Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megkérdezni, hogy a kft.-tagok által korábban pótbefizetés címén a lekötött tartalékban elhelyezett összeget fel lehet-e használni a jegyzett tőke emelésére? Köszönettel: Vágner Emília
Tisztelt Szakértő! Egy kft. saját tőkéje tartósan negatív, ezért a cégbíróság esetleg törölheti, így a 2014. évi mérleg elfogadási jegyzőkönyvében a tagok pótbefizetést határoztak meg (ezt a társasági szerződés lehetővé teszi). Milyen formában kell ezt a cégbíróság felé igazolni, hiszen a megvalósulás csak a következő mérlegben látszik majd? Szeretnénk elkerülni a törlést. (NAV, igazságügyi minisztérium, Cégbíróság nem tud infót adni.) Válaszát előre is köszönöm!
Kérdésem pótbefizetéssel kapcsolatos. Amikor tagváltozás történt, a korábbi tag pótbefizetése átszállt az új tulajdonosra. Milyen adójogi következményei vannak, lehetnek, és mikor? Gondolok arra, hogy az üzletrész átszállásakor keletkezhet jövedelem, vagy ajándékozási illeték alap, esetleg amikor visszakapja a pótbefizetés összegét az új tag, vagy amikor az új tag eladja az üzletrészét? Válaszukat előre is megköszönve: Sz.R.
Gondokkal terhes örökség, amikor valakinek a "nyakába szakad" egy kft., amelynek a saját tőkéje negatív a tagi kölcsön miatt. Hogyan tudná ezt rendezni – kérdezte olvasónk? Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadó szakértőnk válaszolt.
Van-e kötelező sorrend a visszafizetésnél pótbefizetés, illetve tagi kölcsön vonatkozásában?
Tisztelt Szakértő! Betéti társaságunk 3 éve jelentős veszteségeket szenvedett el, sürgősen tőkére volna szüksége a tevékenység folytatásához. A tagok – kültagok és beltag – pótbefizetéssel kívánják ezt megoldani. Kérdésünk: 1. Helyesen jártak-e el, ha taggyűlési határozat alapján, amelyben a pótbefizetés összes követelményét rögzítették, a pótbefizetést végrehajtották? (Megjegyezni kívánjuk, hogy az alapító okirat a pótbefizetést nem teszik kötelezővé.) 2. Amennyiben később végelszámolásra kerülne sor, a vagyonfelosztásnál a saját tőke és a pótbefizetés tagonkénti összegét kell-e figyelembe venni, illetve a pótbefizetés nem minősül-e hitelnyújtásnak? Mivel ez a megoldás még a 2013. évi mérlegidőszakot érinti, ezért sürgős válaszukat kérjük, fáradozásukat köszönjük.
Üdvözlöm Önöket! A következő kérdésben várnám állásfoglalásukat: a 3 000 eft jegyzettőkével rendelkező kft.-nek 50 000 eft kölcsönt nyújtó B Kft. a következőképpen szüntetné meg a követelését A Kft.-vel szemben: első lépésként tagként belépne úgy, hogy 10 százalékos tulajdonos lenne, az eredeti tulajdonostól történő üzletrészvásárlással. Második lépésként a társasági szerződés szerint pótbefizetést eszközölnének a tagok, de nem a törzsbetéteik alapján, hanem az eredeti magánszemély például 100 eft-tal, az új 10 százalékos tag pedig úgy, hogy a követeléséről lemond. A kérdés az lenne, hogy a pótbefizetés aránya eltérhet-e a törzsbetétek arányától, illetve az, hogy csak pénzeszközzel lehet-e teljesíteni a pótbefizetést vagy a fent vázolt módon is? (Esetleg elképzelhető, hogy csak kizárólag úgy teljesíthető, hogy először pénzügyileg ki kell fizetni a hitelezőt, és csak azt követően adhatja vissza a pénzt, mint pótbefizetés?) 2./ Katás adóalany kisvállalkozóként bejelentett bt. beltagja év folyamán a munkadíjaként saját számlájára utalja bizonyos időnként az esetenként változó összeget. Vajon egy vagyonosodási vizsgálatnál a bt. által pénzügyileg realizált bevétel 60 százalékát veszi majd figyelembe az adóhatóság, vagy ez csak az egyéb, például hitelfelvételnél figyelembe veendő adat lesz? Véleményem szerint egy vagyonosodási vizsgálatnál egyértelműen a magánszemély számlájára jóváírt összeget kellene figyelembe venni (legalábbis a számtan szerintem ezt kívánná). Kíváncsi lennék az Önök véleményére.
Kötelezhetők-e veszteség esetén pótbefizetésre a gazdasági társaság tagjai, s tagváltozás esetén kit illet meg a visszafizetendő összeg, az eredeti befizetőt vagy az új tagot?
Pótbefizetés visszafizetése című kérdésemre szakértőjük (többek között) azt válaszolta, hogy lehetséges a pótbefizetés visszafizetése ha van a cégnek pozitív eredménytartaléka. Jelen esetben a magánszemély megvásárolt egy külföldi céget, melynek saját tőkéje a következő elemekből áll: 500ezer forint jegyzett tőke, 13 millió forint tőketartalék, -210 millió 256ezer forint eredménytartalék és 221millió 325 ezer forint lekötött tartalék. Így 24 millió 569ezer forint a saját tőke. Ha lett volna, vagy lenne pozitív eredménytartalék, akkor nem lett volna szükség a pótbefizetésre.Lehetséges, hogy félre értettem valamit? Kérem, mondják meg, hogy a fenti saját tőke összetétel mellett lehetséges-e pótbefizetés visszafizetés.Köszönöm, üdvözlettel CSK
Ügyfelem (Kft) jelenlegi tulajdonosa úgy vásárolta meg üzletrészét, hogy az előző tulajdonos az adásvételi szerződésben átruházta az új tulajdonosra az általa korábban teljesített (veszteség rendezés miatt végrehajtott) pótbefizetés esetlegesen visszafizetett összegét is. A 2012-es mérleg elkészült 2013. április elején és nyilvánvalóvá vált, hogy több millió Ft-t lehet a pótbefizetés összegéből visszafizetni, értelemszerűn nem a juttató félnek. Egyszemélyes jelenleg a Kft.Kérdés: Mennyi SZJA és mennyi EHO terheli a visszafizetett összeget?Kösz ha válaszolnak, üdvözlettel CSK
Tisztelt Szakértő!Bt-k pótbefizetésével kapcsolatban szeretném a tanácsát kérni. A kft-k pótbefizetése a Gt-ben pontosan szabályozva van, de a betéti társaságoké nem. 1. Szabadon lehet pótbefizeteni, mindeféle előírás nélkül? 2. Bt-k esetében ez nem elismert „intézmény”, ott csak jegyzett tőkét lehet emelni a veszteségek fedezetére? Köszönöm a segítséget!Vágner Emília
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték