Tisztelt Szakértő! Adott egy 3 tagú kft. Az eddigi ügyvezető 8 órás munkaviszonya megszűnt, jelenleg 4 órában dolgozik, a másik tag kiegészítő tevékenységű katás egyéni vállalkozó, a harmadiknak nyugdíjasként egyszemélyes ügyvédi irodája van. Kérdésem, hogy ha most ügyvezetőt választanak, melyiküknek mit kellene fizetni.
T.Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy az 1908-as nyomtatványon kell-e jelenteni és ha kell, hogyan a nyugdijas munkavállalót, ha csak 15 százalék szja-t fizet. Köszönöm
Tisztelt Szakértő! 2018. december 31-éig heti 36 órát elérő munkaviszony mellett voltam nyugdijas egyéni vállalkozó. Ezen időpontig a 1958-as bevallást 0 forinttal minden hónapban elküldtem. (Vállalkozói kivétem nem volt.) Jól tudom-e, hogy 2019. január 1-jétől havonta meg kell fizetnem a 7500 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot, mivel már nincs munkaviszonyom? Továbbá szeretném megkérdezni, hogy ezt a változást kell-e jelenteni valamilyen nyomtatványon (mivel az 58-as nyomtatványt már nem küldöm) vagy elég ha az év végén az 53-as nyomtatványon bevallom? Várom szíves válaszát!
Tisztelt Szakértő! Milyen kötelezettség terheli a nyugdíjas munkavállaló részére adott SZÉP-kártya-juttatást? Kivás és nem kivás cégek esetében is? Köszönöm válaszát.
Fejenként alig hat dollárt (kevesebb mint 1525 forintot) keres havonta másfél millió közalkalmazott Venezuelában – állította José Guerra venezuelai ellenzéki képviselő az ellenzéki többségű, de hatalmától megfosztott caracasi parlament ülésén felszólalva csütörtökön.
Nyugdíjas munkaviszonyos dolgozó után is meg kell fizetni a cégnek a nyugdíjjárulékot?
Tisztelt Adózóna! Munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjas, aki ki lett jelentve 2018.12.31-én a biztosítási jogviszonyból, emellett őstermelői tevékenysége is van. 2019-ben az őstermelői tevékenységére tekintettel valamilyen járulékot kell-e fizetnie, mivel a munkaviszonyában nem fizet csak szja-t? Köszönöm a választ.
Kérem, hogy az alábbi kérdésemre szíveskedjen válaszolni. 2004-ben alakult kft.-ben az egyik tulajdonos olasz állampolgár, személyes közreműködésre kötelezett ügyvezető igazgató 2018 júliusában Olaszországban nyugdíjas lett. Magyarországon jelenleg intézi a nyugdíját, 2019. áprilistól lesz itt nyugdíjas. Kérdésem: mikortól kell Magyarországon fizetni egészségügyi szolgáltatási járulékot, és mikortól kell átjelentenem nyugdíjas tagként?
Tisztelt Szakértő! Kérem szives válaszát a következő kérdésekben. Regisztrált könyvelőként, öregségi nyugdíjasként (67 év) több vállalkozásnak könyvelek. Mostantól ezek közűl a vállalkozások közűl kettőben én leszek az ügyvezető. Az egyikben 50 százalékban tulajdonos is vagyok. Eddig a tulajdonosok közűl voltak az ügyvezetők. Mindkét kft. gépjármű-kereskedéssel foglalkozik. Mostantól a volt ügyvezetők önálló katás vállalkozóként a gépkocsik javitásával és értékesitésével foglalkoznak majd. A kft.-ben nem lesz bejelentett jogviszonyuk. Viszont a gépkocsik számlázását ezentúl is ők végzik. Jövedelmet ezért nem vesznek ki. A bizományosi díj lesz az ő hasznuk, de természetesen ezt a saját nevük alatt az ő vállalkozásukban számlázzák a vevők felé. A két katás vállalkozó székhelye az egyik kft. székhelye. Bérleti dijat fizetnek a kft.-nek. Kérem, legyen szíves tájékoztatni, hogy ki után mit kell megfizetnünk. Az új ügyvezető jövedelem nélkül vállalja az ügyvezetést. Válaszát várva, tisztelettel: Borosné
Munkáltató tévesen 4 éven át nyugdíjasként számfejti a nem nyugdíjas dolgozót. A hiba a számfejtésen történik. A megállapított járulékkülönbözet nagy összegű. Ki felelős anyagilag a hibáért? Kinek kell megfizetnie a különbözetet, behajtható-e az a dolgozón, illetve ha igen, milyen mértékben?
Tisztelt Szakértő! Korábbi, azonos című kérdésemre adott válaszából az már világos, hogy az "A" Kft.-ben alkalmazottként (több mint 36 óra) szerzett jövedelem után csak szja-t kell fizetni. Azt is megértettem, hogy ha a többi kft.-ben nem munkavállaló, akkor kell fizetnie a 7500 forintot. Két kérdésem is következik viszont ebből: 1.) Valamennyi kft.-ben kell-e fizetni utána a 7500 forintot? Vagy csak egyben? 2.) Mennyiben módosul, ha valamennyi az "A"-tól különböző cégben heti egy órás alkalmazott, havi X eFt díjazásért.
"Nők 40" nyugdíjas egyéni vállalkozó tételes költségelszámolással mennyi jövedelemkivétet vehet ki részmunkaidős munkaviszonya mellett – ahol havi 220 ezer forint bruttó fizetése van –, úgy, hogy ne veszítse el a nyugdíját? Javít-e a helyzeten, ha a katás adózást választja? Előre is köszönöm a választ.
Sokan szánják magukat könyvkiadásra, tanulmány, cikk írására manapság, viszont többnyire tanácstalanok, hogyan kell adózniuk. Célszerű-e az ekho választása? Cikkünk azok számára ad eligazítást, akik nem egyéni vállalkozók, adószámuk sincs, csak egyszerűen magánszemélyként egyeznek meg egy kiadóval a mű közreadására.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk 2013 óta nyugdíjas munkavállalót foglalkoztat alkalmazottként. Ehhez kapcsolódóan rendelkezik munkaszerződéssel. 2018. december 31. napjával kijelentettük a 1041-es nyomtatványon. A munkaszerződését módosítottuk 2019. január 1-jével, ahol a megváltozott bérét és a nyugdíj mellett végzett munka jellegét is feltüntettük. A munkaszerződés többi pontját változatlanul hagytuk. A kérdésünk az, hogy ez így helyes, vagy 2018. december 31. napjával meg kell szüntetnünk a munkaviszonyát és 2019. január 1-jével új munkaszerződést kellett volna kötnünk?
Szerintem, ha egy nyugdijas két helyen pl. 15-15 órás munkaviszonnyal rendelkezik, akkor – a tulajdonlási feltételektől függetlenül – csak szja-t fizet a felvett "bér" után. Vagy tévedek? mihajlov@acenet.hu
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték