Élettársam holland állampolgár. 2013 óta nyugdíjas. Magyarországon él, nincs vagyona (ingó, ingatlan) Hollandiában. Fizetnie kell Magyarországon adót a nyugdíja után, ha Hollandiában nem fizet?
Családi gazdaság tagja 2019.01. 01-től Ausztriában nyugdíjba vonult. Magyarországon még nem érte el a korhatárt és a 40 év szolgálati ideje sincs meg, így Magyarországon még nem kap nyugdíjat. Lakóhelye Magyarországon van, munkaviszonya, egyéb biztosítási jogviszonya nincs Magyarországon, csak a családi gazdaság tagja, 8 millió forint alatti bevétellel. Kérdésem, hogy ezen esetben a családi gazdaságban kell-e járulékot fizetnie, vagy itt is nyugdíjasnak minősül, és így nincs járulékkötelezettsége? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi NAV tájékoztató értelmezésében kérek segítséget. Konkrétan az alábbi kérdésekre szeretnék választ kapni: Saját jogú nyugdíjas továbbra is dolgozik alkalmazottként egy zrt.-ben. Saját kft.-jében csak ügyvezetői teendőket lát el megbízási jogviszonyban. A kft.-ben a lenti tájékoztató alapján kell utána egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni? Ha a kft.-ben munkaviszonyban látná el az ügyvezetést, mentesülne az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól? Ehhez kell társasági szerződést módosítani? Valahol azt olvastam, hogy kell, de hol találom ezt leírva? Bt. ügyvezető a bt.-ben, az ügyvezetői tevékenység mellett személyesen is közreműködik a társasági szerződés szerint megbízásos jogviszonyban. Itt is az a kérdésem, hogy munkaszerződéssel mentesül az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésétől, vagy társasági szerződést kell módosítani? Előre is köszönöm a segítségét! "A vállalkozó nyugdíjas A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytató tagja után – egyéb mentesítésre okot adó körülmény hiányában – abban az estben is egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére köteles, ha a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó egyidejűleg heti 36 órát elérő foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll. "
Tisztelt Szakértő! Az alábbi esetre kérném tanácsát. Kft. nyugdíjas ügyvezetője katás egyéni vállalkozó. A kft. munkavállalóit szeretné oktatni, betanítani nyomdagépek kezelésére, és ezt a tevékenységet egyéni vállalkozóként szeretné beszámlázni a saját kft.-be. Kérdés: ez összeférhetetlen? Természetesen nem csak a saját kft.-nek végez ilyen tevékenységet az egyéni vállalkozásában. Köszönettel: Ildikó
2019. január 1-jétől a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szerinti munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjas személyre nem terjed ki a biztosítási kötelezettség, és – a munkaviszonyára tekintettel – mentesül a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék, valamint a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulék megfizetése alól. Ezzel egyidejűleg a kifizető (munkáltató) a munkaviszonyra tekintettel mentesül a saját jogú nyugdíjas személy részére kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításánál figyelembe vett jövedelem után a 19,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adó és 1,5 százalékos mértékű szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség alól. Kérdésem a következő: Társaságunk napi 4 órás munkaviszonyban foglalkoztat egy nyugdíjast, aki rokkantsági ellátást kap. Ő a fentiek értelmében saját jogú nyugdíjasnak minősül, és mentesül a járulékfizetés alól, vagy csak a tényleges korhatárt betöltött öregségi nyugdíjas minősül saját jogú nyugdíjasnak?
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tagja, aki eddig munkaviszonyban volt, nyugdíjba megy. Az lenne a kérdésem, hogy milyen formában a legcélszerűbb tovább foglalkoztatni? Azt megteheti, hogy például kedden még munkaviszonyban van, szerdától pedig nyugdíjas munkavállalóként tevékenykedik tovább (csak szja-kötelezettség mellett). Ha igen, akkor T1041-en kijelentem, és utána más bejelentési kötelezettségem nincs? Köszönöm szépen a segítséget: Bujdosó Gyula
Tisztelt Szakértő! Nyugdíjas magánszemélyek társas vállalkozás tagjaiként személyes közreműködés nélkül, csak befektetése után osztalékban részesülnek. Kell-e havonta egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni utánuk? A nyugdíjas tag a munkavégzését munkaviszonyban végzi, tagi jogviszonyban nincs közreműködés. Munkaviszonyban csak szja-kötelezettsége áll fenn. Kell-e a társaságnak 7500 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni?
Tisztelt Szakértő! Jelenleg tao hatálya alá tartozó bt. 2019. 04. 01-jétől átlépne kata hatálya alá. Kérem szíves válaszukat, milyen nyomtatványokon kell ezt bejelenteni és milyen bevallásokat kell beadni a tao megszűnése miatt. A bt. beltagja korbetöltött nyugdíjas. Pillanatnyilag a 7500 forintot fizetik utána, jövedelmet nem vesz ki. Ki kell-e jelenteni, mivel már nem kell ezt megfizetni utána, vagy csak egyszerüen nem adunk tovább "08"-ast, mivel nincs alkalmazott a cégben és nem is lesz? Kérem irják meg, milyen feladataink vannak! Válaszukat, ha lehet, sürgősen szeretném. Köszönettel: Borosné
Tisztelt Szakértő! A 2002. évben alakult társaságnál a társasági szerződésben az ügyvezető tag jogviszonya társas vállalkozó. Három éve nyugdíjas, és ellátja az ügyvezetői teendőket, fizeti a havi egészségügyi szolgáltatási járulékot, jövedelme utána 10 százalék nyugdíjjárulékot. A kérdésem az lenne, hogy mi a teendő, ha az idén a továbbiakban munkaviszonyosként látná el teendőit, kell-e társasági szerződést módosítani?
Az ügyfél édesanyja 81. éves (az ügyfeleim is nyugdíjasok), már évek óta fél vesével él, de most az állapota rosszabbá vált. Soha nem fogják semmiféle egészségügyi intézménybe vinni, ha csak az ápolása lenne a gond. Jár-e nekik ápolási támogatás?
Fontos határidő közeleg: március 31-éig kell érvényesíteni a nyugdíjas bérletigazolványokat és a felsőoktatási diákigazolványokat, közölte honlapján a BKK. Ahhoz, hogy az érintettek kedvezményesen vehessék igénybe a budapesti közösségi közlekedést, mindenképpen szükséges az érvényesítés.
Mivel az Mt. szerinti munkaviszonyban álló sajátjogú nyugdíjasokra ez év január 1-jétől nem terjed ki a biztosítás, e jogviszonya alapján semmilyen társadalombiztosítási ellátásra sem szereznek jogosultságot. Ez azt is jelenti, hogy egy esetleges üzemi baleset alapján sem illeti meg őt a baleseti ellátás: tehát nem kaphat sem baleseti táppénzt, sem pedig baleseti egészségügyi szolgáltatást.
Tisztelt Szakértő! Adott egy 3 tagú kft. Az eddigi ügyvezető 8 órás munkaviszonya megszűnt, jelenleg 4 órában dolgozik, a másik tag kiegészítő tevékenységű katás egyéni vállalkozó, a harmadiknak nyugdíjasként egyszemélyes ügyvédi irodája van. Kérdésem, hogy ha most ügyvezetőt választanak, melyiküknek mit kellene fizetni.
T.Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy az 1908-as nyomtatványon kell-e jelenteni és ha kell, hogyan a nyugdijas munkavállalót, ha csak 15 százalék szja-t fizet. Köszönöm
Tisztelt Szakértő! 2018. december 31-éig heti 36 órát elérő munkaviszony mellett voltam nyugdijas egyéni vállalkozó. Ezen időpontig a 1958-as bevallást 0 forinttal minden hónapban elküldtem. (Vállalkozói kivétem nem volt.) Jól tudom-e, hogy 2019. január 1-jétől havonta meg kell fizetnem a 7500 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot, mivel már nincs munkaviszonyom? Továbbá szeretném megkérdezni, hogy ezt a változást kell-e jelenteni valamilyen nyomtatványon (mivel az 58-as nyomtatványt már nem küldöm) vagy elég ha az év végén az 53-as nyomtatványon bevallom? Várom szíves válaszát!
Surányi Imréné
okleveles közgazda
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték