A sérelemdíj mikor minősül személyi jövedelemadótól mentes juttatásnak? Hogyan változik 2026-ban a szabályozás?

Megosztás Tetszik

2026-ban módosul az szja-törvényben a sérelemdíj adómentességét érintő rendelkezés.

A felsőoktatási, kulturális és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2025. évi XCV. törvény 2025. december 17-étől módosította a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) sérelemdíj adómentességét érintő rendelkezését, miszerint a közszolgálati döntőbizottsági jóváhagyással kifizetett sérelemdíj is mentes az adó alól.

Az adózásra vonatkozó szabályok ismertetése előtt nézzük előbb a sérelemdíj fogalmát!

Sérelemdíj (mint a személyiségi jogok védelmének intézménye)

A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:52. §-a alapján, akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. A Ptk. kimondja, hogy a sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges.

A kártérítési felelősség

A Ptk. 2:53. §-a szerint, aki személyiségi jogainak megsértéséből eredően kárt szenved, a jogellenesen okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti a jogsértőtől kárának megtérítését. A törvény ezen §-a a személyiségi sérelem vagyoni jellegű kárkövetkezményeiről szól. A kártérítési felelősség megállapításához szükséges a személyiségi jogsértés által okozott vagyoni kár felmerülése.

A sérelemdíj mértéke

A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására – tekintettel, egy összegben határozza meg [Ptk. 2:52. § (3) bekezdés].

A személyiségi jogok sérelmét a Ptk. nem sorolja fel teljeskörűen. A 2:43. § szerint a személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen

• a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése;
• a személy hátrányos megkülönböztetése;
• a becsület és a jóhírnév megsértése;
• a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése;
• a névviseléshez való jog megsértése;
• a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.