28 találat a(z) sérelemdíj cimkére
A sérelemdíj változó sikerrel érvényesíthető Magyarországon Cikk
Jogsértés esetén a vagyoni hátrányon túlmenően az úgynevezett nem vagyoni hátrány is peresíthető. Ilyen nem vagyoni sérelem lehet például a lelki megrázkódtatás vagy az emberi méltóság sérelme. Míg hasonló sérelmekért más tagállamokban jelentősebb sérelemdíj-követelés is megalapozott lehet, Magyarországon kevéssé fogékonyak erre a bíróságok. Az alábbiakban három, az utóbbi években hozott bírósági döntés tükrében mutatjuk be a helyzetet.
Kúria: sérelemdíj mértékének megállapításánál nincs kármegosztás Cikk
Közalkalmazotti jogviszony megszűnése miatt sérelemdíj tárgyában tárgyalt ügyben hozott határozatot a Kúria illetékes tanácsa. A döntés elvi tartalma: a sérelemdíj mértékének megállapítása során kármegosztásnak nincs helye.
Csomagátvizsgálás: jogellenes adatkezelés miatt sérelemdíjért perelt a dolgozó Cikk
A személyiségi jogi jogsértés megállapításának nem automatikus következménye a sérelemdíj megítélése. A körülmények bírói mérlegelése adott esetben azt is eredményezheti, hogy a jogsértő nem kötelezhető sérelemdíj megfizetésére – mondta ki a Kúria.
Üzemi baleset okozta egészségkárosodás miatti sérelemdíj ügyében döntött a Kúria Cikk
Üzemi balesetet követően egészségkárosodást szenvedett egy munkavállaló, ezért sérelemdíjat kért munkáltatójától. Az összegről jogi vita folyt, az eset a Kúriáig jutott. Tájékoztató a Kúria M.I. tanácsa által tárgyaláson kívül elbírált Mfv.I.10.290/2019. számú ügyről.
Így adóznak a késedelmesen fizetett bérek és juttatások Cikk
Ezzel a témakörrel általában akkor kell foglalkozni, amikor a munkáltató pénzügyi nehézségek következtében, vagy a munkavállaló jogviszonyának jogosulatlan megszüntetése következtében a munkavállalót megillető jövedelmet nem, vagy csak késedelmesen fizeti ki a munkavállaló részére. Sajnos az előttünk álló koronavírus-járvány a gazdasági folyamatokra is hatást gyakorol, a munkáltatók átmeneti időre fizetési nehézségekkel szembesülhetnek. Ezért összefoglaljuk röviden az utólag kifizetett munkabér adózására vonatkozó szabályokat.
Kúriai határozat: jár-e sérelemdíj a jogellenes munkáltatói intézkedés miatt? Cikk
Határozatot hozott a Kúria: a jogellenes munkáltatói intézkedés önmagában – személyiségi jogsértés megállapíthatósága nélkül – még nem teremt jogalapot sérelemdíj követelésére, olvasható a Kúria honlapján.
Zaj miatt sérelemdíjat kell fizetnie egy telefontársaságnak Cikk
Kétmillió forint sérelemdíj fizetésére kötelezte a Nyíregyházi Törvényszék az egyik telefontársaságot, mert több éven át a zajterhelési határértéket meghaladó zajkibocsátású átjátszóállomást üzemeltetett egy tizedik emeleti lakó lakása felett. Az ítélet nem jogerős.
Lopás miatt mondtak fel neki, sérelemdíjat kért Cikk
Ha a bizonyítékok alapján nem állapítható meg, hogy a munkavállalóra nézve sérelmes, állítása szerint személyiségi jogát sértő, az azonnali hatályú felmondásban szereplő okok a munkáltató magatartása miatt kerültek nyilvánosságra és a munkavállaló lakókörnyezete azokról tudomást szerzett, a sérelemdíj iránti igény nem megalapozott – mondta ki a Kúra.
A sérelemdíj adóterhe Kérdés
A társaság peren kívüli egyezséget kötött a munkaügyi vita végleges lezárása érdekében a felperessel. Kérdésem, hogy a peren kívüli megállapodásban meghatározott sérelemdíj adómentes juttatás-e a magánszemélynek, a kifizetőnek kell-e adóelőleget vonni? Válaszukat előre is köszönjük.
Sérelemdíj adókötelezettsége Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az új Ptk. bevezette a sérelemdíj jogintézményét. A kérdésem a következő: a munkáltatót a munkaviszony felmondása esetén fizetett sérelemdíj után terheli-e adófizetési kötelezettség, illetve a munkavállalótól kell-e adót levonni? Köszönettel: Juhászné Tomozi Katalin
Sérelemdíj megítélése Kérdés
Tisztelt Szakértő! A munkáltató közös megegyezéssel történő munkaviszony megszűnésekor kötelezettséget vállalt munkavállalója részére sérelemdíj fizetésére. Kérdésem, hogy van-e a sérelemdíjnak járulék-, illetve személyijövedelemadó-terhe?
Többször hosszabbították a munkaszerződését, majd felmondták a várandós anyának Cikk
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes 2011. február 21-étől állt az alperes alkalmazásában határozott idejű munkaszerződéssel, amelyet több alkalommal meghosszabbítottak. Az utolsó, 2014. július 31-én kelt munkaszerződés a munkaviszony fennállását 2014. szeptember 30-áig állapította meg – írja egy jogesetről a Kúria közleménye.