107 találat a(z) pótbefizetés cimkére
Pótbefizetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 100%-os önkormányzati tulajdonú kft. esetében a tulajdonosi jogokat gyakorló képviselőtestület határozatában, a várható veszteségek elkerülése végett 2013., 2014., 2015. években pótbefizetésről döntött. Az összegeket átutalta a kft-nek. A kft. alapító okiratában az szerepel, hogy az alapító pótbefizetést nem eszközölhet. Ezt a kitételt az alapító nem változtatta meg (elkerülte a figyelmét) a pótbefizetésről szóló határozatával egyidőben. A kft. a testületi határozatban foglaltak szerint a pótbefizetést lekötött tartalékba könyvelte – más lehetősége nincs, mert a testületi döntést végre kellett hajtania. Ezt az összeget felhasználta, visszafizetni nem tudja. A 2019. évi záráskor derült ki, hogy a testület az alapítói okiratot nem módosította. Azaz a tiltó rendelkezés még mindig szerepel az alapítói okiratban (Ptk 3:183. §), Mit tegyen a kft. a 2019. évi beszámolójában? Testületi döntés ellenére saját maga módosítsa a beszámolóját és 3 oszlopos beszámolót készítsen? A lekötött tartalékot vezesse át halasztott bevételbe? Vagy ennek módosításnak a végrehajtása előtt kérjen újabb testületi felhatalmazást? Köszönettel.
Lekötött tartalék elengedése
Kérdés
A cég végelszámolást indított el és a lekötött tartalékon van összeg, mely pótbefizetésből keletkezett, de ezt a cég nem tudja viszafizetni. Ilyenkor mit kell tenni? Kivezetem és 9-be könyvelem, és ezek után társasági adót kell fizetnie még a cégnek? Válaszát köszönöm szépen!
Pótbefizetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Pótbefizetés összegével, könyvelésével és gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretnék tájékoztatást kérni. Egy magánszemély tulajdonosokkal rendelkező korlátolt felelősségű társaság a veszteségek fedezetére pótbefizetésről rendelkezne. Erre a társasági szerződés szerint a beszámolót jóváhagyó taggyűlésen van lehetősége, és a pótbefizetés legmagasabb összege magasabb, mint az eddig felgyülemlett veszteségek összege. Kérdések: 1.) Mekkora pótbefizetést írhatnak elő a tagoknak? Az elfogadásra váró beszámolóban kimutatott veszteségek összegéig vagy a taggyűlésre készíteni kell egy közbenső mérleget, és az adott napig felhalmozott veszteség összegéig, vagy ez nincs szabályozva és ennél magasabb összeget is el lehet rendelni, felkészülve arra, hogy akár jelen gazdasági év is veszteséges lesz? Ez azért is lényeges, mert ha a 2020-as év is veszteséges lesz, akkor a 2019-es és 2020-as beszámolóban is alacsony a saját tőke. Újabb pótbefizetésre pedig csak a következő beszámolót jóváhagyó taggyűlésen van lehetőség. 2.) Ha tisztázott az összeg, akkor a jóváhagyó taggyűlésen be is kell fizetni, vagy erre van valamennyi idejük a tagoknak? 3.) Könyvelni a befizetéssel egyidejűleg kell? 4.) A visszafizetésről is taggyűlési döntés kell? 5.) Jelen esetben a visszafizetésről is csak a beszámolót jóváhagyó taggyűlésen lehet-e rendelkezni, mert a társasági szerződésben ez nincsen külön feltüntetve? Válaszukat köszönöm!
Saját tőke védelme
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft., melynek jegyzett tőkéje 3 millió forint, 2018-ban még 4 114 ezer forint saját tőkével rendelkezett. 2019-ben hatalmas vesztesége keletkezett, és a saját tőke - 5 149 ezer forint lett. Kell-e intézkedni már most, vagy meg kell várni a 2020-as év zárását és, ha akkor sem éri el a saját tőke a jegyzett tőke 50 százalékát pótbefizetést vagy bt.-vé alakulást kell a tulajdonosoknak elhatározni.
Pótbefizetés nem a törzsbetétek arányában
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. esetén lehetséges-e olyan taggyűlési határozatot hozni, amelyben a 3 tulajdonos arról dönt, hogy csak egyikük, egy 30 százalékos törzsbetéttel rendelkező tag teljesít pótbefizetést? Köszönöm
Pótbefizetés finanszírozási céllal
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. a leánycégének nagyösszegű pótbefizetést szolgáltat. A leánycég nem veszteséges, a saját tőke eléri a jegyzett tőke összegét. A tulajdonos azzal indokolja a pótbefizetés jogszerűségét, hogy ő tudja, hogy a jövőben veszteséges lesz a cég, és előre gondolkodva döntött így. Az ügyvédek is támogatták ebben, hivatkozva az új Ptk.-nak a pótbefizetéssel kapcsolatos megengedőbb jellegére. Jogszerű-e ez az – igazából finanszírozási – megoldás? Lekönyvelhetem-e a tranzakciót pótbefizetésként? Köszönöm.
Áfa, pótbefizetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Bocsánat, hogy ennyit kérdezek, de már megint először cselekedtem, s azóta csak gondolkodom. Áttértünk az alanyi adómentességre. Boltról van szó, többszáz cikkelemből álló, egyedi beszerzői ár nyilvántartására alkalmatlan, fifo-val megoldott árukészlettel. Az éves nyitókészletre természetesen alkalmaztuk az áfalevonást. 5 millió a nyitókészlet, 1,2 millió áfatartalommal, majdnem 12 millió lesz az idei árbevétel. Úgy tudtam, az 1,2 milliót be kell vallani (nem tudom, mikor, talán ma?), s befizetni (ma, vagy valamilyen ütemezés szerint). Nemrég hallottam olyan nem hivatalos, de mégiscsak mértékadó véleményt (nem áll jogomban megnevezni, bár ennyiből is sejthető annak forrása), hogy árukészletre nem vonatkozik az előzőekben vázolt kötelezettség. Helytálló-e ez a rendkívül jó hír? Ha mégsem, mi a menetrend az előzőekben vázolt kérdéseim kapcsán? Szeretnék még egy kérdést feltenni. Pótbefizetés csak banki befizetéssel teljesíthető-e? Előfordult régebben is, hogy a veszteség miatt szükség volt rá, de azt megoldottuk pénztári bizonylat kiállításával: egy a befizetésről, egy a kölcsönfelvétről, szerződéssel alátámasztva.Legutóbb a cégbíróság ezt nem fogadta el. Kénytelenek voltunk a bankot is közbeiktatni ugyanilyen ügylettel (ahhoz már pénzt is kellett vinni, meg hozni). A kérdésem: jogszerű-e a cégbíróság elvárása, s valóban csak a bankszámla bevonásával fogadható el a pótbefizetés? Köszönettel és tisztelettel: KisháziS
Egyszemélyes kft. – pótbefizetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. pótbefizetést szeretne a saját vagyon javítása érdekében. Kötelező-e az alapítói okiratban rögzíteni a pótbefizetést, vagy elég egy alapítói határozat – ez lenne a könyvelési bizonylat. Az ügyvéd szerint nincs lehetőség (hiányzik a 7. pont) az alapítói határozatban ennek rögzítésére, idézem a válaszát kérdésünkre: "Önök dönthetnek alapítói határozatban erről, de ez feltüntetésre sem cégkivonaton sem az alapító okiratban nem kerül rögzítésre, hiszen a cégbíróság ezt nem tudja és nincs lehetősége feltüntetésre. Az ön által hivatkozott 3:183. § arról szól, hogy pótbefizetést akkor lehet előríni, ha a társasági szerződés erre feljogosítja a taggyűlést. Egyszemélyes kft. esetében nincs társasági szerződés, hanem alapító okirat van és értelemszerűen az alapító saját magával nem tart taggyűlést, hanem alapítói határozatokat hoz. A pótbefizetés mint jogintézmény azt a célt szolgálja, hogy a gazdasági társaság az egyes tagok érdekétől és akaratától függetlenül is előírhassa a tőke utánpótlás fedezetét. Az alapító saját magát nem jogosíthatja és nem is kötelezheti pótbefizetés teljesítésére, szuverén döntése az, hogy milyen pénzügyi teljesítéseket foganatosít a saját maga által alapított és 100%-ban tulajdonát képező cég részére." A könyvvizsgáló szerint viszont nem könyvelhetünk pótbefizetés címén semmit, amennyiben az nincs rögzítve az alapítói okiratban. Köszönettel.
Pótbefizetésről történő lemondás illetéke
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A Ptk. előírja, hogy a veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a tulajdonosok részére vissza kell fizetni, de nem tiltja azt sem a törvény, hogy a tulajdonosok a pótbefizetés összegéről véglegesen lemondjanak. A számviteli törvény változása alapján 2020-tól ezt a gazdasági eseményt a lemondás napjával a lekötött tartalékból az eredménytartalékba kell átvezetni. Kérdésem: kapcsolódik-e illetékfizetési kötelezettség a pótbefizetésről történő lemondáskor, ha a tulajdonosok magánszemélyek vagy jogi személyek? Köszönettel!
Végelszámolás tagi hitellel, pótbefizetéssel
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy betéti társaság végelszámolást szeretne kezdeni, de van 7 millió forint tagi hitele. Az eredménytartaléka 7 millió forint. Van-e törvényi akadálya annak, hogy a tagok 7 millió forint pótbefizetést teljesítsenek a veszteségek fedezetére (erre a társasági szerződésük lehetőséget ad), majd ebből visszafizetésre kerüljön a 7 millió forint tagi hitel. Amennyiben ezt nem tudják készpénzben, vagy banki átutalással rendezni, megfelelő-e, ha pénzmozgás nélküli, (kompenzációs) megállapodást írnak. Így a tagi hitel már nem volna akadálya a végelszámolásnak. Válaszukat előre is köszönöm! Várnainé Mizsei Gabriella
Határozat pótbefizetésről
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy betéti társaság egyszerűsített végelszámolással szeretne megszűnni. Követelése nincsen, tartozása csak a tulajdonosokkal szembeni tagi kölcsön. A tagi kölcsön rendezésére pótbefizetésről határoztak a tulajdonosok. Pótbefizetésről a társasági szerződés nem rendelkezik. Kérdésem az lenne, hogy a taggyűlési határozat elegendő-e a pótbefizetéshez vagy előtte a társasági szerződés is módosítani kell. Köszönöm válaszát!
Bt.-beltag befizetésének elszámolása
Cikk
Végelszámolás előtt álló betéti társaság nyugdíjas beltagja után fizetett egészségügyi szolgáltatási járulékát forrás híján a beltag finanszírozta a bt. helyett. Elszámolható-e tagi kölcsönként a befizetés? Olvasói kérdésre Szipszer Tamás mérlegképes könyvelő válaszolt.
Pótbefizetés szochovonzata
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Adott egy egyszemélyes kft. A tulajdonos magánszemély. A kft. kivaalany. Korábban több tulajdonos volt a cégben, akiknek a tulajdonrészét a mostani tulajdonos megvásárolta, így lett egyszemélyes. Az üzletrész-adásvételkor nem rendelkeztek külön a pótbefizetés sorsáról, amit a korábbi tulajdonosok befizettek. A kft. saját tőkéje most már lehetővé tenné, hogy a pótbefizetés visszafizetésre kerüljön a jelenlegi tulajdonos részére. Mivel nem a jelenlegi tulajdonos fizette be a pótbefizetést, ezért ez a visszafizetés a magánszemélynek egyéb jövedelem, ami után meg kell fizetnie a 15% szja-t, de vajon mi a helyzet a szochoval? Tekintettel a kivára, megtennék, hogy leírják: ebben az esetben mi lenne önök szerint a helyes elszámolás és bevallás, hogy ne keletkezzen adóhiány? Válaszukat előre is köszönöm.
Pótbefizetés kamata
Kérdés
Tisztelt Adózóna! A kérdező társaság tagja az eredmény alakulására való tekintettel pótbefizetést teljesített. A későbbi évek eredménye lehetővé teszi ennek visszafizetését. Kérdésünk arra vonatkozik, szükséges-e az adott esemény után kamatot elszámolni? Keletkezik-e a magánszemélynél kamatkedvezményre tekintettel bevétel, ha kamatmentes az ügylet? Segítségüket előre is köszönjük!
Tag kilépése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő: amikor egy kft.-ből (két magánszemély tag, 50-50%) az egyik tag ki akar lépni, és a másik szeretné őt kifizetni, akkor azt hogyan teheti meg? Van a kilépő tagnak tagi kölcsöne és pótbefizetése is a cégben a másik taggal együtt egyenlő összegben, melyeket – gondolom – szintén vissza kell neki fizetni. A saját tőke és a jegyzett tőke közötti különbség nagyobb, mint a tag pótbefizetése, tehát ha kifizetik neki, akkor a saját tőke nem csökkenne a törzstőke alá. Ezekről kellene dönteni egy taggyűlésen, illetve az üzletrész-adásvételi szerződésben ezeket is beírni? Válaszukat előre is köszönöm.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
