2594 találat a(z) számla cimkére
Cégtelefon – előlegszámla
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A vállalkozás a cégtelefon kapcsán 20 százalékos vélelmezett költséghányad alapján fizeti az adót. Hogyan, és mikor kell elszámolni a mobiltelefon-szolgáltatásról előlegként (szintén szj. 642013) kibocsátott számla utáni adókötelezettséget? Köszönettel.
Idegen nyelvű számlák fordítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy az idegen nyelven kiállított számlákat, szerződéseket szükséges-e az adózás, számvitel szempontjából lefordítani? Ha igen, milyen jogszabályok teszik ezt kötelezővé, és mikor? Köszönettel.
Társasháztól levont forrásadó könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társasházunk ingatlanbérleti díjat számláz egy telefontársaság felé. A bérleti díjról számlát állítunk ki, mely a bruttó összeget tartalmazza. A telefontársaság a forrásadót levonja és a nettó összeget utalja át. A társasház egyszeres könyvelést vezet. Kérdésünk, hogyan könyveljük a bruttó összeget tartalmazó számlát és a telefontársaság által levont forrásadót, mivel a nettó összeg érkezik be a bankszámlára, a kimenő számlák így kiegyenlítetlenek maradnak. Köszönettel: Szabóné Sós Ildikó
Behajtási költségátalány számítása
Kérdés
Tisztelt Szakétő! Behajtási költségátalány számításával és elszámolásával kapcsolatos a kérdésem. A számlakiegyenlítéssel a vevő késedelembe esett, majd azt részletekben fizette meg. Ebben az esetben egy behajtási költségátalány érvényesíthető vagy a részletekben történő fizetések számával megegyező számú? A vállalkozás 2014-2015. években a vevőtől érkező befizetéseket a számlák kiegyenlítésére könyvelte. Követelheti-e utólag a költségátalányt és a kamatot kimutatás alapján, vagy rendeznie kell a kielégítési sorrend szerint a könyvelését (költségátalány-kamat-tőke)? Köszönettel várom válaszát.
Harmadik országból behozott használt autó, áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem segítségét a következő témában: Magyarországon bejegyzett bt. Svájcból használt járműveket hoz be Magyarországra oly módon, hogy van EORI száma, és Németországban vámkezelteti ezeket a járműveket, majd Magyarországra behozva értékesíti. Milyen áfafizetési és számlázási kötelezettség kíséri az egész folyamatot? Köszönettel várom válaszát. Sipka Ferencné
Külföldi fesztivál áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társaság évente pár alkalommal néhány napra külföldi fesztiválokon vesz részt oly módon, hogy ott ételt és italt árusít, amelyet maga készít,vagyis vendéglátó egységet üzemeltet. Az áfatörvény vonatkozó rendelkezése: 45. § 63 (1) Éttermi és egyéb vendéglátó-ipari szolgáltatások nyújtása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik. Kérdésünk, hogy ebben az esetben megfelelünk-e az áfatörvény fentebbi paragrafusának, s így mint áfa területi hatályán kívüli szolgáltatásként (1665-ös bevallás 91.sora) kell jelentenünk? A fesztiválra a társaság változó üzemeltetési helyű pénztárgépet vinne ki, így tenne eleget a nyugtaadási kötelezettségének. Az értékesítéseiről áfamentes bizonylatokat állítana ki a fentebbi paragrafus értelmében. Helyesen jár el így a cég? A kiállítandó bizonylatokon (nyugta, számla) milyen törvényi hivatkozást szükséges feltüntetni? Köszönettel,
Ne dőljön be, ne fizessen!
Cikk
Az elmúlt időszakban elterjedt gyakorlat szerint főleg külföldi cégek kéretlen díjfizetési felszólításokat küldenek közvetlenül védjegyjogosultaknak, olyan látszatot keltve, mintha hivatalos számláról lenne szó. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) is igen részletesen foglalkozik a gyakorlattal, mely több százezer forintos kárt is okozhat a gyanútlan áldozatok számára.
Hamis számlákkal jelöletlen zöldséget és gyümölcsöt szállítottak
Cikk
Több tonna jelöletlen zöldséget és gyümölcsöt találtak a pénzügyőrök egy román kamionban Nagylaknál, a szállítmány egy részét hamis számlákkal próbálták igazolni – tájékoztatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szombaton az MTI-t.
Őstermelő bizonylatadása
Kérdés
Tisztelt Adózóna! 2015-ben a teljes évben szüneteltettem katás egyéni vállalkozásomat, azonban magánszemély átalányadózó őstermelőként volt 60 ezer forint bevételem termény értékesítéséből. Két kérdésem lenne ezzel kapcsolatban: – Jól tudom-e, hogy ha máshonnan nem származott jövedelmem, akkor ezt bevallanom sem kell 2015-re? Ha tényleg nem kell bevallani, akkor az adóhatóság honnan fogja tudni, hogy 2016-ban milyen járulékokat kell negyedévente bevallanom? Mert azt elviekben a 2016-os év jövedelme határozná meg. – Évente egy alkalommal értékesítek terményt egy magyarországi kft.-nek. Milyen típusú bizonylatot kell adnom a vevőnek? Adásvételi szerződés elég, vagy nyugtát/számlát kell kibocsátanom? Esetleg egyik sem és elég, ha a betétlapban jelzem az értékesítés tényét? Ez esetben a vevő hogyan tudja elszámolni a költségét? Köszönettel, Szentesi Péter
Bevételi pénztárbizonylat
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Társaságunk kizárólag nagykereskedelmi értékesítéssel foglalkozik. Online pénztárgépünk nincs, de számláinkat kizárólag gépi úton állítjuk elő. A készpénzes számláinkról nem készítünk bevételi pénztárbizonylatot, azt vevőinkkel aláíratjuk, és magát a számlát tekintjük a pénz bevételezésének bizonylataként. Esetleges egyéb, nem számlázott bevételekről és kiadásokról természetesen készítünk bevételi és kiadási pénztárbizonylatot. Szükséges-e a készpénzes számláinkhoz is csatolnunk bevételi pénztárbizonylatot? Pénztáros és a vevő a számla aláírásával igazolhatja-e a készpénz átvételét?
Társasház bérleti díj számlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó helyiséget bérel egy társasháztól. A társasház által a bérleti díjról kiállított számlában a szóbeli megállapodott bérleti díjat külön soron, a fizetendő szja-val csökkenti. Így a számla végösszege ennek a különbözete. Szerintem a bevételeiről neki kell bevallást adni és befizetni az adót. A számlát viszont nem hajlandó javítani, számlából szerintem szja-t nem lehet levonni.
Külföldi kiküldetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk jelentős exportforgalmat bonyolít, ami miatt szükségessé vált, hogy a munkavállalóink külföldre utazzanak az üzleti partnereinkhez tárgyalásra, megrendelések lebonyolítására és egyéb hivatalos ügyekben. Kérdésem, hogy helyes-e az az eljárás, amely szerint a munkavállalók 1 napra 30 eurót kapnak, ebből 15 euró bizonylat nélkül elszámolható adómentesen napidíjként, 15 euróval pedig a cég nevére kiállított számlákkal (szálloda, utazás...stb.) elszámolnak?
Számla: eredeti vagy másolat? II.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az azonos címmel feltett kérdésemre kapott válaszhoz kapcsolódóan szeretném megtudni, hogy az a számla, amelyen a "másolat" szerepel, áfalevonásra, visszaigénylésre alkalmas? Köszönöm a segítségét!
Számla kötelező (áfa) adattartalma
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Kérdésünk: KÖTELEZŐ-E feltüntetni a számlán az áfateljesítés időpontját folyamatos szolgáltatás esetén KÜLÖN IS, vagy elegendő, ha a vonatkozási (számviteli) időszakra hivatkozunk? Értelmezésünk szerint az áfatörvény 169. § g pontja csak hivatkozást kér a kiállítás dátumától eltérő teljesítési időpontról, azaz a vonatkozási időszak feltüntetése elegendő. Háttér: sajnos a számlázó programunk csak késéssel tudná kezelni, hogy főszabály helyett (szinte minden esetben - sic!) továbbra is a fizetési határidő az áfateljesítés időpontja (kivéve, ha eléri/meghaladja a 60. napot, akkor az), ha utólag állítjuk ki a számláinkat, mert egy szolgáltatásfajtánknál viszont ELŐBB bocsátjuk ki (éves), ekkor a kiállítás kelte kellene, hogy legyen. A baj nem is ez, egyszerűnek tűnő IT kérés, de a programunk magát a speciális szolgáltatást nem képes jelenleg szétválasztani. Úgy döntöttünk, hogy nem nyomtatjuk rá a számláinkra az áfa-teljesítési időpontot, mondván, hogy azt semmilyen törvény nem kéri. A NAV három (különböző irányítószámon hívott) telefonos általános tájékoztatása szerint sem kell, de kérték, hogy állásfoglalásukkal erősítsük meg ezen véleményüket saját célunkra. Természetesen ügyfeleink nem így látják, s ez a legfontosabb, VALÓJÁBAN MI IS CÉLSZERŰNEK TARTANÁNK a bonyolultság miatt ráírni a számlára az áfateljesítés dátumát, de egyelőre csak szövegmezőben megy, nem automatikusan, s NEM MINDEGY, hogy CÉLSZERŰ, vagy TÖRVÉNYSZERŰ. Köszönettel: O.B.
Ekáermentesség postai küldeményekre
Kérdés
Társaságunk nem kockázatos termékeket értékesít, és gyakran a DPD futárszolgálattal kézbesítjük (belföldön és az EU-n belül is) a küldeményeket. Az egyik vevőnknek küldtünk 5,8 millió forint értékben árut, amiről egy számlát készítettünk, ezért ekáerszámot is igényeltünk. Mivel a DPD-vel kötött szerződésünk alapján 1-1 küldemény súlya nem lehet 32 kilogrammnál nehezebb, ezért a szóban forgó számlában szereplő tételeket 15 darab csomagként küldtük el a vevőnek. A DPD szerint nem kellett volna ekáerszámot igényelnünk, mert a postai szolgáltatásokról szóló törvény alapján a 40 kilogramm alatti postai küldemények mentesek az ekáer alól. Helyesen jártunk volna el, ha nem kértünk volna ekáerszámot? Illetve helyes az a gyakorlatunk, hogy egy számla tartozik a 15 darab küldeményhez, vagy inkább minden egyes küldeményhez külön számlát kellett volna készítenünk?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
