Általam könyvelt szövetkezet (nem szociális) újonnan belépő tagjai a nyitott tagság elvének és az alapszabályban rögzített előírásoknak megfelelően 3000 forint részjegytőkét jegyeznek, és fizetnek be a szövetkezet bankszámlájára. Tagsági viszonyuk megszüntetésekor ezt az összeget visszafizetjük részükre. Kérdésem: hogyan kell ezt a tételt könyvelni?
Tisztelt Szakértő! Van egy kft. és egy szociális szövetkezet. A kft.-ben van egy ügyvezető (ő a vezető tisztségviselő) és egy cégvezető, akik a vállalkozást önállóan képviselik. A szociális szövetkezet vezető tisztségviseletét önállóan a kft. cégvezetője látja el. A tulajdonosi kör nem ugyanaz. Azt szeretném megkérdezni, hogy a kft. és a szövetkezet kapcsolt vállalkozásnak minősül-e? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy van-e bármilyen korlátja, ha egy szövetkezet elvállal egy generál kivitelezési munkát? Vannak-e költségelszámolási korlátai, számolhat el anyagköltséget? Szerződhet és dolgozhat-e alvállalkozóval? Van-e bármilyen akadálya ennek, és ha igen, akkor mi? Mihamarabbi válaszát előre megköszönve, üdvözlettel: Király Anita
Létrehoznak egy kft.-t, amely utalványkibocsátással foglalkozik, létrehoznak egy szövetkezetet, amely utalványforgalmazással foglalkozik, valamint létrehoznak még négy szövetkezetet, amelyből egy szociális szövetkezet lesz. A kft. forgatható (sport)utalványokat fog kibocsátani, melyet a második szövetkezet fog értékesíteni a további négy szövetkezet részére. Ez utóbbi négy szövetkezet tagjai – a személyes közreműködésük "ellenértékeként", illetve támogatásként – az első szövetkezettől megvásárolt forgatható utalványt kapják díjazásul. A tagok más jövedelmet nem kapnak. A szövetkezeti tagok ezt a forgatható utalványt elviszik az utalványforgalmazó szövetkezethez, ahol azt kérésükre (a kezelési költség levonása mellett) visszaváltják. A biznisz kitalálójának az az elképzelése, hogy a szövetkezetek tagjai személyi jövedelemadót és járulékot sem fizetnek (?), mert a juttatás adómentes. Tudom, az szja-törvény szerint (többek között) csak akkor nem pénzben adott a juttatás, ha az utalvány nem visszaváltható (kivéve a ki nem osztott utalvány), de ez forgatható utalvány, ezért nem merem csípőből rávágni, hogy nem adómentes. Ráadásul azt találtam, hogy a forgatható utalványt az utalványbirtokos kérésére a kibocsátó köteles visszaváltani hazai törvényes fizetőeszközre. A fenti elképzelés véleményük szerint jogkövető-e, nem ütközik bármely lépés jogszabályi előírásba? Látnak-e benne olyan rést, amely bármely cégnél, illetve a tagoknál esetleg adóhiányt eredményezne?
Tisztelt Szakértő! Szövetkezet vesz-elad terméket, papíron. Ugyanis az áru a beszállítója és a vevője között mozog, a szövetkezet csak számláz. Engedményezési nyilatkozattal a partnerek egymásnak fizetnek, és az ő kimutatásuk alapján tudja a szövetkezet kiegyenlíteni, illetve kompenzálni a vevői és szállítói követeléseket. Kérdés: ebben az esetben kell-e í szövetkezetnek behajtási költségátalányt felszámolnia, illetve jogosult lenne-e rá? Üdvözlettel.
Tisztelt Válaszadó! Szövetkezetünk termelői csoportként működik. Ebből eredően az előző év tagi bevételét igazolva, támogatásban részesül működésiköltség-hozzájárulásként. Ezen túl a tagok szövetkezeten keresztüli értékesítése után az alapszabályban meghatározott mértékű működési hozzájárulást kötelesek a bevételükből visszafizetni. Kérdésem: az említett két tétel beszámít-e az ipa alapjába? 2016. évtől úgy változott az ipa a termelői csoportok vonatkozásában, hogy ha a tagok által értékesített termény értéke eléri, vagy meghaladja az összbevétel 95 százalékát, nincs iparűzési adó. Erre kérem szíves válaszát, hogy az összbevételbe beszámítjuk-e a fenti tételeket (az MVH-tól kapott támogatást és a tagi hozzájárulást)? Köszönöm.
Egy szövetkezet kft.-vé alakult. Lekötött tartalékban van a szövetkezet által visszavásárolt befektetői részjegy könyv szerinti értékének és a visszavásárolt értékének a különbözete. Hogyan tudja feloldani a kft.?
Kötelező-e a szerződésmódosítás a szerződésminta alapján alapított cégeknek? Mivel kell számolniuk a késlekedőknek? Módosult a jogszabály, közöljük a hivatalos állásfoglalásokat.
A helyi iparűzési adó 2015. évi változása szerint mentesülnek azok szövetkezetek az adó megfizetése alól, melyeknek nettó árbevétele legalább 95%-ban tagjainak történő értékesítéséből, vagy tagjai termékeinek értékesítéséből származik. Kérdés: nettó árbevétel azonos-e a mérleg szerinti össz.bevétellel, vagy csak a tevékenységi bevételt kell ezen érteni? Ugyanis szövetkezetünk termelői csoport és csak a tagok által termelt terményt értékesíti, ami alapja évente igényelhető támogatásnak. Tehát alapja-e a 95% számításnál például a támogatás (működésre/kapott) és az egyéb bevétel?
Tisztelt Szakértő! A kérdésem az lenne hogy olyan szövetkezetnek, amely tagjainak máshol van biztosítási jogviszonyuk, a szövetkezetből nem kapnak semmiféle jövedelmet, kell-e havonta nullás 08-as bevallást beadnia? Továbbá a kérdésem vonatkozna az ügyvezető elnökre is, akinek szintén máshol van biztosítási jogviszonya, a szövetkezetből javadalmazása nincs. Köszönettel: H&M
Jószerivel csak a fantázia szab határt az új adóknak, miután az Országgyűlésnek a múlt héten T/1705-ös számon benyújtott törvényjavaslat viszonylag kevés korlátot szabva települési adók kivetésével hatalmazza fel az önkormányzatokat. A helyi adókkal kapcsolatos többi módosítási javaslatot is bemutatjuk.
A jelenleginél még nehezebb lesz elszámolni az átalakulással, cégfelvásárlással átvett veszteséget, adóalap-kedvezmény vehető igénybe a felsőoktatási intézmény támogatása után, új adót vethetnek ki az önkormányzatok. Folytatjuk az Országgyűlésnek tegnap benyújtott 2015. évi adócsomag javaslatainak bemutatását.
Tisztelt Cím! Segítségüket szeretném kérni. Kft.-nél tag és ügyvezető elment egy szövetkezethez dolgozni, szövetkezeti tagként. Kérdésünk az volna, hogy a társas vállalkozói jogviszonya az erősebb, ott kell-e megfizetni a járulékokat, vagy a szövetkezeti tagság? Válaszukat előre is köszönjük: Péter Zsuzsanna
Szövetkezeti tag halála esetén hogyan kell elszámolni az örökössel, ha az nem tagja a szövetkezetnek? A szövetkezet kft-vé alakulása esetén mi a teendő a külső üzletrész-tulajdonosokkal, el kell velük számolni, vagy ha akarnak kft tagok lesznek? Eddig nem volt szavazati joguk, de minden másban, például osztalék stb. a tagokkal egyformán részesültek. Olvasónk kérdésére szakértőnk, Sinka Júlia válaszolt.
Szövetkezeti tag halála esetén, hogyan kell elszámolni az örökössel, ha az nem tagja a szövetkezetnek? A szövetkezet kft- vé alakulása esetén mi a teendő a külső üzletrész tulajdonosokkal, el kell velük számolni, vagy ha akarnak kft tagok lesznek? Eddig nem volt szavazati joguk, de minden másban, például osztalék stb. a tagokkal egyformán részesültek.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték