Tisztelt Szakértő! Kérjük, hogy a jelenlegi adó- és számviteli törvények alapján adjanak állásfoglalást arról az állapotról, hogyan kell kizárólagosan vagy alternatívákkal szemléltetve a kifizetett előleg összegét a végszámlán feltüntetni, illetve a végszámlán az előleggel csökkentett értéket feltüntetni fizetendő összegként.
Tisztelt Szakértő! Kérem a segítségét abban, hogy milyen számlát kell, illetve lehet kiállítani bankkártyás vásárláskor. Elég-e a készpénzfizetési számla vagy egyszerűsített számla, illetve számla kiállítása szükséges? Tisztelettel: Varga Mária
Tisztelt Szakértő! Vitába keveredtem egyik ügyfelemmel a reprezentációs költség számla nélkül történő elszámolhatóságával kapcsolatban. Az ügyfelem azt szeretné, hogy a cég bankkártyájával kifizetett és csak nyugtával igazolt (vagyis nem kér számlát ) tételeket reprezentáció címén számoljam el költségként a cégnél, hivatkozva az interneten megjelent ezen témával foglalkozó és ott bevált módszerként feltüntetett elszámolhatóságra! A reprezentáció utáni adót minden esetben megfizetjük, de részemre a számla nélküli elszámolhatósága a büfés/étkezdés élelmiszer vásárlásnak nem elfogadható! Kérem válaszát, hogy számla nélkül, csak nyugta alapján elszámolható-e reprezentációs költség vagy nem! Előre is köszönettel F.Csilla
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem segítségét. Társaságunk részére török kapcsolt fél adóalany konzultációs szolgáltatást végezne havi elszámolással E szolgáltatással kapcsolatban számlát kapunk áfa nélkül. Adóköteles bevételszerző tevékenységhez kapcsolódik a szolgáltatás és áfaalanyok vagyunk. Bármilyen más teendő van a számlával az áfabevallásban fizetendő és levonható adó feltüntetésén kívül? Hasonló eset, hogy ez a török cég a román leányvállalatának is nyújt szolgáltatást, és 10%-ot levonnak ottani forrásadó címén. Nem szeretnénk átsiklani valamilyen fontos információ felett. Előre is köszönöm a válaszát!
Friss információs füzetet jelentetett meg a NAV a számlázásra vonatkozó előírásokról.
Tisztelt Szakértő! Fotós suliba jártam, de nincs meg a szakképesítésem róla, nem vizsgáztam le. Szeretnék adószámos magánszemélyként fotózási tevékenységet számlázni, de azt hallottam, hogy bizonyítvány hiányában nem számlázhatok fotózási tevékenységet. Nem találtam meg, hogy ezt milyen jogszabály tiltaná, de ha így van ,akkor milyen tevékenységről állíthatok ki szabályosan számlát?
Cseh vállalat online kiskereskedelmet folytat és Magyarországra is kiterjeszti tevékenységét, de telephelyet nem alapít Magyarországon, így önkéntes (35 ezer EUR értékhatár alatt), vagy kötelező áfa-regisztrációs kötelezettsége van. Ha értékesít áfaalany vállalatoknak is, akkor kötelező számlát kibocsátania. A 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet (számla rendelet) 1/A § szerint annak "hatálya belföldön nyilvántartásba vett adóalanyra terjed ki", amely kor értelmezésem szerint a fent említett online kereskedőt is magában foglalja, amennyiben az eleget tett áfa-regisztrációs kötelezettségének. Mindezek alapján ennek az online kereskedőnek egy, a számla-rendelet előírásainak megfelelő számlázó szoftverrel (ami például Adóhatósági Adatszolgáltatási funkciót is tartalmaz), vagy számlatömbbel kellene kiállítania a számláit? Interneten elérhető szakmai cikkekben viszont több helyen azt olvasom, hogy a külföldi kereskedő a személyes joga, vagy saját országának joga alapján jár el a számlázást illetően, ami a fentiekkel véleményem szerint ellentmond. Mi ezzel kapcsolatban az igazság, elfogadja a NAV a cseh jogszabályok szerint kiállított számlákat az online kereskedő részéről, vagy szükséges az NGM rendelet szerinti számlázó szoftver igénybe vétele? Ugyanez a kérdésem egy olyan Magyarországon áfa-regisztrált külföldi adóalany számlázási szabályait illetően, aki egyéb más tevékenység miatt áfa-regisztrált Magyarországon, aminek teljesítési helye Magyarország?
Tisztelt Szakértő! Kérem szíves – esetleg összefoglaló – válaszát az alábbi, online pénztárgépek működésével kapcsolatban: 1. Megteheti-e a vállalkozó, hogy a napi bevételét az online pénztárgép kasszájából a házipénztárba átteszi, illetve a cég bankszámlájára befizeti? 2. Ha az előző kérdésre igen a válasz, akkor milyen számviteli bizonylatot kell kiállítani? Ennek a bizonylatnak szigorú számadásúnak kell lennie? 3. Eszközölhet-e egyéb, más módon kifizetéseket a vállalkozó az online pénztárgép kasszájából (például számlákat, munkabért stb.)? Ha igen, akkor milyen számviteli bizonylatot kell erről a gazdasági eseményről fizetni? 4. Ha a vevő számlát kér a készpénzes vásárlásáról, akkor annak összegét be kell-e ütni az online pénztárgépbe? Hogyan kerülhető el a bevétel duplikációja? 5. Ha a vevő kártyával fizet, akkor akkor annak összegét be kell-e ütni az online pénztárgépbe? Hogyan kerülhető el a bevétel duplikációja? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Tisztelt Szakértő! Hogyan lehet beszámolóval lezárt évben kibocsájtott számlát stornózni, illetve helyesbíteni? Milyen teljesítési dátumot tüntetek fel a számlán? Kapcsolódik-e hozzá áfa- és társaságiadó-bevallási önellenőrzés? Eljárásban van-e különbség a belföldi, illetve az EU-s ügyletek között? Ha devizás ügyletről van szó milyen árfolyamot alkalmazok? A konkrét ügyben EU-s devizás értékesítésről van szó, ahol dupla számlázás történt. Köszönöm a válaszát!
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem panzió beruházásba kezdett. Mivel tevékenységi köre alapján pénztárgépre kötelezett (5510 TEÁOR), ezért a következő kérdésem lenne. Elég-e a szállóvendégeknek a nyugtaadás, amit a pénztárgépből ad majd, vagy számlát is kell-e mellékelni? Az idegenforgalmi adó miatt vagyok gondban, hogy feltételezem, hogy azt is be kell ütni, de számla nélkül nehézkes lenne annak nyomon követése, hogy ténylegesen hány fő után lett fizetve, hogy utána arról adatot szolgáltassunk az önkormányzatnak. Kérdés tehát az, hogy elég csak nyugta, vagy számlát is kell írnia az adózónak? Köszönettel várom válaszát.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi probléma megoldásában kérem a segítségét! Utazásszervező iroda milyen teljesítési dátummal fogadhat be jutalék számlát a közvetítő irodától? A teljesítési dátum az utas visszaérkezésének, vagy a hátralék kifizetésének a dátuma? Mi lehet a kiállítás dátuma? Problémás-e az áfa-bevallás kapcsán, ha például a számlát januárban állítja ki és júliusi teljesítést ír rá? Ebben az esetben a részvételi díj hátraléka júniusban kerül átutalásra az utazásszervező felé, csak a jutalék összege marad a közvetítőnél. A közvetítő a júliusi bevallásába fogja beállítani a fizetendő áfát. Helyes így, vagy a számlát júniusban, a hátralék kifizetésekor kell kiállítani júniusi teljesítéssel? Mi a helyzet, ha a közöttük lévő szerződésben az alábbiakról állapodtak meg: Szerződés kivonat: 3.2. …….Utazásközvetítő a pénzügyi elszámoláson feltüntetett jutalékról a foglalás visszaigazolását követő 3 napon belül jutalékszámlát állít ki, melyet eljuttat Utazásszervezőnek……. 4.1. Utazásközvetítőt az Utazásszervező számára közvetített, megvalósult utazási szolgáltatások után ügynöki jutalék illeti meg. ……… A jutalék akkor és olyan mértékben esedékes, amikor és amilyen mértékben az utazási szerződés létrejött és az utazásszervező teljesítette azt, vagy teljesítenie kellett volna. Segítségét köszönöm!
Családi gazdaság 2016-ban átutalta egy beérkező számlája ellenértékét (2016-os teljesítés). A számla azonban csak késedelmesen érkezett hozzá, így a számla költségkénti elszámolása, valamint a levonható áfa nem lett könyvelve. Kérdés: a számlában feltüntetett áfatartalmat a soron következő 2017. I. negyedéves áfa-bevallásba behelyezheti-e, illetve a nettó összeget költségként érvényesítheti-e 2017-ben? Válaszukat előre is megköszönve: Timi
Tisztelt Hunyadné Szűts Veronika! Köszönöm válaszát! Azt kérdezném még, hogy megoldható-e vevőnként 1 db "Számlával egy tekintet alá eső okirat" kiállításával több számla helyesbítése? Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Társaságunk nyílt végű pénzügyi lízinggel vásárolt személygépkocsit, melyet a lízingszerződés lejárta előtt értékesíteni kíván egy másik társaságnak, amely szintén zárt végű lízinggel vásárolja azt meg. A fennmaradó lízingdíjat, maradványértéket természetesen kiegyenlítettük. A személygépkocsi-számlát egy másik lízingbe adó bank részére kell kiállítanunk, amelytől zárt végű lízingszerződéssel vásárolja meg az új társaság a gépkocsit. Kérdésem az lenne, hogy a részünkről kibocsátandó számlát áfásan kell-e kiállítani? A havonta részünkre kiállított lízingdíjszámlák áfáját 90 százalékban levonásba helyeztük. Köszönettel: Böröndiné
Kereskedelmi kft. webfelületen meghirdetett új termékekkel is szeretne foglalkozni. Ezeket a vevők e-mail útján rendelhetnék meg. Tevékenységi körünkben szerepel a 4791 TEÁOR. A webes felületet másutt főállású ismerős (továbbiakban: „A”) otthonában, szabadidejében kezelné, ő rendelné meg cégünk nevében a termékeket, kiállítaná a vevőszámlákat, és elkészítené a csomagokat. Az átadás és a készpénzes fizetés viszont a boltunkban történne (ahol ezek a termékek kereslettől függően később a polcra is kikerülhetnek). Kell-e bejelentés a jegyzőnek, ha igen, melyik címre? Ha a bevételt beütjük a pénztárgépbe, kötelező-e számlát írni, és kötelező-e rajta a magánszemély vevő adószámát feltüntetni? „A” jutalékot kapna. Elég a megbízási szerződés, vagy munkaszerződést kell kötni vele?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték