2868 találat a(z) számla cimkére
Támadja az adatszolgáltatási javaslatot az Adótanácsadók Egyesülete
Cikk
Károsnak és képtelennek tartja a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete nevében tett adatszolgáltatási javaslatot az Adótanácsadók Egyesületének elnöksége.
Foglaló áfája
Kérdés
Tisztelt szakértő! Társaságunk szerződést kötött az általa épített egyik lakás adásvételére. A szerződés keretében a vevő az első két részletet kifizette, amiből egy rész foglalónak minősült. A részletek esedékességekor a számlákat is kibocsátottuk, a még akkor hatályos 27 százalékos áfával. A több évi jogvitát követően a szerződés felbontásra került és a felek elszámoltak egymással. A szerződés és a megállapodás szerint is a foglaló összege a szerződés vevő hibájából történt meghiúsulása miatt társaságunknál marad. Mivel a szerződés nem jött létre, ezért jóváíró számlákat bocsátottunk ki az eredeti befizetett összegekről, az eredeti 27 százalékos áfával. A foglalóról viszont nem állítanánk ki számlát, mivel álláspontunk szerint az áfa hatálya alá nem tartozik, mivel az áfatörvény szerinti teljesítés nem történt. Jól gondoljuk-e hogy a foglaló összege áfamentes? Ha mégsem lenne áfamentes, akkor milyen áfakulcs terheli? Az eredeti 27 százalékos, vagy a szerződés bontáskor érvényes 5 százalékos? Válaszát köszönöm.
EU-n kívül vásárolt szerszám elszámolása
Kérdés
Társaságunk a Dél-Afrikai Köztársaságban végzett munkát. A munkavégzés során derült ki, hogy kell még néhány kézi szerszámot vásárolni, ezért kénytelen volt egy ottani kereskedelmi boltban ezeket beszerezni. Ennek az értéke mintegy 400 ezer forint volt. A számla kiegyenlítése a társaság bankkártyájával történt, ez meg is jelenik a bankszámlakivonaton. Az ott kapott számlán nem szerepel vevőként társaságunk neve, címe, adószáma. Az eladó neve, címe, adószáma megjelenik a számlán. A munka befejeztével ezeket a szerszámokat otthagytuk. Kérdés az, hogy elszámolható-e szabályosan, és ha igen, hogyan ez a számla a társaságunknál, kell-e az áfabevallásban szerepeltetni?
Áfakörön kívüli szolgáltatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyar adóalanyként külföldi és belföldi székhellyel rendelkező adóalany részére is végzünk szolgáltatást. A szolgáltatás maga eszközbérbeadás napi, heti, esetleg pár hónapos időintervallumra. EU-n belülre és EU-n kívülre is számlázunk. A kérdésem, hogy helyesen tüntetjük fel az EU-n kívülre kiállított számlán az áfakódnál, hogy "Áfakörön kívüli", illetve megjegyzésben feltüntetjük, hogy "Áfatörvény területi hatályán kívüli teljesítés"? Vagy maga az áfakörön kívüli fogalom pontosan ezt akarja jelenteni egy fokkal részletesebben? Előre is köszönöm.
Szolgáltatás igénybe vétele EU-ból
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Egy áfa alanyi mentes, de közösség adószámmal rendelkező kft. cégautóját Ausztriában szervizeltette. Számlát kapott róla, melyen a szerviz feltüntette a közösségi adószámát, viszont a kft.-é lemaradt. Így a számla osztrák áfával került kiállításra. Jól értelmezem az áfatörvényt, hogy különleges adózói körben adóalanyoknál nincs értékhatár (10000 EUR), és a számlát a kft. közösségi adószámának feltüntetése mellett áfa nélkül kellett volna kiállítani? Ebben az esetben az áfát be kellene vallania a kft.-nek és megfizetni, viszont levonnia nem lenne szabad? Segítségüket előre is köszönöm! Üdvözlettel: Kukla Lászlóné
Adószámos magánszemély számlát ad
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy adószámos magánszemély egy kifizetőhely számára ad számlát. Az adószámos magánszemély kérhet-e/nyilatkozhat-e úgy, hogy a kifizetőhely tőle ne vonjon adóelőleget és járulékokat? Tudomásom szerint a kifizetőhelynek az adószámos magánszemélytől minden esetben le kell vonnia a adót, járulékot. Válaszát köszönöm
Mikrogazdálkodói beszámoló
Kérdés
Ügyfelem (mikrogazdálkodói beszámolót készítő kft.) személygépkocsiját összetörte, a felelősséget a másik fél (kft.) elismerte, a javítási költség megtérítését egy az egyben vállalta. A javítási számla teljesítési ideje 2016, a vétkes félnek továbbszámlázott tétel 2017. márciusi. Melyik megoldás a helyes? A továbbszámlázott összegről szóló számlát 2016-ban könyvelem vevőre vagy más egyéb követelésre (a bejövő javítási számlát teszem 2-es számlaosztályba), egyik sem? Köszönöm ha válaszolnak, CsK
FamilyPark jegy
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magyarországi szálloda szeretne ausztriai FamilyPark jegyeket árulni. Részben szállodai csomagban ajánlaná ki, részben külön is lehetne vásárolni a vendégeknek a recepción. Mi a teendőnk ezzel kapcsolatban? Hogyan kell számlázni? Ez az áfa szempontjából minek minősül? Köszönöm szépen!
Taxis vállakozó és az online pénztárgép
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Újonnan alakult taxis egyéni vállakozó az alakulást követő napon pénztárgépet igényelt. A forgalmazó leghamarabb április végére ígérte a gép megérkezését/üzembehelyezését. Mivel minden más adott, egyéb akadálya nincs a munkába állásnak (engedélyek stb. beszerezve...), szeretném megkérdezni, hogy helyesen jár-e el a taxis vállalkozó, ha vásárol készpénzfizetési számlatömböt, illetve nyugtát, s addig míg a gép nem jön meg, kézzel írott nyugták/számlák formájában tesz eleget nyugtaadási kötelezettségének? Amennyiben ez járható út, kérem arra adjon még választ, hogy üzembehelyezés után be kell-e ütni (egy összegben vagy tételesen) a pénztárgépbe az ezen időszak alatt kézzel kiállított nyugták, számlák összegét? Válaszát előre is megköszönve tisztelettel maradok!
Devizás előlegszámla
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az egyik belföldi cég a másik belföldi illetőségű cégnek devizában állított ki előlegszámlát. (Megrendelés után díjbekérőt küldtünk, amiben euróban kértük az előleget. A pénz meg is érkezett a számlánkra, ekkor állítottuk ki az előleg számláját az akkori MNB - választott- középárfolyamon számítva az áfa tartalmát.) A vevő elállt a vásárlástól, így az előleg visszautalásra került. Az előlegszámla érvénytelenítésekor kiállított számlán, milyen árfolyamnak kell szerepelnie az áfatartalom megállapításához, az eredeti számlán szereplő árfolyamnak vagy a visszafizetéskor érvényes árfolyamnak? Válaszát előre is köszönöm!
Háromszögügylet EU-n kívüli partnerrel
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Hogyan kell helyesen eljárni adó, vám és számviteli szempontból a következő ügyletben? A magyar gyártó cég Amerikából megrendel egy alkatrészt a termékéhez, mely a piacon hosszú idő óta hiánycikk. Ezen alkatrészt majd a későbbiekben közvetlenül egy amerikai közvetítő céghez fogják leszállítani, amint elérhetővé válik. Addig a magyar cég a terméket ezen alkatrész nélkül legyártja és értékesíti Franciaországba. A francia cég ezen terméket, hozzácsatolva a saját termékéhez, továbbértékesíti az amerikai közvetítő cégnek. Ott rákerül a hiányzó alkatrész és a teljes termék értékesítésre kerül a végső vásárlónak. A hiánycikk alkatrészről a számlát a magyar cég fizeti. 1. Milyen szabályai vannak ilyen esetben a készletre vételnek? Milyen bizonylatokkal kell alátámasztani? Elegendő-e hozzá a számla mögötti szállítólevél, amely igazolja, hogy a közvetítő cég átvette, valamint a megállapodás a közvetítő céggel erről? Mivel az alkatrész nem lép be az EU területére, ezért nincs vámkezelés és így vámhatározat sem, gondolom. 2. Ha készletre vétel történik, akkor értékesíteni is kell a francia cégnek azért, hogy a készleten ne jelentkezzen valótlan többletként. Mivel ez EU-n belüli értékesítés, ezért 0 százalék áfával számlázandó. De ebben az esetben nem probléma-e az, hogy nem a francia partner a termék átvevője, hanem az amerikai közvetítő cég? Hogyan kell ebben az esetben a számlát alátámasztani? Válaszát köszönöm szépen. Üdvözlettel: Rákosi Dorottya
Közösségen belüli adómentes értékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 1. Egy kereskedelemmel foglalkozó kft. olasz közösségi adószámmal rendelkező vevője megrendelt egy árut, melyet a magyar kft. Olaszországból rendel. A rendelés gyorsasága miatt olasz vevőjéhez szállíttatta a megrendelt árut, nem érkezett meg Magyarországra, Ebben az esetben hogyan számláz a magyar kft., 27 százalékkal? 2. Ugyanez a magyar kft. osztrák közösségi adószámos vevője árut rendel, melyet az eladó magyar kft. szállít ki a kft saját gépjárművével. CMR-t ebben az esetben nem állítottak ki, menetlevél sem áll rendelkezésre. A vevő nyilatkozott írásban, hogy a megrendelt árut a telephelyén átvette. Áfamentesen történt a számlázás, elegendő ebben az esetben a vevő nyilatkozata? 3. Menetlevelet, CMR okmányt kinek, mikor kötelező kiállítani? 4. Előfordul az az eset is, hogy a külföldi vevő saját maga viszi el az árut, ebben az esetben milyen igazolás fogadható el, hogy elhagyta az országot? Köszönettel.
EU-s tagállamban igénybe vett szolgáltatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következőre várom szíves válaszát: Cégünk egy romániai székhelyű webáruház szolgáltatásait kívánja igénybe venni. Termékeinket értékesíti, majd egy jutalék számlát állít ki számunkra. Ezt áfa nélkül nettó összegben. A kérdésem, illetve megerősítésüket várom, hogy így a számla kiállítása helyes, illetve, hogy áfafizetési kötelezettsége a cégünknek nem keletkezik? Üdvözlettel
Háromszögügylet és vevői készlet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az áru útvonala: a termék a magyar cég telephelyétől közvetlenül a szlovák vevő székhelyére/telephelyére érkezik, mint az osztrák cég vevői készletébe a vevő telephelyén. Számlázás: magyar cég számláz osztrák kapcsolt cégnek áru termékértékesítést. Az osztrák cég továbbszámlázza szlovák cégnek ezt árut, amikor a lehívás megtörténik a szlovák cég részéről. A fuvarozást a magyar vagy az osztrák cég szervezi, viseli. (Különböző az áfa szempontjából történő helyes elszámolás?) Megvalósulhat-e háromszögügylet, tehát, magyar adóalany adómentes termékértékesítést számláz osztrák adóalanynak, aki a közbenső szereplő (nincs bejelentkezési kötelezettsége a vevő országában), és a vevői lehíváskor a szlovák adóalany adómentes közösségi beszerzést hajt végre? (Gondot jelent-e az ügyletben, hogy osztrák vállalatnak van magyar adószáma, de itt gazdasági tevékenységet nem végez?) Köszönöm a választ előre is! Üdv: Zsuzsa
Harmadik országból történő fuvarozás áfa-megítélése
Kérdés
Adott egy magyarországi fuvarozó vállalkozás, aki a magyar megrendelője részére harmadik országból fuvaroz Magyarországra különböző termékeket. Indulás: Magyarország (üresen), célország Európa, de nem EU-tagország (itt felrakodás), visszaút (rakománnyal) Magyarország. A szállított termékek, vámáru-megjelölésűek. Jól gondolom, hogy ebben az esetben a magyar fuvarozó áfamentesen számláz a magyar megbízójának? Várom megtisztelő válaszukat.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
