Tisztelt Szakértő! Szeretném megtudni, hogy azon adózók, akik számlázóprogram helyett továbbra is kézi számlát állítanak ki, hogyan kell majd adatot szolgáltatniuk 2018.07.01-től a NAV részére a 100 ezer forintot meghaladó áfát tartalmazó számláikról? Van már erre vonatkozólag valamilyen törvényi előírás? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Mi egy szerzői jogvédő iroda vagyunk. Minden esetben a színháztól megkapott jegybevétel után számoljuk ki az örökösök és szerzők díját, amit az szja levonása után utalunk nekik és be is valljuk. Kérdés merült fel, mert az eho-fizetési terhet mi kiszámlázzuk a színháznak, aki részünkre megfizeti, mi pedig bevalljuk és elutaljuk a NAV felé a szerzők, örökösök után. Most egy színház azt mondta nekünk, hogy ezt nem nekik kell fizetni. Szerintem ebben az esetben ők a kifizetők és nekik kell fizetni, mert mi csak közvetítők vagyunk. Kérdésem: kinek van igaza, hogyan kell eljárni? Köszönöm
Tisztelt Szakértő! "A" Kft. termékét belföldön áfásan eladja "B" Kft.-nek, de az áru nem mozog. "B" Kft. eladja "C" Kft.-nek, aki egy magyar cég, de rendelkezik osztrák adószámmal (de Ausztriában se címe, se telephelye, semmi sincs). Árumozgás itt sincs. "B" számláz "C"-nek. A kérdés az, hogy megteheti-e "C" osztrák adószámára, áfa nélkül , azaz EU-n belüli értékesítésként? "C" osztrák adószámú Kft. osztrák áfás számlát állít ki "D"-nek. Az árut "D" osztrák cég közvetlenül "A" Kft.-től fuvarozza saját eszközzel.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő lenne: egy társaság leszámlázza egy másik társaság felé a bérbeadott ingatlan bérleti díját. A számlázás áfamentesen történik, mivel a bérbeadó társaság nem kért áfásságot e tekintetben. Más tekintetben az általános szabályok szerint áfakörös. Egy későbbi számlán átszámlázza a társaság a rezsit is, mely áll áfakörös villanyszámlából, gázszámlából, vízdíjból, illetve mivel az energiafelhasználásnak van bizonyos áfa hatályán kívüli része áfakörön kívüli szolgáltatásból, illetve eleve mentes megítélés alá eső biztosítási díjból. Ezt a számlát a bérbeadó társaság tárgyi mentes áfakulccsal számlázta ki, hasonlóan a bérleti díjhoz. Két külön számlán történik tehát a bérleti díj és a rezsi számlázása minden hónapban. Véleményem szerint ez így helytelen, és a rezsit megbontva általános kulcsú, hatályon kívüli és tárgyi mentes részre kellene a számlán szerepeltetni. Talán más lenne a helyzet, ha a rezsi egy számlán szerepelne a bérleti díjjal.Helyesen jár el a bérbeadó? Ebben a kérdésben várnám véleményét, azt előre is köszönve.
Tisztelt Szakértő! A segítségét kérném, a következőkben: kft. bolti kiskert folytat (lakberendezés) és természetesen a boltban pénztárgépet használ. Kitelepülnének rendezvényekre egyszer-egyszer, de az üzlet nyitva lenne ezeken a napokon is. A kérdésem az lenne, hogy kötelező-e új pénztárgépet beszerezni a rendezvényekre, vagy nyugtázhatnak is? Nagyon sürgős lenne a válasz! Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Társaságunknál a gépjárművezetők üzemanyagkártyával tankolnak, melyről kapnak egy nem adóügyi bizonylatot. A havi tankolásról gépjárművenként a hónap végén összesített számlát kapunk. Kérdésem az lenne, hogy a hóközi tankoláskor kapott bizonylatot le kell-e adni az üzemanyag elszámoláshoz, vagy elég a hónap végén kapott hivatalos, összesített számla? Válaszát várva Tisztelettel: Suhajdáné
Változott-e a vállalkozó kötelezettsége az új NAV-szemlélet alapján? Adott egy egyéni vállalkozó, aki háztartási gépek javításával foglalkozik Teáor: 95.1-95.2. A szerviz boltjában is történik alkatrészek eladása és javítása is. Ezekről a bolti tételekről online pénztárgépet használva nyugtát állít ki, illetve céges megrendelések esetén számlát állít ki, és azokat a tételeket a pénztárgépben nem rögzíti. A bevételeinek több mint 70 százalékát háznál történő helyszíni javítás (mosógép, hűtőgép) teszi ki. Ez utóbbiakról számlát vagy nyugtát állít ki, de ezeket sem rögzíti a pénztárgépben. Helyes-e az eljárása, illetve kell-e adatot szolgáltatnia a számlával kísért eladásairól? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk évi 6000 számlát bocsát ki, melyet ügyfeleinknek postázunk. Megspórolhatjuk-e a postaköltséget (gyakran előfordul, hogy nem is kapja meg a vevő számlánkat) azzal, hogy e-mailben, esetleg távnyomtatással küldjük el ügyfeleinknek? Mi fogadunk be távnyomtatott számlát, ügyfélnek is küldünk e-mailen, ha nem kapta meg, de sok esetben kérnek "hiteles" másolatot postai úton. Várom véleményét!
Ügyfelem a 2016. évben bérleti díjról számlát állított ki. Majd ez a számla stornózásra került. Idén kiderült, hogy a stornózott számla helyett nem került újabb számla kiállításra. Érvényes szerződés van a két fél között, csak a számla nem került újból kiállításra. Kérdés az, hogy most kiállíthatunk-e tavalyi teljesítéssel bérleti díjról számlát? Köszönöm.
Kettős könyvvitelt vezető bt. 2017. 01. 01-jétől katás vállalkozásként működik. Főtevékenysége autószerelés (pénztárgépet üzemeltet), két fő alkalmazottat foglalkoztat. Kérdéseim: a kettős könyvvitel szabályainak megfelelően kell-e könyvelni a bért és járulékait, valamint a bevételeit? Amennyiben nem, milyen nyilvántartás vezetésére kötelezett? Készpénzfizetési számla kiállítása esetén a számla összegét be kell-e ütni a pénztárgépbe? Ha igen, a kiállított számlát mellé kell-e csatolni a gépi bizonylatnak vagy a tömbben hagyható? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy társaság a folyamatos szolgáltatásról (bérbeadás) szóló áfát tartalmazó számláján a teljesítési időpontot helytelenül állította ki, amely hibát minden hónapban elkövette: helytelen időpont: 2017. 06. 10., helyes időpont: 2017. 05. 17.; helytelen időpont: 2017. 05. 10., helyes időpont: 2017. 04. 17. és így tovább .... Mi a pontos eljárás a számlakiállító részéről? Kell-e önrevíziót készteni minden hónapra (havi bevalló)? A befogadó cégnél van-e tennivaló, hogyan jár el helyesen? Különös tekintettel a NAV által a közelmúltban közzétett iránymutatásra merültek fel a kérdések: “Abban az esetben, ha az ügylet teljesítési időpontja hibásan szerepel a számlán, és ezért a gazdasági esemény tényleges teljesítésének időpontja, valamint a számlában feltüntetett teljesítési időpont eltér, a tényleges teljesítés időpontja az irányadó. Attól függetlenül, hogy a számlán szereplő, téves teljesítési időpont és a valós teljesítési időpont azonos adómegállapítási időszakba esik-e vagy a téves teljesítési időpont a valósat megelőző adómegállapítási időszakba tartozik, a levonási jog gyakorlásához módosítani kell a számlát. A teljesítési időpont helyes feltüntetése, a számlamódosítás megtörténte esetén a levonási jog legkorábban a keletkezése szerinti adó-megállapítási időszakban gyakorolható." Megtisztelő válaszukat előre is köszönjük !
Tisztelt Szakértő! Egy alanyi áfamentes cég dolgozik az építőiparban. Azt tudja, hogy a megrendelője kérésére még nem szeretne áfakörbe tartozni, de mi a helyzet akkor, ha normál esetben FAD-os számlát kellene adnia? Ilyenkor milyen számlát állít ki? Előre is köszönöm válaszukat!
Pénztárgéphasználatot, számla és nyugtaadás, alkalmazottak bejelentését, a jövedéki termékek forgalmazási szabályainak betartását ellenőrzi országszerte a legfrissebb adótraffipax szerint a napokban a NAV.
Tisztelt Szakértő! Ha egy pénztárgéphasználatra kötelezett cég a saját népszerűsítésének érdekében olyan rendezvényt szervez, melyre az esetleg érdeklődő lakosságot is várják, és a rendezvény regisztrációköteles, mely díjhoz kötött, akkor ezt a regisztrációs díjat elegendő, ha pénztárgépbe történő beütéssel bizonylatolják? Vagy mindenképpen számla kiállítására lennének e tekintetben kötelesek? A díjban benne foglaltatik egy üdítő is. Ennek van jelentősége ebből szempontból? Válaszát előre is köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték