A sérelemdíj változó sikerrel érvényesíthető Magyarországon

Megosztás Tetszik

Jogsértés esetén a vagyoni hátrányon túlmenően az úgynevezett nem vagyoni hátrány is peresíthető. Ilyen nem vagyoni sérelem lehet például a lelki megrázkódtatás vagy az emberi méltóság sérelme. Míg hasonló sérelmekért más tagállamokban jelentősebb sérelemdíj-követelés is megalapozott lehet, Magyarországon kevéssé fogékonyak erre a bíróságok. Az alábbiakban három, az utóbbi években hozott bírósági döntés tükrében mutatjuk be a helyzetet.

Az orvos rosszul kattintott, és el sem olvasta az aláírt leletet

A páciens bőr alatti cisztái észlelése miatt nőgyógyászati PCO vizsgálaton kívánt részt venni, ezért felkereste az egyik kft. rendelőjét, ahol dr. H. Zs. orvos tartott magánrendelést. Az orvos a betegnél nőgyógyászati- és ultrahangvizsgálatot, emellett rákszűrést végzett, és közölte, hogy annak eredményéről egy héten belül értesíti. Szóban megfelelő tájékoztatással látta el a felperest, melynek keretében hólyaggyulladást jelzett, egyúttal ehhez igazodó terápiát alkalmazott.

A vizsgálatról kiállított orvosi lelet szerint a diagnózis cystitis acuta, méhtest rosszindulatú daganata, k.m.n. A felperes másnap észlelte a diagnózist, felhívta a kezelőorvost, aki megnyugtatta, hogy az csak „elírás” a leleten. A lelet átadását megelőzően ugyanis nem olvasta el a kinyomtatott leletet, kinyomtatás előtt pedig rossz megjelölésre kattintott.

A páciens ezt követően további vizsgálatokon is részt vett, mivel a diagnózis meglehetősen elbizonytalanította. Végül bírósághoz fordult és 600 ezer forint sérelemdíjat követelt.