Már megint az a fránya tagi kölcsön: hogyan lesz így elég tőkéje a cégnek?

Megosztás Tetszik

Gondokkal terhes örökség, amikor valakinek a "nyakába szakad" egy kft., amelynek a saját tőkéje negatív a tagi kölcsön miatt. Hogyan tudná ezt rendezni – kérdezte olvasónk? Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadó szakértőnk válaszolt.

Most örököltem meg egy olyan kft.-t, melynek a saját tőkéje negatív a tagi kölcsön miatt. Hogyan lehet ezt most rendezni? – kérdezte egy olvasónk. Kérdése összekapcsolódik egy másik olvasónk kérdésével, aki egy olyan céggel kapcsolatos teendőkről érdeklődött, amelynek rengeteg tagi kölcsöne van, s a saját tőkéje jóval a jegyzett tőkéjének a fele alá csökkent (2013. már a második ilyen év volt). Milyen lehetőségei vannak a cég tulajdonosának, aki meg szeretné menteni a cégét? Melyik lehetőség milyen adó-, illetve illetékvonzattal jár? A kérdésekre Sinka Júlia, adó- és számviteli tanácsadó szakértőnk válaszolt.

A saját tőke rendezésének lehetőségei:

– pénzbeli hozzájárulással a jegyzett tőke megemelése,
– pótbefizetés,
– apporttal történő tőkeemelés,
– eszközök felértékelése.

Vegyük sorra ezeket dióhéjban! A tulajdonosok pénzbeli hozzájárulásával (ezt be kell jegyeztetni a cégbíróságon) történő tőkeemelés a legegyszerűbb, de – értelemszerűen pénzbe kerül -, nem biztos, hogy a cég tulajdonosainak van erre forrása, és az sem biztos, hogy véglegesen át akarják azt adni a cég tevékenységének céljaira. Ez a megoldás nem jár adóteherrel, mivel a tulajdonosok vélelmezetten a már adózott jövedelmükből teljesítik a befizetést. Ügyvédi költség és cégbírósági eljárási illeték viszont felmerül, ez utóbbi 40 ezer forint, az illetéktörvény 45. § (5) bekezdése szerint.

A jegyzett tőke megemelése kapcsán fontos, hogy eredményeként magasabb lesz a tartós tőkevesztéssel kapcsolatos kritérium (a saját tőke nem lehet kevesebb, mint a jegyzett tőke 50 százaléka) is. A pótbefizetés – ha a társasági szerződés ezt megengedi –, mint lehetőség, akkor kerülhet szóba, ha a tulajdonosok rendelkezésére áll a szükséges pénzösszeg, de idővel szeretnék azt visszakapni. Ezt az „akciót” nem kell bejegyeztetni a cégbíróságon, így ügyvédi- és illetékköltséggel nem kell számolni. A pótbefizetést a társaságnál lekötött tartalékként kell elszámolni, annak visszafizetéséig.

Az apporttal történő tőkeemelés (nem pénzbeli hozzájárulás) jelentheti például ingatlan, jármű, termelőberendezés átadását a vállalkozás céljaira, de jelentheti olyan követelés apportját is, amely ugyanezen társasággal – például az örökölt kft.-vel – szemben állnak fenn, mondjuk a társaságnak a tulajdonosaival szembeni kötelezettsége. Jelen esetben ez a tagi kölcsön.

A tagi kölcsön ugyanis nem más, mint a tag követelése a társasággal szemben, azaz egy vagyoni értékkel bíró jog, s mint ilyet a tag e vagyoni értékű jogát beapportálhatja a társaságba. Az apport értékével megemelhető a jegyzett tőke, illetve a tőketartalék a jegyzett tőkével egyidejűleg. Ügyvédi- és illetékköltség ebben az esetben is felmerül, mivel a cégbíróságon a tőkeemelést be kell jegyeztetni. A társaságnak ekkor azonos összegben lesz követelése és kötelezettsége saját magával szemben.

A szükséges könyvelési műveleteket követően a tagi kölcsön – a Ptk. szerinti beszámítással – megszűnik, és a saját tőke állapota is javul. Fontos, hogy a követelést, mint vagyoni értéket, a társaság rendelkezésére kell bocsátani még a cégbejegyzést megelőzően. Az átadás-átvételt dokumentálni kell.

Nagyon fontos a kapcsolódó tulajdonosi határozat megfelelő szövegezése – ehhez is célszerű jogász segítségét kérni –, annak elkerülése érdekében, hogy később az adóhatóság úgy ítélje meg az ügyletet, hogy a tulajdonosi döntés tulajdonképpen a korábbi tagi kölcsön elengedéséről szól és nem annak apportba adásáról (ha ez a határozat szövegezésének hibája miatt vélelmezhető, a cégbíróság sem jegyzi be az apportot).A tagi kölcsön elengedése a társaság számára társasági adó- és illetékfizetési kötelezettséggel jár. (Bár a gondot okozó tagi kölcsöntől ebben az esetben is megszabadul a cég.)

A befektetett eszközök piaci értékre történő felértékelése azon társaságok számára jelent megoldást, amelyek tulajdonában lévő eszközök (leginkább ingatlanok) piaci értéke jelentősen meghaladja azok könyv szerinti értékét (például akkor, ha áron alul vásárolták egy árverésen).

A szabályozás szerint az eszközben megtestesülő értékelési tartalékot a saját tőkében lehet kimutatni, ezáltal javítható a saját tőke/jegyzett tőke arány. Az értékhelyesbítés alkalmazása számviteli politikai döntés, amelyet megfelelően dokumentálni kell.

Igaz, magának a tőkerendezésnek ez a módja nem jár pénzbeli hozzájárulással, de később emiatt éveken át felmerül költség, mivel az eszközök piaci értékének meghatározására indokolt független értékbecslőt megbízni, valamint a könyvvizsgálat költségeivel is számolni kell.

Fentiekkel összefüggésben fontos, az új Ptk. hatályba lépése (2014. március15.) előtt már bejegyzett cégekre a régi Ptk., illetve Gt.(gazdasági társaságokról szóló törvény) szabályai az irányadóak addig, amíg az előírt tőkeemelést (500 ezer forintról 3 millió forintra) végre nem hajtják, illetve egyéb okból nem kerül sor a társasági szerződés módosítására (ez utóbbi bekövetkezhet akkor, ha az eredeti szerződés nem ad lehetőséget a pótbefizetésre, de azt a tulajdonosok szeretnék).

Feltételezhetően annak a cégnek, amely rengeteg tagi kölcsönt halmozott fel, nincs pénze a kölcsön visszafizetésére. Amennyiben a kölcsön elengedésének adó- és illetékterhét nem kívánják vállalni, sem az apport adókockázatát (átminősítés kölcsön elengedésévé), akkor a kellemetlen tagi kölcsöntől megszabadulhat úgy is a társaság, hogy azt valamilyen eszköz (gép, ingatlan, stb.) átadásával rendezi, feltéve, hogy rendelkezik olyan eszközzel, amely erre megfelelő.

Ebben az esetben a megoldás ismét a Ptk. szerinti beszámítás intézményén alapul. A szóban forgó eszközt a cég piaci értéken kiszámlázza a kölcsönt nyújtó tagnak (vagy örökösének), mintha eladta volna azt. Az „értékesítéssel” összefüggő követelésébe beszámítja a taggal szembeni, tagi kölcsön miatti kötelezettségét. A feleknek csak a különbözetet – ha marad ilyen – kell pénzügyileg rendezniük.