A telefonszámla magáncélú használata 20 százalék. Ennek az 1,19-szorosa után kellett 16 százalék szja-t és 27 százalék ehót fizetni 2015-ben. Az szja 15 százalékos változása itt is érvényesíthető-e? Illetőleg az adóalap 1,18-szorosa után kell-e fizetni 2016-ban?
Tisztelt Szakértő! Egy ügyfelünk az Airbnb portálon keresztül adja bérbe a lakását. Erre kiváltotta az adószámot, bejelentkezett az önkormányzatnál, megvásárolta a nyugta, illetve számlatömböket. A kérdés csak az, hogy kinek állítsa ki a számlát? A pénz átutalással érkezik és általában már csak akkor, amikor a bérlő már távozott. Várom válaszát! Köszönettel: Ivitz Andrea
Egy társaság 2015-ben vásárolt egy használt lakóingatlant (áfa nélkül). A társaság nem választotta az áfa szerinti eltérő adózást. Most bővíteni szeretné az ingatlant tetőtér-beépítéssel, ami építésiengedély-köteles. Az építést kivitelezővel végeztetné. A kivitelező milyen számlát kell, hogy kiállítson?(Fordított áfás? Mennyi az áfa százalék? Visszaigényelhető?) Ha majd a cég el szeretné adni a házat, neki milyen számlát kell kiállítani: 1) ha magánszemélynek, vagy 2) ha áfaalanynak fogja eladni? Segítségüket előre is köszönöm
Hétfőtől csak az a sofőr dolgozhat az Ubernek, aki az adószámát és adatait feltöltötte a cég platformjára – közölte az Index online hírportál hétfőn.
Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni a mellékelt linken található telefonszámla értelmezésében, könyvelésében, a magáncélú használat megállapításában, valamint az áfa, az szja és az eho kiszámításában. Tudom, hogy ebben a témában már volt kérdés, de úgy érzem itt elég speciális helyzet állt elő, amit a szokásostól eltérően kell kezelni. Az a szokatlan, hogy ha a telefonszámla bruttó értékéből levonom az internethasználat bruttó értékét, mindössze 1 443 forint bruttó forgalmi díjat kapunk a lebeszélhető havidíj miatt. Elegendő ez után megállapítani a magánhasználatot az szja-t és az ehót (20% - 289 Ft)? Illetve a 1443-289=1154 Ft után számítani az áfát? Próbáltam egy táblázatot is csatolni, remélem érthető. Melléklet: számla képe: http://kepfeltoltes.hu/view/160129/telefonsz_mla_20160129_www.kepfeltoltes.hu_.jpg táblázat képe: http://kepfeltoltes.hu/view/160129/t_bl_zat_www.kepfeltoltes.hu_.jpg Köszönettel: István
Tisztelt Szakértők! Sok cikk jelent meg mostanában az elektronikus számlázásról, annak tartalmi, formai feltételeiről, kellékeiről stb. Sajnos ezekből nem tudtam egyértelműen eldönteni azt, hogy a mostanában terjedőben levő, e-mailban, pdf formátumban küldött számlák bizonylatként megfelelnek-e a számviteli és az áfatörvény idevonatkozó rendelkezéseinek. Legutóbb az egyik partneremtől kaptam egy értesítést arról, hogy ők ezekután a számlakibocsátásukat a számlázó programjuk által pdf formátumban generálva, e-mailban automatikusan címemre elküldve fogják teljesíteni. Értesítésük érvelése szerint ez így egy papír alapú számla, amit kinyomtatva teljes értékű bizonylatot kapok. Kérdezem, hogy ezen módszer megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, el kell-e fogadnom így a számlát, mit és hogyan kell megőriznem az ilyen rendszernél, elég-e a nyomtatott bizonylat, az e-mailt is őriznem kell-e esetleg? Köszönöm segítségüket. Rebák Sándor
Az úgynevezett Y generáció, azaz a 20-35 év közöttiek 64 százalékával fordult elő az elmúlt egy év alatt, hogy késve rendezte számláit, közülük a gyermekesek 71 százaléka nem mindig tudott időben fizetni – derül ki az Intrum Justitia európai fogyasztói fizetési jelentéséből.
Tisztelt Sinka Júlia! Az alábbi URL-en megjelent és kulturális szolgáltatások adózását kimerítően tartalmazó szakértésélvel összefüggésben további pontosítást szeretnék kérni Öntől. http://adozona.hu/kerdesek/2015_9_27_Kulturalis_szolgaltatas_adozasa_loe A válaszából jól következtetem, hogy adott munkavállaló 50 ezer forintos adómentes határába előadásonként 1 darab (pl. színház esetén) színházjegy számítható be? Tehát nem elfogadható az a gyakorlat, hogy a munkavállaló által cafetériakeret (szabályzat van) terhére benyújtott számlában ugyanazon előadásra 4 darab színházjegy ellenértéke (a sajátján kívül a házastársának és két gyermekének) szerepel, s mind a 4 darab jegy árát a munkavállalónak fizetik ki? A hivatkozott szakértés szerint a munkáltató/kifizető a munkavállaló 1 darab színházjegyén kívül a munkavállaló hozzátartozóinak is teljesíthet kulturális juttatás címén adómentes juttatást. Ebben az esetben a kifizetőnek a juttatást az egyes hozzátartozóknak, azok nevére, címére (adatainak, hozzátartozói minőségének nyilvántartása mellett) kell nyújtani? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm: Katalin
Jelentős kárt okozó, folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt vádat emelt a Győri Járási és Nyomozó Ügyészség egy mosonmagyaróvári takarékszövetkezet kirendeltség vezetője ellen, a kár több mint 27 millió forint – tájékoztatta a Győr-Moson-Sopron megyei főügyész szerdán az MTI-t.
Tisztelt Szakértő! Cégünknél éves viszonylatban több ezer számla készül. A számlák a rendszerből bármikor automatikusan előhívhatók. Kérdésem az, hogy ki kell-e nyomtatni a számla másolati példányát nálunk, vagy elegendő, ha a rendszerben megtalálható, és onnan bármikor kinyomtatható? (Nem elektronikus számláról van szó, csak egy pdf formátum). Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel.
Magyarországon az európai átlagnál lényegesen több számlát állítanak ki a cégek külföldi partnereknek, erre legtöbbször a kis- és nagykereskedelem, a nemzetközi szállítmányozás, a munkagépbérlés, az építőipar és az idegenforgalom területén került sor az elmúlt két évben – derült ki a követeléskezeléssel foglalkozó EOS Csoport nemzetközi fizetési szokásokat vizsgáló kutatásából.
Tisztelt Szakértő! Közösségen kívüli tagállamból néhány hónapos kipróbálási céllal vettünk át tárgyi eszközt még 2015 decemberében. (Ha a próbaidő letelte után nem kívánjuk megvásárolni az adott tárgyi eszközt, akkor azt a szállító részére visszaküldjük) A vámkezelés itt Magyarországon meg is történt proforma számla alapján. December hónapban vámletéti számlára el is utaltuk a meghatározott összeget, melyet 2016 első hetében még ki kellett egészítenünk a megküldött "Vámteherről szóló kalkuláció" alapján. A kalkuláció dátuma már 2016. január havi. A vámteherről szóló kalkuláció vámot és áfát tartalmaz a proforma számlán szerepeltetett összeg után. A fent említett ügylet kapcsán kérném szíves tájékoztatását az alábbi kérdéskörben: 1. Az ideiglenesen beérkezett tárgyi eszköz számviteli elszámolása 2015-ben. 2. A kivetett import áfa visszaigényelhető-e? Ha igen, akkor melyik havi áfabevallásban, és milyen okmányokra van szükség az visszaigényléshez (például vámhatározat, számla - nem proforma számla stb.)? A vámhatározatot még nem kaptuk kézhez. 3. Milyen könyvelési tételek merülhetnek fel 2016-ban: a) ha a tárgyi eszközt nem tartjuk meg és visszaküldjük, b) ha a próbaidőszak lejártát követően a tárgyi eszköz megvásárlása mellett döntünk? A választ előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kft.-t alapítottunk, amelynek az AKKA Kft. nevet adtuk. Az alapítói okirat 2015. szeptember 12-én keletkezett. Egyszerűsített bejegyzési kérelem elküldésének időpontja: 2015. szeptember 29. A cégbíróság 2015. szeptember 29-én kiadta a Tanúsítványt az adószám, a cégjegyzékszám és a statisztikai számjel adatok közlésével. Szeptember 30-án viszont olyan végzést adott ki, amelyben kifogásolta a cég nevét, mert ez a név foglalt volt. A végzésben foglaltak szerint: „Ha a cégbejegyzési kérelmet elutasító végzés közlését követően nyolc napon belül ugyanazon eljárás keretében ismételten kérik a cég bejegyzését, az elutasításhoz fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatóak.” Az adatpótlás 2015. október 6-án megtörtént, a társaság neve BONAKKA Kft. lett, amelyet a cégbíróság 2015. október 7-én jegyzett be. A társaság október 1-jén két darab AKKA Kft. megnevezésű vevő részére kiállított számlát fogadott be. A két számla és értéke a BONAKKA Kft. könyvelési nyilvántartásában szerepel, hiszen a 2015. szeptember 12-én létrejött társaság végleges neve BONAKKA Kft. lett. A kérdés az, hogy AKKA Kft. néven a tanúsítvány, a cégjegyzékszám és adószám kiadása után megkezdheti -e tevékenységét a társaság, azaz a véglegesen BONAKKA Kft. néven bejegyzett cég rögzítheti-e nyilvántartásában azokat a gazdasági eseményeket, és annak bizonylatait – valamint ez adójogilag is helytálló-e – amelyek még AKKA Kft. néven valósultak meg? Köszönöm a választ!
Tisztelt Szakértő! Segítségét kérem az alábbi kérdésben. Export tevékenységet is végző társaság (áfaalany) szállítmányozást végző partnerétől 2015 decemberében elmaradt útdíj címén kapott számlát. A számlához tartozó melléklet szerint, a ki nem számlázott útdíjak 2013-2015. évben felmerült szállításokhoz tartoznak. 2013. évben, február 28-szeptember 12-éig, 2014. évben január.15-december 10-éig, 2015. évben január 12-június 11-éig terjedő időszak számláiról van szó. Összesen 61 darab számlát érint az utólagos számlázás. A szállítói számla teljesítési ideje: 2015.12.17. Megnevezés „Elmaradt útdíj”, mennyiség 1 db, nettó érték 2000 USD, áfa 27%. A számla ellenőrzésekor merült fel, hogy az említett időszakban az elmaradt tételek kiszámlázásakor egy része áfamentesen került számlázásra, másik része 27% áfatartalommal. Véleményem szerint a számla kiállítása helytelen. Állásfoglalásukat kérem, hogyan kell helyesen kiállítani a fenti elmaradt útdíjakról szóló számlát? Segítségüket előre is köszönöm. Tisztelt Szakértő! Segítségét kérem az alábbi kérdésben. Export tevékenységet is végző társaság (ÁFA alany) szállítmányozást végző partnerétől 2015. decemberében, elmaradt útdíj címén kapott számlát. A számlához tartozó melléklet szerint, a ki nem számlázott útdíjak 2013-2015. évben felmerült szállításokhoz tartoznak. 2013. évben, február 28-szeptember 12-ig, 2014. évben január.15-december 10-ig, 2015. évben január 12-június 11-ig terjedő időszak számláiról van szó. Összesen 61 d
Tisztelt Cím! Az alábbi – határozott időszaki elszámolású – témában kérném szíves tájékoztatásukat: Felek határozatlan idejű ingatlan-bérbeadási szerződésben éves díjfizetésben állapodnak meg. Elszámolási időszak: 01. 01-12. 31. Szabályozzák, hogy az éves díjról kiállításra kerülő számla kibocsátásának időpontja tárgyév 02. 28. napja, fizetési határidő az elszámolási időszak/tárgyév utolsó napja (12. 31.). Kérdés: Amennyiben az ellenértéket megfizető fél (bérlő) év közben a számla kibocsátását követően, de a fizetési határidőt megelőzően saját döntése alapján előbb fizet, az előlegfizetésnek minősül-e adófizetési kötelezettséget keletkeztetve? Előre is köszönöm válaszukat! Tisztelettel: Bodrogi Klaudia
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték