180 találat a(z) osztalékfizetés cimkére

Ingatlannal fizetne osztalékot? Erre kell figyelnie Cikk

Lehet-e ingatlan formájában osztalékot megszavazni, és, ha igen, milyen határozatba kell foglalni, s kell-e utána illetéket fizetni? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné szakértőnk válaszolt.

Áttérés kisadózásra Kérdés

Tisztelt Szerkesztőség! A következő kérdésre szeretnék választ kapni: Betéti társaság 2015.01.01-től át szeretne térni a kata adózásra. Eredménytartaléka negatív. Korábbi évben jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalékot tart nyilván a kötelezettségei között. Kérdésem: Többek között ez az összeg is osztalék utáni adót kiváltó adó alapját képezi (16 százalék szja), melyet 3 egyenlő részletben (3 év alatt) kell megfizetni a társaságnak? A jóváhagyott osztalékot ki kell-e fizetni mielőtt áttér a kisadózásra? Terheli-e ehofizetési kötelezettség? Ha igen, akkor ki fizeti meg: a társaság vagy a magánszemély? Vagy az osztalék utáni adót kiváltó adó megfizetésével bent hagyhatják, és ezáltal később sem kell kifizetni a társaságnak (például megszűnéskor vagy tao-ba visszatéréskor) természetesen a tagok jóváhagyásával. Köszönöm válaszukat. Tisztelettel: P. Mária

Újabb csapás az adóelkerülőkre: szigorúbb osztalékfizetési szabályok Cikk

Tovább szigorítja az Európai Unió a vállalatcsoporton belüli osztalékfizetés adózását szabályozó irányelvet. A módosítás célja, hogy a kettős adóztatás elkerülését szolgáló szabályokat kijátszva ne tudjanak kibújni a multinacionális cégek az adófizetési kötelezettség alól – hívja fel a figyelmet a Ryan adótanácsadó cég. A tervezett új szabályok alapján a tagállamoknak meg kell tagadniuk az irányelvben foglalt kedvezményeket, ha egy ügylet kizárólagos célja az adóelőny elérése. Az uniós elképzelések azonban olyan új jogértelmezési kérdéseket is felvetnek, amelyek bizonytalanságot okozhatnak a szabály gyakorlati alkalmazásakor.

Tagi kölcsön rendezése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Húsz éve működő kft.-nél a többségi tulajdonú önkormányzat 1999. évben 1 175 070 forint, 2004. évben 5 125 000 forint tagi kölcsönt adott a kft.-nek, mindkét esetben kamatmentesen. Az elmúlt években többször kezdeményeztem, hogy rendezzük a tagi kölcsön sorsát, de a többségi tulajdonos elzárkózott. Osztalék kifizetésre nem került sor 1999. év óta. A tulajdoni arány egészen 2013. novemberig: 80 százalék önkormányzaté, 20 százalék magánszemélyé volt. 2013 novemberében törzstőkeemeléssel a tulajdoni arány megváltozott, 24 százalék az önkormányzaté, 76 százalék a magánszemélyé. Ebben az évben is felvetettem az összeg rendezését, ehhez kérném az Ön segítségét. A kérdésem, a tagi kölcsön elévülése, mint fogalom, létezik-e, ha igen, akkor mi a teendő? A tagi kölcsön elengedését milyen dokumentummal kell alátámasztani az önkormányzat részéről? Részemről a rendkívüli bevételként történő elszámolással, legalább 2 évre elosztva a társasági adó megfizetésével rendezném a tagi kölcsön összegét. Ha jól értelmezem, az illetéktörvény 17. § (1) bekezdés n) pontja értelmében nem kell illetéket fizetni a kft.-nek az elengedett tagi kölcsön után? Köszönettel: Bereczky Judit

Katás bt. osztaléka Kérdés

Egy bt. 2013. 01. 01-től választotta a kata szerinti adózást. 2012. 12. 31-éig evatörvény hatálya alá tartozott egyszeres, bevételi nyilvántartásra kötelezett adózó volt, nem tartozott a számviteli tv. hatálya alá. A bt.-nek van egy beltagja, aki be van jelentkezve, mint katázó magánszemély, és egy kültagja, aki nem működik egész évben személyesen közre a bt. tevékenységében. A kültag 2014. 01. 01-től 04. 30-áig nem volt a kata hatálya alá bejelentve, mint magánszemély, 05. 01-10. 31-ig bejelentettük, havi 25 000 forintot kellett fizetni utána, mivel heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik egy másik munkáltatónál. 11. 01-12. 31-ig újból kijelentkezett a kata hatálya alól, mert már nem működött közre személyesen a bt. tevékenységében. A bt. továbbra is a katatörvénynek megfelelően bevételi nyilvántartásra kötelezett. A bt. két tagja 50-50 százalékban tulajdonosa a bt.-nek, és az osztalék-kifizetés aránya is ez. A törvény szerint a bt. beltagja után megfizetett 50 000 forint adó kiváltja az összes tb-járulékot, szja-t és az osztalék utáni szja-t és ehót, de a bt. kültagja szintén osztalékra jogosult. Kérdéseink: kell-e beszámolót készíteni a bt.-nek? Ha igen, mi alapján? Hogyan kell meghatározni az osztalék összegét? Hol írom elő? Mikor kell kifizetni a tagoknak? A tagok döntése alapján történik meg a kifizetés, akkor a fenti esetben mit kell a tagoktól levonni az osztalékból, ha márciusban történik meg a kifizetés, és mit, ha júniusban? Készpénzben kifizethető-e, hogyan kell bizonylatolni?

Kilépett tagnak jár-e osztalék? Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi esetre szeretnék szakértői véleményt kérni: Egy kft. tulajdonosa, aki a társasággal munkaviszonyban van, 2014. évben közbenső mérleg alapján osztalékelőleget vett fel. Osztalékelőleg fizetésére a közbenső mérleg szerint a fedezet rendelkezésre állt. Osztalékelőleg kifizetését követően a tag értékesítette az üzletrészét, azzal a feltétellel, hogy a 2014. évben képződött eredményből osztalék illeti meg. Munkaviszonya az üzletrész eladása után is a társaságnál megmaradt. A 2014. évi mérleg jóváhagyása 2015. évben történik meg. Arra szeretnénk választ kapni, hogy a kilépett tag jogosult-e a kilépés után osztalékra, ha erről korábban (még az üzletrész értékesítését megelőzően) taggyűlés döntött? A kifizetett osztalékelőleg – mivel a mérleg jóváhagyásakor már nem üzletrésztulajdonos van szó – milyen jövedelemnek minősül: osztalék, egyéb jövedelem, esetleg bérjövedelem? Továbbá annak milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik, és mikor? Az osztalékelőleg kifizetésekor a személyi jövedelem adót levonják, bevallják és megfizetik. Tisztelettel: Dulló Ida

Osztalék kivétele ingatlan formájában Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk eredménytartaléka terhére osztalékot szándékozik megszavazni a taggyűlés, mégpedig nem készpénzben, hanem a társaság tulajdonát képező ingatlan formájában. Kérdésem: van-e erre lehetőség, ha igen, elég a taggyűlési jegyzőkönyv, illetve határozat, vagy a tulajdonátruházást ügyvéd által elkészített okiratba kell foglalni.?További kérdés, hogy az szja-n, illetve a 14 százalék ehón kívűl vagyonátruházási illetéket is fizetni kell?

Katások, figyelem! Nagyon fontos változást hoz 2015 Cikk

Az Országgyűlés által elfogadott adótörvényeket módosító törvény több ponton is változást hoz a jövő évtől a kisadózók tételes adójában, vagyis a katában.

Osztalékfizetés Kérdés

Adott egy magyar székhelyen bejegyzett kft., amelynek tulajdonosa egy amerikai cég. Korábbi években felhalmozott eredménytartalékból osztalékot szeretne fizetni. Hogyan kell könyvelni? Milyen adó terheli? Hogyan kell történnie a kifizetésnek? Köszönettel.

Külföldi magánszemély osztaléka Kérdés

Tisztelt Hölgyem/Uram! Svájci állampolgár tulajdonos osztalékot vett fel magyarországi társaságtól 2013-ban és 2014-ben is. A kifizetésig nem adta át az illetőségigazolását, ezért a magyar szja-t a társaság levonta és befizette, a magánszemély pedig 2013-ra szja-bevallást adott be. Most hozott illetőségigazolást Svájcból mind a 2013., mind a 2014. évre. Haszonhúzói nyilatkozatot adott. Kérdéseim: – A 2013-as évi személyi jövedelemadóját hol és milyen nyomtatványon tudja visszaigényelni az adóhivataltól (Art. 4. számú melléklet 5. pont)? – Kell-e adót vonni az osztalékból, van-e erre valamilyen előírás? Az egyezmény szövege úgy szól, hogy az az ország, ahol az osztalék keletkezett is megadóztathatja az osztalékot, de ez az adó nem lehet több mint 15 százalék. Ez azt jelenti, hogy akkor a 15 százalékot le kell vonni? – A kettős adóztatási egyezmény 2013 októberében változott, attól kezdve 15 százalék a maximum levonandó adó. Mire vonatkozik ez a magasabb adókulcs (a korábbi 10 százalék volt), az ezen időpont után történt kifizetésekre, vagy csak az ezen időpont után jóváhagyott osztalékokra? – Hogyan kell a 2013. évi 1353-as bevallást önellenőrizni? Abban az egyezmény alapján levont 15 százalékos szja-t kell, és ha igen, hogyan szerepeltetni? – A 2014-es kifizetéseket a társaság önellenőrzéssel helyesbítheti, és visszafizetheti az adókülönbséget a tulajdonosnak, vagy csak az illetőségigazolás átvételét követő kifizetéseknél lehet érvényesíteni az egyezményt? Tisztelettel.

Cégből kilépő tag 2. Kérdés

Tisztelt Dr. Szeiler Nikolett! Köszönöm szépen a válaszát. Azonban szeretném pontosítani a kérdésemet. Ha a társasági szerződésben le van írva konkrétan, hogy az eredmény a tagok között a törzsbetétek arányában oszlik meg, az alábbiak szerint: "A" személy 50 %, "B" 40%, "C" 10%, ebben az esetben is elég a taggyűlési határozat, hogyha nem ilyen arányban szeretne a cég osztalékot fizetni? Nem kell módosítani a társasági szerződést? Válaszát köszönöm. Tisztelettel: P. Mária

Cégből kilépő tag Kérdés

Tisztelt Szakértő! Jelenleg a kft.-nek 50-50 százalékban két tulajdonosa van. Az egyik tulajdonos októberben eladja a teljes részesedését (kiválik a cégből). Ezt a másik két személy (10/40 százalékos arányban) vásárolja meg. 2013. évre jóváhagytak 4 millió forint osztalékot. Ebből eddig 2 millió forintot vettek ki. Kérdéseim: 1.) A 2 millió forintot eddig úgy vették ki, hogy az egyik tag 1,5 millió forintot, a kilépő tag 0,5 millió forintot. Taggyűlési határozatban a kilépő tag lemondott az őt megillető részről. Helyes-e ez így, lemondhat a jóváhagyott osztalékról a másik tag javára? 2.) Mi lesz a másik 2 millió forinttal? Ki kell-e fizetni a kilépő tagnak? Ő csak a részesedésére tart igényt (1,5 millió forint). 3.) Az új tulajdonosok között kell felosztani 50-40-10 százalék arányban? Válaszát köszönöm. Tisztelettel. P. Mária

Tulajdonosi arányoktól eltérő mértékű osztalékfizetés Kérdés

Az új Ptk. szerint van-e lehetőségük a tulajdonosoknak arra, hogy osztalékfizetés során eltérjenek a tulajdonosi arányoktól? Erre a Gt. korábban lehetőséget adott, amennyiben a társasági szerződésben erről külön határoztak. A jelenlegi Ptk. szerint hogyan lehet ezt megoldani? Köszönettel: vbtax

A kft.-ben jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalék öröklése Kérdés

Tisztelt Szakértők! Kérdésem a kft. elhunyt többségi tulajdonosa részére jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalék és fel nem vett munkabér öröklésével kapcsolatos. A hagyatéki vagyonleltárban ezeket kötelezően fel kell-e tüntetni, vagy elég feltüntetni csak az elhunyt tag üzletrészét, és a korábbi években jóváhagyott osztalék a hagyatéki végzéssel, az örökösöknek arányosan kifizethető? Több örökös van. Az elhunyt ügyfelem cégéről van szó, akinél a hagyatéki tárgyalást megtartották. Amennyiben szükséges a jóváhagyott osztalékot szerepeltetni a hagyatéki leltárban, ehhez a bruttó adózatlan összeget kell megadnom, a fel nem vett munkabér esetében pedig én a nettó kifizetendő összeget tartanám logikusnak. Mikor fizethető ki az örökösöknek ez a jóváhagyott osztalék, és hogyan adózik, van-e illetékvonzata az öröklésnek? A jóváhagyott osztalék összege meghaladja a 10 millió forintot. Köszönettel Trembeczky Magdolna

Veszteséges cég tagi kifizetése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az új Ptk. szerint, ha egy cég nem jogosult osztalék-kifizetésre, mert az eredménytartaléka negatív, akkor a tagok számára sem teljesíthet semmilyen egyéb kifizetést. Ennek ellenére a járulékokat meg kell fizetni a tag után. De mi lesz az szja-val? Azt is kell fizetni, vagy csak járulékot? Hiszen kifizetés hiányában nem lesz jövedelem. És ha kell szja-t fizetni, igénybe vehető-e a családi kedvezmény? Válaszát előre is köszönöm. Nyers Péterné

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Vállalkozásból kivont vagyon – monacói illetőségű tag

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2023 január
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetÉs