Az iskolaszövetkezet, nyugdíjasszövetkezet, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete által foglalkoztatottak esetében ugyan nem munkaviszony jön létre, mégis számos kérdés merül fel a munkajogi szabályokkal, egyebek mellett a szabadsággal, a betegszabadsággal, a kárfelelősséggel, a költségviseléssel kapcsolatban.
A kisgyermekkel otthon lévő szülők 2021. július 1. óta szövetkezetet alakíthatnak, így rugalmas keretek között vehetnek részt a foglalkoztatásban, olvasható a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján.
Törvénymódosítási javaslatcsomagot terjesztett az Országgyűlés elé két fideszes képviselő a családok védelme, a kisgyermeküket gondozó és nevelő szülőknek történő segítségnyújtás érdekében a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete létrehozásával összefüggő jogszabályokat módosítanák. Az idén július 1-jétől alkalmazható új foglalkoztatási formára vonatkozó legfontosabb tudnivalókat korábbi cikkünkben már összefoglaltuk, mostani írásunkban a szövetkezeti tagok társadalombiztosítására vonatkozó szabályokat ismertetjük.
A családok védelme, a kisgyermeküket gondozó és nevelő szülőknek történő segítségnyújtás érdekében az Országgyűlés napirendjére vette az egyes törvényeknek a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete létrehozásával összefüggő módosításáról szóló T/16297. számú törvényjavaslatot. Összefoglaltuk a javaslat elfogadása esetén már az idén július 1-jétől alkalmazható új foglalkoztatási formára vonatkozó legfontosabb tudnivalókat.
A szociális szövetkezet elnöke (aki feladatát tiszteletdíj nélkül látja el) létesíthet-e a szövetkezettel munkaviszonyos szerződést más feladat ellátására, amely független az elnöki teendőktől? A munkaszerződést ki írhatja alá? Az fb elnöke, tagjai? Igazgatósága nincs.
Tisztelt Szakértő! Egy nem nyugdíjas és nem szociális, csak egyszerű szolgáltató szövetkezetet akar alakítani néhány, 20-30 főből álló ingatlanközvetítő végzettségű dolgozó. Mielőtt ezt megtennék, szeretném a véleményüket kikérni ennek a helyességéről. Az elképzelés az, hogy nem munkaviszonyban, nem megbízási jogviszonyban, nem vállalkozási jogviszonyban, hanem szövetkezeti tagi jogviszony keretében végeznék a munkát. A tevékenységük nem generálna semmilyen biztosítási jogviszonyt számukra, csak és kizárólag az osztalék jövedelemért dolgoznának. A szövetkezeti tagok maguk után egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnének, illetve a szövetkezet ennek fizetését átvállalná a tagoktól és helyettük megfizetné. A szövetkezet, mint alvállalkozó szerződne egy ingatlanközvetítő irodával, így az ingatlanközvetítő iroda általi megbízásokat teljesítenék. A szövetkezeti tagok, hetente egy napon az ingatlanközvetítő irodájában, személyesen is fogadnák az ügyfeleket, a többi napon csak területen dolgoznának. A szövetkezet az ingatlanirodának bérleti díjat fizetne az irodahasználatokért. A szövetkezeti törvény és a Ptk. ide vonatkozó rendelkezéseiből azt olvasták ki, hogy ez így megoldható, törvényes lenne, de nem szeretnék, ha utólagosan, egy ellenőrzéskor mégis valamilyen jogcímen átminősítenék a jogviszonyukat és emiatt elmarasztalnák a szövetkezetet. Kérdésem: Ez az elképzelés lehetséges-e így ebben a formában? Vagy úgy jó lesz-e ha megbízási szerződést kötnek nulla forintért?
Tisztelt Szakértő! Van egy szociális szövetkezet, melyet munkanélküliként regisztrált emberek alapítottak. Ezek a személyek mint regisztrált munkanélküliek tagi jogviszonyban dolgoznak a szövetkezetben. A munkaügyi központ kiközvetíti őket, hogy közmunkát vállaljanak. Ha nem fogadják el ezt a közmunka-lehetőséget, akkor törlik őket a munkanélküli nyilvántartásból. Ha törlik ezeket a személyeket a nyilvántartásból, a szövetkezetben maradhatnak mint tagi jogviszonyosok? Továbbra is végezhetnek munkát tagi jogviszonyban? Vagy csak munkaviszonyban foglalkoztathatók? Esetleg milyen más jogviszonyban foglalkoztathatók? A másik kérdésem, hogy ha a szövetkezet tagja már nem munkanélküli, hanem munkaviszonyban dolgozik egy másik vállalkozásnál, akkor maradhat-e az alapító tagok között, attól függetlenül, hogy nem végez semmilyen munkát a szövetkezetben? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: G-né.
Tisztelt Szakértő! Szövetkezet szerződést kötne önkormányzatokkal gyerekek nyári táboroztatására, a szállás, étkeztetés, személyszállítási feladatokat látná el "alvállalkozók" közreműködésével. Szükséges-e, hogy a saját neve alatt eljáró közvetítő is rendelkezzen a TEÁOR'08 55. szállás, 56. vendéglátás, 49.3 személyszállítás tevékenységekkel és a kapcsolódó engedélyekkel? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy szövetkezetnél az ügyvezetést háromtagú igazgatóság látja el. A szövetkezettől díjazást nem kapnak a tagok. Mindhármuknak van máshol 40 órás munkaviszonya. Kérdés, hogy be kell-e jelenteni őket a T1041-esen? Illetve kell-e róluk adatot szolgáltatni a 08-as bevalláson? Jól értelmezem a 08-as kitöltési útmutatóját, mely szerint a 304. sorba kell nullát írni ebben az esetben? "A gazdasági társaság (szövetkezet) vezető tisztségviselőjének jövedelmét még abban az esetben is ebben a sorban kell bevallani, ha a természetes személy e tevékenységet megbízási jogviszony keretében folytatja." Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Hat éve, elsősorban agroturisztikai szolgáltatás nyújtására alakult szociális szövetkezet székhelye egyik tagjának (aki egyben vezető tisztségviselő is) "szántó" besorolású ingatlanában van. A szövetkezet szeretne az ingatlanon kertészeti tevékenységet végezni: zöldséget és gyümölcsöt termeszteni, majd a terményt értékesíteni. Kérdésem, hogy a szövetkezet jogosult lehet-e a tagjának tulajdonában álló termőföldön a fentiek szerint gazdálkodni, ha a szövetkezet nincs bejegyezve mezőgazdasági termelő szervezetként, de a tagja bejegyzett földműves és szakképzett mezőgazdasági gazdálkodó? Válaszát előre is köszönöm! Bencze Ágnes
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték