Brexit: webáruházi értékesítés számlázása

Megosztás Tetszik

Webshopos értékesítést magánszemélyek felé Angliába 2021-től exportmentesen kell számlázni, ha a fuvarozást az értékesítő intézi, csomagküldő szolgálattal? – kérdezte olvasónk. Gombás Otilia szakértőnk válaszolt.

Idén január 1-jétől Nagy-Britannia vám-, áfa-, külkereskedelmi jogi és statisztikai szempontból EU-n kívüli, úgynevezett harmadik országnak minősül. Az árukat az Európai Unióban kiviteli vámeljárás alá szükséges vonni. Ezt az ügyfél nevében megteheti egy vámügynök, a csomagküldő szolgálat, de akár maga az ügyfél is.

Áfaszempontból az áfatörvény 98. paragrafusa az irányadó. Ennek értelmében mentes az adó alól a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott termék értékesítése az Európai Unió területén kívülre, amennyiben a termék az értékesítés teljesítésekor, de legfeljebb a teljesítés napját követő 90 napon belül igazoltan elhagyja a közösség területét, és ezen időszakon belül az értékesített terméket rendeltetésszerűen nem használják, egyéb módon nem hasznosítják, ide nem értve a kipróbálást és a próbagyártást. A kiszállítás tényét vámhatósági kiléptetési igazolással kell bizonyítani, melyet az a gazdálkodó fog visszakapni az elektronikus rendszerben, amelyik az áru kiviteli vámeljárás alá vonását intézte.

Ha tehát a fenti feltételek teljesülnek, a magyar gazdálkodó számlázhat áfamentesen az áfatörvény 98. paragrafusára hivatkozással.

A kiszállított árut Nagy-Britanniában import vámeljárás alá kell vonni, amit egy kinti vámügynök, vagy a csomagküldő szolgálat végezez el. Az áru célországban történő vám- és hozzáadottértékadó-kezelésére az egyesült királyságbeli szabályok fognak vonatkozni, mellyel kapcsolatban egy kinti tanácsadó tud információt nyújtani.

Más viszont a szabály, ha a gazdálkodó a csomagot Észak-Írországba küldi, mivel erre a területre történő termékértékesítéseket vám- és áfaszempontból közösségi értékesítésként kell kezelni, azaz nem szükséges az árukat vámeljárás alá vonni. Ebben az esetben áfaszempontból a távolsági értékesítés szabályait kell alkalmazni, amelyekben jelentős változás lesz 2021. július 1-jétől.

A július 1. előtti szabályok értelmében az áfatörvény 29-30. paragrafusainak és az Európai Tanács 2006/112/EK irányelve 33. cikkének megfelelően azon magánszemélyek részére történő értékesítés esetén, akiknek állandó lakhelyük, vagy tartózkodási helyük nem Magyarországon, hanem az EU másik tagállamában van, a távolsági értékesítés szabályait kell alkalmazni, ha az áru nem használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab, illetve régiség. A szabályozás értelmében a termék eladójának (magyar cég) be kell jelentkeznie minden olyan tagállamban, ahol a természetes személy vevője letelepedett, és onnan az adott tagállami hozzáadottértékadó-tartalommal belföldi értékesítést végrehajtani.

Ez alól kivételt csak azon tagállamokba történő eladások képezhetnek, ahová az eladó nem értékesít jövedéki terméket, ha az adott tagállamba irányuló értékesítés volumene a tárgyévben vagy az azt megelőző évben nem haladja meg az erre a célra az adott tagállamban megjelölt értékhatárt. Ez az értékhatár Észak-Írország esetében 70 ezer font.

Ez azt jelenti, hogy amennyiben a magyar cég az Észak-Írországban élő magánszemélyek részére a fenti értékhatár alatt, és feltételek mellett értékesít, akkor választhat, hogy kizárólag Magyarországon, vagy az adott tagállamban is bejelentkezik-e áfaszempontból.

Ha az eladó nem kíván Észak-Írországban bejelentkezni, akkor számlázhat magyar áfatartalommal is. Elérve az értékhatárt viszont nincs választási lehetősége, kötelező bejelentkeznie a célországban. 2021. július 1-jétől teljesen más értékhatárok és más szabályok fognak erre a forgalomra vonatkozni.