a fentiek szerint megállapított elszámolandó összeghez kapcsolódik. Milyen adóvonzattal bír ez az összeg, akár a kilépő tagra, akár a szövetkezetre vonatkoztatva? Terheli-e a szövetkezetet szja-, eholevonási, illetve -bevallási kötelezettség? Köszönettel!
Hamarosan a kiskereskedelemben is megjelenhetnek nagyobb számban a nyugdíjas-szövetkezetek, mivel ezzel jelentős munkaerőköltséget takarítanak meg a cégek – nyilatkozták a Magyar Időknek érdekképviseleti illetékesek.
2013. 09. 03-án alakult egy termelő és értékesítő szövetkezet, 30 taggal, határozatlan időre. Termelői csoport jogosultsággal rendelkezett a gabona termékcsoport vonatkozásában, melyre jogosult volt 2016. december 31-éig. A jogosultsága megszűnt a legnagyobb tag kilépésével, mivel nem tudta a továbbiakban teljesíteni a termelői csoport tagsággal összefüggő értékesítési volument (300 millió forint) (a kilépő állami tulajdonba került, így már nem lehetett szövetkezeti tag). A szövetkezet termelői csoport támogatást kapott 2013-2014-2015 évre az éveket követően beadott bevallások alapján, amelyet a működésre kapott, az 59/2007. (VII. 10.) FVM rendelet szerint. A 2016. évben ugyan teljesítették a támogatási feltételeket, de a bizonytalan jövő miatt már ez évről nem adtak be támogatási kérelmet. Ugyanakkor a termelői csoport jogosultságuk megszűnéséről az FM felé is bejelentést tettek. A visszavonásról határozatot kaptak, mely szerint további kötelezettség nem terheli őket sem a 81/2004. (V. 4.). sem a 42/2015. (VII. 22.) FM termelői csoportok elismeréséről szóló rendelet vonatkozásában. A kilépő tagokkal még nem számoltak el, csak a részjegyek lettek visszafizetve, de az alapszabály lehetőséget ad az eredménnyel későbbi időpontban elszámolni, így még ez nem történt meg.A kérdésem az, hogy hogyan osztható fel a vagyon, ha végelszámolják a szövetkezetet? Hogyan számoljunk el a már kilépett tagokkal és a végelszámoláskor meglévő tagsággal?
Nyugdíjas Szövetkezetünk tagja a külső szolgáltatás teljesítését megbízási szerződés keretében teljesíti. A megbízás határozatlan, de havonta a jelenléti ív alapján kerül elszámolásra. A bruttó megbízási díjból számolhat-e el költségeket a tag(megbízott), vagy ez is egy speciális nem önálló tevékenységből származó bevétele lesz, amiből vonjuk a 15 százalék szja-t. Egy NAV tájékoztatásban olvastam minden egyéb nem adómentes juttatás a tagnak nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. A 08-as bevallásban sem tudjuk a könyvelőprogram készítővel együtt miként valljuk be. Válaszát várva tisztelettel
Mezőgazdasági szövetkezet kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) tagjának kifizetett jövedelem alapja-e a kivának? (2012. évi 147. tv. 20. § (2) bek.)
Mind a munkaerőhiány, mind az alacsony összegű nyugellátás ösztönzi a nyugellátásban részesülők foglalkoztatását. A nyugdíjasok keresőtevékenysége kapcsán fizetendő közterhek sok esetben eltérnek az aktív korúakétól. Sorra vesszük, hogy a különböző foglalkoztatási formákban milyen közterheket kell fizetnie a foglalkoztatónak és a foglalkoztatott nyugdíjasnak, külön kitérve a kisadózásra és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásra.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől