28 találat a(z) sérelemdíj cimkére

Cikk

Jogsértés esetén a vagyoni hátrányon túlmenően az úgynevezett nem vagyoni hátrány is peresíthető. Ilyen nem vagyoni sérelem lehet például a lelki megrázkódtatás vagy az emberi méltóság sérelme. Míg hasonló sérelmekért más tagállamokban jelentősebb sérelemdíj-követelés is megalapozott lehet, Magyarországon kevéssé fogékonyak erre a bíróságok. Az alábbiakban három, az utóbbi években hozott bírósági döntés tükrében mutatjuk be a helyzetet.

Cikk

Ezzel a témakörrel általában akkor kell foglalkozni, amikor a munkáltató pénzügyi nehézségek következtében, vagy a munkavállaló jogviszonyának jogosulatlan megszüntetése következtében a munkavállalót megillető jövedelmet nem, vagy csak késedelmesen fizeti ki a munkavállaló részére. Sajnos az előttünk álló koronavírus-járvány a gazdasági folyamatokra is hatást gyakorol, a munkáltatók átmeneti időre fizetési nehézségekkel szembesülhetnek. Ezért összefoglaljuk röviden az utólag kifizetett munkabér adózására vonatkozó szabályokat.

Cikk

Kétmillió forint sérelemdíj fizetésére kötelezte a Nyíregyházi Törvényszék az egyik telefontársaságot, mert több éven át a zajterhelési határértéket meghaladó zajkibocsátású átjátszóállomást üzemeltetett egy tizedik emeleti lakó lakása felett. Az ítélet nem jogerős.

Cikk

Ha a bizonyítékok alapján nem állapítható meg, hogy a munkavállalóra nézve sérelmes, állítása szerint személyiségi jogát sértő, az azonnali hatályú felmondásban szereplő okok a munkáltató magatartása miatt kerültek nyilvánosságra és a munkavállaló lakókörnyezete azokról tudomást szerzett, a sérelemdíj iránti igény nem megalapozott – mondta ki a Kúra.

Kérdés

A társaság peren kívüli egyezséget kötött a munkaügyi vita végleges lezárása érdekében a felperessel. Kérdésem, hogy a peren kívüli megállapodásban meghatározott sérelemdíj adómentes juttatás-e a magánszemélynek, a kifizetőnek kell-e adóelőleget vonni? Válaszukat előre is köszönjük.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az új Ptk. bevezette a sérelemdíj jogintézményét. A kérdésem a következő: a munkáltatót a munkaviszony felmondása esetén fizetett sérelemdíj után terheli-e adófizetési kötelezettség, illetve a munkavállalótól kell-e adót levonni? Köszönettel: Juhászné Tomozi Katalin

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A munkáltató közös megegyezéssel történő munkaviszony megszűnésekor kötelezettséget vállalt munkavállalója részére sérelemdíj fizetésére. Kérdésem, hogy van-e a sérelemdíjnak járulék-, illetve személyijövedelemadó-terhe?

Cikk

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes 2011. február 21-étől állt az alperes alkalmazásában határozott idejű munkaszerződéssel, amelyet több alkalommal meghosszabbítottak. Az utolsó, 2014. július 31-én kelt munkaszerződés a munkaviszony fennállását 2014. szeptember 30-áig állapította meg – írja egy jogesetről a Kúria közleménye.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Személygépkocsi-javítás áfája

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Tárgyi eszköz: figyelési időszak felújítás esetén

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Nyugdíjas munkavállaló üzemi balesete

Dócziné Szabó Nikoletta

munkajogi és bérszámfejtési szakértő

NEXON

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 május
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Együttműködő partnereink