A fideszes politikus emlékeztetett: idén július elsejével lépett hatályba a kismama-szövetkezetek alapításáról szóló jogszabály, és már meg is alakult néhány: a legelső Veszprémben, de van már kismama-szövetkezet Somogy megyében, Pest megyében és Csongrád-Csanád megyében is összesen 100-200 taggal.
Az iskolaszövetkezet, nyugdíjasszövetkezet, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete által foglalkoztatottak esetében ugyan nem munkaviszony jön létre, mégis számos kérdés merül fel a munkajogi szabályokkal, egyebek mellett a szabadsággal, a betegszabadsággal, a kárfelelősséggel, a költségviseléssel kapcsolatban.
A kisgyermekkel otthon lévő szülők 2021. július 1. óta szövetkezetet alakíthatnak, így rugalmas keretek között vehetnek részt a foglalkoztatásban, olvasható a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján.
Törvénymódosítási javaslatcsomagot terjesztett az Országgyűlés elé két fideszes képviselő a családok védelme, a kisgyermeküket gondozó és nevelő szülőknek történő segítségnyújtás érdekében a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete létrehozásával összefüggő jogszabályokat módosítanák. Az idén július 1-jétől alkalmazható új foglalkoztatási formára vonatkozó legfontosabb tudnivalókat korábbi cikkünkben már összefoglaltuk, mostani írásunkban a szövetkezeti tagok társadalombiztosítására vonatkozó szabályokat ismertetjük.
A családok védelme, a kisgyermeküket gondozó és nevelő szülőknek történő segítségnyújtás érdekében az Országgyűlés napirendjére vette az egyes törvényeknek a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete létrehozásával összefüggő módosításáról szóló T/16297. számú törvényjavaslatot. Összefoglaltuk a javaslat elfogadása esetén már az idén július 1-jétől alkalmazható új foglalkoztatási formára vonatkozó legfontosabb tudnivalókat.
A szociális szövetkezet elnöke (aki feladatát tiszteletdíj nélkül látja el) létesíthet-e a szövetkezettel munkaviszonyos szerződést más feladat ellátására, amely független az elnöki teendőktől? A munkaszerződést ki írhatja alá? Az fb elnöke, tagjai? Igazgatósága nincs.
Tisztelt Szakértő! Egy nem nyugdíjas és nem szociális, csak egyszerű szolgáltató szövetkezetet akar alakítani néhány, 20-30 főből álló ingatlanközvetítő végzettségű dolgozó. Mielőtt ezt megtennék, szeretném a véleményüket kikérni ennek a helyességéről. Az elképzelés az, hogy nem munkaviszonyban, nem megbízási jogviszonyban, nem vállalkozási jogviszonyban, hanem szövetkezeti tagi jogviszony keretében végeznék a munkát. A tevékenységük nem generálna semmilyen biztosítási jogviszonyt számukra, csak és kizárólag az osztalék jövedelemért dolgoznának. A szövetkezeti tagok maguk után egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnének, illetve a szövetkezet ennek fizetését átvállalná a tagoktól és helyettük megfizetné. A szövetkezet, mint alvállalkozó szerződne egy ingatlanközvetítő irodával, így az ingatlanközvetítő iroda általi megbízásokat teljesítenék. A szövetkezeti tagok, hetente egy napon az ingatlanközvetítő irodájában, személyesen is fogadnák az ügyfeleket, a többi napon csak területen dolgoznának. A szövetkezet az ingatlanirodának bérleti díjat fizetne az irodahasználatokért. A szövetkezeti törvény és a Ptk. ide vonatkozó rendelkezéseiből azt olvasták ki, hogy ez így megoldható, törvényes lenne, de nem szeretnék, ha utólagosan, egy ellenőrzéskor mégis valamilyen jogcímen átminősítenék a jogviszonyukat és emiatt elmarasztalnák a szövetkezetet. Kérdésem: Ez az elképzelés lehetséges-e így ebben a formában? Vagy úgy jó lesz-e ha megbízási szerződést kötnek nulla forintért?
Tisztelt Szakértő! Van egy szociális szövetkezet, melyet munkanélküliként regisztrált emberek alapítottak. Ezek a személyek mint regisztrált munkanélküliek tagi jogviszonyban dolgoznak a szövetkezetben. A munkaügyi központ kiközvetíti őket, hogy közmunkát vállaljanak. Ha nem fogadják el ezt a közmunka-lehetőséget, akkor törlik őket a munkanélküli nyilvántartásból. Ha törlik ezeket a személyeket a nyilvántartásból, a szövetkezetben maradhatnak mint tagi jogviszonyosok? Továbbra is végezhetnek munkát tagi jogviszonyban? Vagy csak munkaviszonyban foglalkoztathatók? Esetleg milyen más jogviszonyban foglalkoztathatók? A másik kérdésem, hogy ha a szövetkezet tagja már nem munkanélküli, hanem munkaviszonyban dolgozik egy másik vállalkozásnál, akkor maradhat-e az alapító tagok között, attól függetlenül, hogy nem végez semmilyen munkát a szövetkezetben? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: G-né.
Tisztelt Szakértő! Szövetkezet szerződést kötne önkormányzatokkal gyerekek nyári táboroztatására, a szállás, étkeztetés, személyszállítási feladatokat látná el "alvállalkozók" közreműködésével. Szükséges-e, hogy a saját neve alatt eljáró közvetítő is rendelkezzen a TEÁOR'08 55. szállás, 56. vendéglátás, 49.3 személyszállítás tevékenységekkel és a kapcsolódó engedélyekkel? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy szövetkezetnél az ügyvezetést háromtagú igazgatóság látja el. A szövetkezettől díjazást nem kapnak a tagok. Mindhármuknak van máshol 40 órás munkaviszonya. Kérdés, hogy be kell-e jelenteni őket a T1041-esen? Illetve kell-e róluk adatot szolgáltatni a 08-as bevalláson? Jól értelmezem a 08-as kitöltési útmutatóját, mely szerint a 304. sorba kell nullát írni ebben az esetben? "A gazdasági társaság (szövetkezet) vezető tisztségviselőjének jövedelmét még abban az esetben is ebben a sorban kell bevallani, ha a természetes személy e tevékenységet megbízási jogviszony keretében folytatja." Válaszát előre is köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték