Kedves Szakértő! Magánszemély és cég szerződést kötöttek egy családi ház építésére. Az anyag megvásárlására a magánszemély előre átutalna bizonyos összeget. Milyen lehetőség van az előre utalásnak, hogyan lehetne megoldani, hogy ne kelljen előlegszámlát kiállítani és áfát fizetni? Van-e erre valamilyen lehetőség? Köszönettel várjuk a választ.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk utólagos kedvezményről állít ki helyesbítő számlát. Magán a helyesbítő számlán nem tudja feltüntetni az összes jóváírásra kerülő számla sorszámát, mert lehet, hogy 10-20 számla is érintett, és a számlázó rendszer erre képtelen. Megoldható-e úgy, hogy a helyesbítő számlán 1 sorban szerepel az utólagos engedmény és mellékletként kerül részletezésre, hogy mely számlákra milyen mértékben vonatkoznak az engedmények? A számlahelyesbítőn rá lenne írva, hogy a melléklet elválaszthatatlan része a számlának és a mellékleten is lenne utalás a számlára. Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Egy EU-n kívüli ország rendelt magyar cégtől terméket, amit spanyol cégnek értékesít. A fuvarozást a magyar cég vállalta.Tehát az áru Magyarországról, közvetlenül a spanyol céghez lesz szállítva. Ebből következően arra jutottam, hogy a teljesítés helye Magyarországon lesz, mivel innen indul az áru. Kérdésem, hogy ezt az ügylet hogy számlázzuk és hogy a bevallásban hogy szerepeltessem? Export értékesítésnek minősül-e, úgy is kell bevallani? Kell-e a 16A60-as bevallásban szerepeltetnem? Nagyon köszönöm a válaszát előre is.
Tisztelt Szakértő! Casco biztosításról kaptunk számlát. A számlában feltüntetett Biztosítási időszak 2016. 01. 01–2016. 12. 31. Számla kelte: 2016. 02. 22., Fizetési határidő: 2016. 03. 13., Teljesítés időpontja 2016. 03. 13. A számla tájékoztató részében, a mentességre utalva, hivatkoznak az áfatörvény 86. §-ára. Az áfatörvény 165. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy mely esetben mentesül az adóalany a számla-kibocsátási kötelezettség alól: 165. § (1) Mentesül a számla kibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha a) 259 termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása a 85. § (1) bekezdése és 86. § (1) bekezdése szerint mentes az adó alól, feltéve, hogy gondoskodik olyan, az ügylet teljesítését tanúsító okirat kibocsátásáról, amely a számvitelről szóló törvény (a továbbiakban: Számv. tv.) rendelkezései szerint számviteli bizonylatnak minősül; E törvényi hivatkozásra tekintettel, a tevékenység jellege miatt adómentes szolgáltatást nyújtó társaság számla kibocsátás esetén mentesül az áfatörvény 58. §-a szerinti teljesítési időpont alkalmazása alól? Segítségét előre is köszönöm. Üdvözlettel, Fülöp Borbála
Tisztelt Szakértő! Kiskereskedelemmel foglalkozó kis "szatócsbolt" rengeteg árut szerez be. Bevételezi a számlákat, mert van számítógépes programja. Minden tétel mellé odaírja az eladási árat. Most programot váltottunk és ez már elég megterhelő lett. Kérdésem az lenne, hogy kötelező-e az eladási árat feltüntetni a beszerzési számlán? Köszönettel.
A katás számláját befogadó vállalkozásoknak a tárgyévet követő év március 31-éig adatot kell szolgáltatniuk az állami adóhatóság részére.
Tisztelt Szakértő! A vállalkozás a cégtelefon kapcsán 20 százalékos vélelmezett költséghányad alapján fizeti az adót. Hogyan, és mikor kell elszámolni a mobiltelefon-szolgáltatásról előlegként (szintén szj. 642013) kibocsátott számla utáni adókötelezettséget? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy az idegen nyelven kiállított számlákat, szerződéseket szükséges-e az adózás, számvitel szempontjából lefordítani? Ha igen, milyen jogszabályok teszik ezt kötelezővé, és mikor? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Társasházunk ingatlanbérleti díjat számláz egy telefontársaság felé. A bérleti díjról számlát állítunk ki, mely a bruttó összeget tartalmazza. A telefontársaság a forrásadót levonja és a nettó összeget utalja át. A társasház egyszeres könyvelést vezet. Kérdésünk, hogyan könyveljük a bruttó összeget tartalmazó számlát és a telefontársaság által levont forrásadót, mivel a nettó összeg érkezik be a bankszámlára, a kimenő számlák így kiegyenlítetlenek maradnak. Köszönettel: Szabóné Sós Ildikó
Tisztelt Szakétő! Behajtási költségátalány számításával és elszámolásával kapcsolatos a kérdésem. A számlakiegyenlítéssel a vevő késedelembe esett, majd azt részletekben fizette meg. Ebben az esetben egy behajtási költségátalány érvényesíthető vagy a részletekben történő fizetések számával megegyező számú? A vállalkozás 2014-2015. években a vevőtől érkező befizetéseket a számlák kiegyenlítésére könyvelte. Követelheti-e utólag a költségátalányt és a kamatot kimutatás alapján, vagy rendeznie kell a kielégítési sorrend szerint a könyvelését (költségátalány-kamat-tőke)? Köszönettel várom válaszát.
Tisztelt Szakértő! Kérem segítségét a következő témában: Magyarországon bejegyzett bt. Svájcból használt járműveket hoz be Magyarországra oly módon, hogy van EORI száma, és Németországban vámkezelteti ezeket a járműveket, majd Magyarországra behozva értékesíti. Milyen áfafizetési és számlázási kötelezettség kíséri az egész folyamatot? Köszönettel várom válaszát. Sipka Ferencné
Tisztelt Szakértő! Egy társaság évente pár alkalommal néhány napra külföldi fesztiválokon vesz részt oly módon, hogy ott ételt és italt árusít, amelyet maga készít,vagyis vendéglátó egységet üzemeltet. Az áfatörvény vonatkozó rendelkezése: 45. § 63 (1) Éttermi és egyéb vendéglátó-ipari szolgáltatások nyújtása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik. Kérdésünk, hogy ebben az esetben megfelelünk-e az áfatörvény fentebbi paragrafusának, s így mint áfa területi hatályán kívüli szolgáltatásként (1665-ös bevallás 91.sora) kell jelentenünk? A fesztiválra a társaság változó üzemeltetési helyű pénztárgépet vinne ki, így tenne eleget a nyugtaadási kötelezettségének. Az értékesítéseiről áfamentes bizonylatokat állítana ki a fentebbi paragrafus értelmében. Helyesen jár el így a cég? A kiállítandó bizonylatokon (nyugta, számla) milyen törvényi hivatkozást szükséges feltüntetni? Köszönettel,
Az elmúlt időszakban elterjedt gyakorlat szerint főleg külföldi cégek kéretlen díjfizetési felszólításokat küldenek közvetlenül védjegyjogosultaknak, olyan látszatot keltve, mintha hivatalos számláról lenne szó. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) is igen részletesen foglalkozik a gyakorlattal, mely több százezer forintos kárt is okozhat a gyanútlan áldozatok számára.
Több tonna jelöletlen zöldséget és gyümölcsöt találtak a pénzügyőrök egy román kamionban Nagylaknál, a szállítmány egy részét hamis számlákkal próbálták igazolni – tájékoztatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szombaton az MTI-t.
Tisztelt Adózóna! 2015-ben a teljes évben szüneteltettem katás egyéni vállalkozásomat, azonban magánszemély átalányadózó őstermelőként volt 60 ezer forint bevételem termény értékesítéséből. Két kérdésem lenne ezzel kapcsolatban: – Jól tudom-e, hogy ha máshonnan nem származott jövedelmem, akkor ezt bevallanom sem kell 2015-re? Ha tényleg nem kell bevallani, akkor az adóhatóság honnan fogja tudni, hogy 2016-ban milyen járulékokat kell negyedévente bevallanom? Mert azt elviekben a 2016-os év jövedelme határozná meg. – Évente egy alkalommal értékesítek terményt egy magyarországi kft.-nek. Milyen típusú bizonylatot kell adnom a vevőnek? Adásvételi szerződés elég, vagy nyugtát/számlát kell kibocsátanom? Esetleg egyik sem és elég, ha a betétlapban jelzem az értékesítés tényét? Ez esetben a vevő hogyan tudja elszámolni a költségét? Köszönettel, Szentesi Péter
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték