hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kúriai határozat: jár-e sérelemdíj a jogellenes munkáltatói intézkedés miatt?

  • adozona.hu

Határozatot hozott a Kúria: a jogellenes munkáltatói intézkedés önmagában – személyiségi jogsértés megállapíthatósága nélkül – még nem teremt jogalapot sérelemdíj követelésére, olvasható a Kúria honlapján.

Az irányadó tényállás szerint a felperes egyetemi docens munkakörben állt közalkalmazotti jogviszonyban az alperesnél. 2014. szeptember 5-én habilitációs kérelmet nyújtott be a központi adminisztrációhoz, egyidejűleg jelezte, hogy esetében dönteni kell a tudományágváltásról is. Ez utóbbi kérdésben az egyetemi habilitációs bizottság dönt, és ezt követően kerül sor a habilitációs eljárásra vonatkozó kérelem kari habilitációs bizottság részére történő megküldésre. A tudományágváltásról az egyetemi habilitációs bizottság 2014. november 25-én döntött, a habilitációs kérelem megküldésére 2014. december 3-án került sor. A kari habilitációs bizottság 2014. december 10-én döntött a szakmai bíráló bizottság felállításáról és annak tagjairól. A külsős bírálók közül a megbízást többen visszautasították, ezért a bírálat végül csak 2016. február 10-én készült el. A kari habilitációs bizottság 2016. február 29-én döntött a habilitációs fokozat odaítéléséről, a teljes eljárás 2016. március 8-án zárult le.

Az alperes a 2016. november 29-én kelt intézkedésével a nyugdíjkorhatár betöltésére hivatkozva a felperes közalkalmazotti jogviszonyát felmentéssel megszüntette.

A felperes a keresetében – többek között – 2 500 000 forint sérelemdíj megfizetésére is kérte kötelezni az alperest. A sérelemdíj alapjául szolgáló személyiségi joga megsértéseként a habilitáció eljárás jogszabálysértő elhúzódására, ezáltal szakmai előmenetele akadályozására is hivatkozott.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével kötelezte az alperest 500 000 forint sérelemdíj megfizetésére, ezt meghaladóan a felperes sérelemdíj iránti keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy az alperes habilitációs eljárási késedelme meghaladta a jogszabályban meghatározott egy évet. Álláspontja szerint az alperes ügyintézése nem volt kellően gördülékeny, amely alkalmas volt arra, hogy a felperes részére érdeksérelmet okozzon.

A felperes fellebbezése és az alperes csatlakozó fellebbezése alapján eljárt törvényszék ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezett részében részben megváltoztatta és a sérelemdíj összegét 1 500 000 forintra felemelte. Az elsőfokú bíróságtól eltérően – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – a habilitációs eljárás kezdő napjának 2014. szeptember 5-ét tekintette függetlenül attól, hogy a felperes esetében a tudományágváltásról is intézkedni kellett. Rögzítette, hogy a Ptk. 2:42. § (1) bekezdése alapján a nem nevesített személyiségi jogok is a törvény védelme alatt állnak, amelynek megsértése esetén a felperes a Ptk. 2:52. § (1) bekezdése értelmében követelhetett sérelemdíjat. Álláspontja szerint az alperes azzal, hogy az általa lefolytatott habilitáció eljárást a jogszabályban rögzített határidőnél több mint 6 hónappal később fejezte be, jogsérelmet okozott. Kiemelte, hogy a sérelemdíj esetében az igény érvényesítőjének az őt ért hátrányt nem kell bizonyítani.

Az alperes felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria ítéletével a törvényszék ítéletét abban a részében, amelyben az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezett részében megváltoztatta és a sérelemdíj összegét 1 500 000 forintra felemelte hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes sérelemdíj megfizetése iránt előterjesztett ítéletét elutasította.

Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a Ptk. a Második Könyv Harmadik Részében rendelkezik a személyiségi jogokról, illetve azok védelméről anélkül, hogy az ember személyiségét definiálná, ugyanis azt jellege miatt lehetetlen teljes körűen megfogalmazni. A másodfokú bíróság helyállóan állapította meg, hogy a Ptk. a személyiségi jogok védelmét általános jelleggel határozza meg és a nem nevesített személyiségi jogok is a törvény védelme alatt állnak, ugyanakkor nem volt figyelemmel arra, hogy az igényt érvényesítőnek a perben meg kell jelölnie, hogy az alperes milyen magatartással, mely személyiségi jogát sértette meg. A sérelemdíj megállapításnak feltétele a személyiségi jogsértés, azaz a jogellenesség fennállta és a nemvagyoni sérelem bekövetkezése; a magatartás és a sérelem közötti okozati összefüggés fennállta. A szabályozásból következően a jogosultat ugyan nem terheli a hátrány bizonyítása, ez nem feltétele a sérelemdíj megítélésének, azonban az érintett az őt ért nemvagyoni sérelemért követelhet sérelemdíjat, amelynek megjelölése a perben az ő érdekében áll. A felperes a habilitáció eljárás elhúzódása körében nem határozta meg, hogy az alperes mely személyiségi jogát sértette meg és tényelőadást sem tett arra vonatkozóan, hogy őt milyen nemvagyoni sérelem érte, csupán azt állította, hogy a munkáltató késedelme az egyetemi tanári cím megszerzésének lehetőségét, ezáltal foglalkozásának 70 éves életkorig történő gyakorlását gátolta meg. A felperes által előadottak azonban nem minősülnek személyiségi jogsértésből eredő nemvagyoni sérelemnek, csupán a jogellenes magatartásból eredő hátránynak, amely sérelemdíjjal nem szankcionálható.

A jogellenes munkáltató intézkedés önmagában – személyiségi jogsértés megállapíthatósága hiányában – még nem teremt jogalapot sérelemdíj követelésére.

(A Kúria határozatot hozott a Mfv.II.10.249/2019/7. számú ügyben, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:52 § (1)–(3).)

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Térburkolat, esővíz-elvezetés

Nagy Norbert

adószakértő

Lízingzárás könyvelése

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 december
H K Sze Cs P Sz V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close